Eger - napilap, 1941/2

1941-08-27 / 135. szám

Eger, LIL évfolyam, 135. szám, A R A 8 FILLÉR # Szerda ♦ Trianon 22, 1941. augusztus 27, ELŐFIZETÉSI DÍJ t «gg hónapra 1 pengő 90 fillér, negyedévre i pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11, KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558, Félmillió Hold lóid Bárdossy László miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszédében egyik legfontosabb problémának je­lölte meg a földkérdés megoldását. Bejelentette, hogy a kormány külö­nösen és elsősorban a zsidók tulaj­donában lévő mezőgazdasági ingat­lanok felhasználásával — amennyire csak lehet — gyorsítani kívánja a földbirtokpolitikai törvény végre­hajtásának az ütemét. Báró Báoffy Dániel földmívelés- ügyi miniszter júniusban adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy a zsidó birtokok átvételének meg­gyorsítását nemzeti érdeknek tartja s gyorsítani fogja e birtokok igény- bevételét. Júniusi hivatalos jelentés szerint az addig átengedésre kötelezett zsi­dó birtokok összes területe 150 ezer kát. hold volt, s ugyanakkor kö­zölte a földmívelésügyi miniszter, hogy rövid időn belül nagy terü­letre hoznak átengedésre kötelező határozatot. Az azóta eltelt két és félhónap alatt újból arról győződhetett meg a magyar társadalom, hogy a Bár- dossy-kormány nem az Ígéretek kormánya, mert amit ígér, azt va­lóra is váltja, s minden téren a magyarság megerősödésén dolgozik, így nagy lendületet vett a kor­mányzatnak a zsidó birtokok ma­gyar kézre juttatására irányuló föld­birtokpolitikai tevékenysége is. Ez év júniusa óta ugyanis a földmíve- lésügyi miniszter több mint negyed- millió kát. hold zsidóbirtokra hozott átengedésre kötelező határozatot. Ezzel tehát a zsidótörvény hatályba­lépése — 1939. szeptember — óta napjainkig az átengedésre kötelezett zsidó birtokok összes területe jóval meghaladja a 400.000 kát. holdat. Miután pedig egy évvel ezelőtt több mint 600.000 hold föld zsidó kézen volt az országban, ma már — ami­dőn az átengedés terén nagy lép­tekkel haladunk a félmillió hold felé — az összes zsidó birtokok te­rületének csaknem háromnegyede — 70 százaléka — újból a dolgos, mun­kás magyar nép kezében van. Ez a szép eredmény azonban nem jelent megállást. Amint a földmíve­lésügyi miniszter legutóbb kijelen­tette, hogy a kormány arra törek­szik, hogy már ez év őszén nagyobb arányban vegyék át a földet a zsi­dó tulajdonosoktól s a birtokba- helyezés minél gyorsabban megtör­ténhessék, bár ezt a folyamatot a zsidó birtokosok igyekeznek kés­leltetni és a földmívelésügyi minisz­ter átengedésre kötelező határoza­tát a törvényadta lehetőségek ki­használásával a kir. ítélőtábláknál megpanaszolják. Ez a késleltetés azonban csak ideig-óráig húzhatja az átadás terminusát, annyira, hogy minden gátló körülmény mellett is közelebbről az átengedésre kötele­A vezéri főhadiszállásról jelenti a Német Távirati Iroda: Kleist páncélos hadseregének gyors kötelékei hétfőn erős harc után rohammal elfoglalták Dnye- propetrovszk hídfőjét és magát a várost is. Az ellenség ezzel elvesz­tette utolsó támaszpontját Kiev A teheráni rádió közli, hogy hét­főn délután délről repülőgépek ér­keztek a város fölé és röpcédulákat szórtak le, amelyen az állott, kogy az angol és a szovjet csapatok nem az iráni nép, hanem a német ve­szély ellen vonulnak fel. Északon a szovjet, délen és gélkeleten a brit csapatok nyomultak be. Tebrisz fe­Eger, augusztus 27. Űj hősköltemények születnek. Új nevek válnak fogalommá. Új ma­gyar nevek köré szövődnek hősi le­gendák. A világ újból megismeri a magyar erények legszebb erényét: a hősi vitézséget. Mindennap új hírek érkeznek ma­gyar hősökről a szovjet harcmezői- röl. A nagy német nemzet, az olasz barát és a finn rokon nép csodálja és dicsőíti haditetteiket. Szivdo- bogva olvassuk, örömkönnyek kö­zött követjük a térképen honvé- deink diadalmas útját a végtelen zett birtokok a magyar kisemberek kezébe jutnak. Ezért hoz a kormány a föld népének megerősítése érde­kében a háború alatt is hatalmas erőfeszítéssel súlyos áldozatokat. Ennek a nagy munkának befejez­tével azé lesz tehát a magyar föld, aki megműveli, s aki, szükség ese­tén, meg is védi. alatt a Dnyeper nyugati partján. Kleist páncélos hadserege a Dnye- per-kanyarban az umeni csata után előretörve eddig összesen 83.596 foglyot ejtett és 465 löveget, 199 páncélkocsit, valamint számtalan más hadianyagot zsákmányolt. (MTI). lett egy ellenséges repülőgépet le­lőtt az iráni légelháritás. Másik ponton két ellenséges pán­célkocsit megsemmisített az iráni katonaság. A Káspi-tengeren a szov­jet hajóhada, a Iráni-öbölben brit hajóhad indul támadásra. Az iráni csapatok mindenütt ellenállnak (NTI). orosz földön. Most azonban talán még büszkébben dobbant a szivünk, mégnagyobb örömtől csillog a sze­münk, mert egri hősről olvasunk, egri vitézről hallunk győzelmi hírt, hősi bátorságot, dicsőséges kitünte­tést. Magyarország kormányzója a ke­leti harctéren tanúsított vitézségé­ért lovagkereszttel tüntette ki vitéz Mészöly Géza századost, m. kir. honvéd könnyű-harckocsi századpa­rancsnokot. A név ismerős nekünk egrieknek. Fia Mészöly Géza egy­kori honvéd-őrnagynak, aki Egerben vértanúja lett a bolseviki terror el­len támadásra készülő ellenforrada­lomnak. Egykori házát márvány emléktáblával jelölte meg a hősök iránti kegyelet. A vértanú egri őr­nagy fia most az orosz hadszíntéren küzd mint százados és mint a m. kir. honvédség egyik könnyű-harc­kocsi századának parancsnoka. — Ugyanott érdemelte ki a fiú a lovag­keresztet, ahol az édesapa a világ­háború dicsőséges harcaiban, ugyan­csak az oroszok ellen, a Lipót-ren- det és a Vasborona-rendet kapta hősi tettéért. Eger közönségét örömmel és büsz­keséggel tölti el a kitüntetés híre. S amíg büszkén gondolunk a most már kétszeresen is vitéz fiúra, ke­gyelettel emlékezzünk a hős apáról. Irán A perzsa fensík, még ma is, mint régen, barátságtalan képet varázsol elénk. Már a Krisztus előtti máso­dik ezredben irániak laktak itt. A lefolyástalan fennsík nagyrészben steppe és sivatag. Minden telepü­lése, még a városok is oázis jelle­gűek. Teher cin, a főváros, és Tebriz, északon a legjelentősebb kereske­delmi város, legnevezetesebb tele­pülései. Ismertebb városnevek még: a rózsák sokszor megénekelt vá­rosa: Siras, Isfahan és a híres bú­csújáróhely: Meshed. A természet mostohaságaival és az ellenséges hódító népekkel foly­tatott küzdelem szívós és alkalmaz­kodóképes néppé tette az irániakat, akik két évezred történelmének vál­tozatos folyását győzelmesen kiál­lották. A Káspi-tenger és a Perzsa- öböl közé beékelődött Irán ős idők óta kulturterületet jelentett. Össze­kötőország Kelet és Nyugat között. A hódítóknak mindig nagy vágya volt Irán birtoklása. A parthusok és a sassanidák országaiban a ger­mánokon kivül keleten itt fejlődött ki a Római Birodalom másik leg­veszélyesebb ellensége. Az arab hódítás után Irán lett az izlám kultúra melegágya is. A 19. században lépett fel Irán bét hatalmas ellensége: az egyik Anglia, amely Indiából kiinduló hatalmát juttatta érvényre és 1861- ben megszállta a Perzsa-öbölben lévő Bahrein-szigeteket; a másik a cári birodalom, amely 1796-ban Bakut, 1823-ban pedig a Kaukázust ragadta el Irántól. London és Moszkva 1907-ben egy­szerűen érdekterületekre osztották A németek elfoglalták Dnyepropetrovszkot, az utolsó Dnyeperhídfőt Az iráni csapatok mindenütt ellenállnak a benyomuló angol és szovjet seregeknek Magyarország kormányzója lovag- kereszttel tüntette ki vitézségéért vitéz Mészöly Géza századost, a szovjet- orosz fronton küzdő honvéd könnyű harckocsi-század parancsnokát Ugyanott kapta a magas kitüntetést, ahol édes­atyja, az egri ellenforradalom vértanúja egykor a Lipótrendet és a Vaskoronarendet érdemelte ki vitézségével

Next

/
Oldalképek
Tartalom