Eger - napilap, 1941/1
1941-01-10 / 5. szám
2 E G E E 1941. január 10.-15 lókkal meglőtt a második lagytanllám Is Eger, január 10. Az elmúlt hetek átmeneti langyos időjárása után, január 8-ra virradó éjszaka 4 centiméteres hóval megérkezett a második tél, ma reggelre aztán megjött a második fagyhullám is. A hőmérő a talaj felett egy méter magasságig —15 fokot mutatott, azon felül —9’5 fokot. A hideg komolynak Ígérkezik, mert reggel még mindig tartotta a — 9‘5 fokos szintet. Hogy meddig tart az újabb fagyhullám, azt még a legvérmesebb időjósok sem tudják, azonban óvatosságra int az a körülmény, hogy az első tél december 1-től 28-ig, tehát kerek négy hétig tartott. Január 31-ig kell bejelenteni a házadókedvezményre jogosult sokgyermekes bérházakat A pénzügyigazgatóságoknáí vagy városi adóhivataloknál január 31-ig kell bejelenteni azokat az adatokat, amelyeknek alapján olyan háztulajdonosok, akiknek a bérházában a 18 éven aluli gyermekek száma eléri az összlakók felét, vagy annál nagyobb százalékát, házadó és annak járulékaira szóló kedvezményt igénybevenni szándékoznak. A kedvezmény fokozatos. Ha a 18 éven aluli gyermekek száma egy bérház ban eléri az összlakók felét, 5, ha 60 százalékát, 6 és ha a 70 százalékot is meghaladja, 10 százalékos házadó- és járulékcsökkentésre van & tulajdonosnak joga. A bejelentéshez mellékelni kell a 18 éven aluli gyermekek névsorát is. A kizárólagos sokgyermekes családoknak kiadott bérházak tulajdonosai még továbbmenő engedményt is kapnak. Be lehet jelenteni azt is, hogy házadókedvezményre tart igényt, amennyiben a megüresedő lakásokat a jövőben csak többgyermekes családoknak kívánja bérbeadni. Ennek a szociális adónemnek az életbelépése nagy vívmánya a magyar adórendszernek. Igazságügyi kinevezések az egri törvényszék területén Legutóbbi számunkban megkezdtük az igazságügyi kinevezések közlését. A már közölt kinevezéseken kívül a következő előlépések történtek : az igazságügyminiszter dr. vitéz S Szabolcsi István gyöngyösi járásbírósági jegyzőt titkárrá, dr. Hévézi András tiszafüredi jb. jegyzőt titkárrá, dr. Hunyadi-Búzás Elemért törvényszéki jegyzővé, dr. Tamás L ászló j egyzőt Nyíregyházára törvényszéki bíróvá nevezte ki. Kerényi János hatvani telekkönyvvezető a VIII. fiz. osztály, Oláh János hatvani telekkönyvvezető a IX. fiz. osztály jellegét kapta. A miniszter dr. Bajzáth József hatvani jbírósági aljegyzőt jegyzővé, dr. Pavlyák Ferenc ügyvédet a balassagyarmati törvényszékhez jegyzővé, dr. Balsay József hevesi, dr. Szil- bereki Jenő tiszafüredi, dr. Bánhidy Pál egri joggyakorlatra bocsátott jogtudort joggyakornokká, míg a segédhivatali létszámban Lábas Andor tiszafüredi dijnokot segédhivatali gyakornokká, özv. Guggen- berg Miklósné egri jbírósági dijnokot kezelővé nevezte ki. A szolgaszemélyzet létszámában vitéz Magyary László gyöngyösül, o. altiszt I. o. altiszt, Nagy Sándor egri törvényszéki szolga II. o. altiszt lett. Áthelyezések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy az igazságügyi miniszter — saját kérelmükre — Berkó Sándor gyöngyösi járásbírósági alelnököt a budapesti központi járásbírósághoz, dr. Csiba László hatvani járásbírót az újpesti járásbírósághoz és dr. Dékány Mihály egri kir. ügyészt a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Htíroméues hitelt kért a Tiszajobbpacti mezőgazdasági Kamara a szőlőgazdaságok részére A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara közgyűlése egyhangú határozattal magáévá tette a Kamara igazgatójának a szőlősgazdák megsegítésére vonatkozó javaslatát. — A javaslat a tiszajobbpartján a szőlőket ért és közgazdasági szempontból felmérhetetlen károkat előidéző okokra magyarázatot adva, mindenekelőtt a szőlősgazdák részére juttatandó 3 évi lejáratra szóló hitel szükségességét hangoztatta. Ugyanakkor az adóbehajtás terén a folyó évi adónak a kár arányában való törlésén kívül, a fennálló adóhátralékok tekintetében legalább 3 évi kamatmentes fizetési haladék enge- délyezését tartja elengedhetetlennek. A Kamara igazgatójának javaslata kifejezésre juttatja azt a felfogást, hogy a peronoszpora, a lisztharmat és csekély részben a fagy következtében tönkrement szőlőterületek tekintélyes részének megmunkálásáról és így a szőlőben fekvő hatalmas értékek megmentéséről az itt megjelölt segítségek sürgős nyújtása nélkül szó sem lehet. TÖRTARANY és ezüst BEVÁLTÁS HELLER ékszerésznél. Országszerte működnek az árellenőrző felügyelők Az árkormánybiztosság az árellenőrzés fokozottabb végrehajtására és az árdrágítás letörésére elrendelte, hogy az egész ország területén úgynevezett árellenőrző közegek kezdjék meg működésüket. Az árellenőrzők feladata az árak folytonos ellenőrzése. Községek szerint kiszámítják az árakat, amelyek megfelelnek a termelés és az előállítás költségeinek. Árdrágító a rendelkezések szerint az eladó, aki a megállapított áron felül ad el közszükségleti, elsősorban élelmi cikket, va- lemint a vevő is, aki a megállapított árnál drágábban vásárol. Hitelez-e ezután is a főár, uagy nem hitelez Január 1-től nincs fedezet a «dubióz»-százalékra Hiába mondja ezután a vendég, | hogy „írja fel fóúr“, mert a fizető- pincérek elhatározták, hogy többé nem hiteleznek, s bármennyire fáj nekik, a cechet többé nem lehet náluk — ceruzával fizetni. Ilyen értelmű hírek, sőt rémhírek terjedtek el legutóbb országszerte. A hír az aranyifjúság körében méla hangula tot, sőt itt-ott megdöbbentést keltett, éppen ezért kérdést intéztünk az illetékes tényezőkhöz. A főurak egri frontján a következőket mondták : Amikor a főúr pénzt nem kap, de százalékot fizet A vidéki főurak egyöntetű elhatározásának komoly oka van: január 1-tól megváltozott a százalék felosztási kulcsa. A múltban azokon a szórakozó helyeken, ahol 15 százalékot számítottak fel a vendégnek, 3, ahol pedig 12 százalékot számítottak fel, 2 százalék a főúré volt a „dubióz“ tételekre. Az új rendszer szerint a főúr is ugyanannyit kap, mint az éthordók és így nem marad fedezete a dubióz tételekre, sőt a kisebb jövedelem miatt anyagilag sincs abban a helyzetben, hogy felírhasson. Azou gondolkozik több főpincér, hogy éthordónak megy el újra. Az éthordónak nincs semmi rizikója, nála pedig még így is előfordulhat az az eset, hogy amikor fizetésre kerül a sor, a vendég bevallja, hogy — otthonmaradt a pénztárcája. Ilyenkor azután a főúr nemcsak hogy nem látja a számlát, de még a számla utáni százalékot is kifizetni köteles a pincéreknek. Egerben, mint a főpincérek mondják, eddig sem volt nagyon divatos, hogy a vendégek a főpincérnél hitelezzenek. Nem számítják hitelezésnek azoknak a vendégeknek számláját, akik havonta fizetnek étkezésért és a napi fogyasztást is a könyvecskébe jegyzik be sajátmaguk. Itt annyira ismernek mindenkit, hogy tudják, ki a komoly vendég és ha ismeretlen ember, vagy kétes valaki akarna feliratúi „cechet,“ az nagyon pórul járna. Igaz, hogy az egri főpincérek ritkán tesznek feljelentést hitelezési csalásért, de ez is előfordul. A főpincér mindig megvárja, mig a legkisebb remény fennáll, hogy megkapja a pénzét és csak akkor tesz feljelentést, amikor már remény nincs és rossz akaratot lát a fizetés elmaradásában. Mindenesetre az egri főutak is kiküszöbölni szeretnék, amennyire lehet, hogy alkalmi vendégek ceruzával fizessenek, mert mindegyiküknek így is elég kinnlevősége van. Komoly és megbízható vendég azonban semmit sem vonatkoztathat magára ezután sem a főpincérek fent- említett elhatározásából. Az éjféli záróra hatása a pincérekre Az éjféli záróra fájdalmas pontja azoknak az éttermeknek és ezek pincéreinek, ahol a vendégek a késő éjszakai órákban is szoktak szórakozni. A Koronában ezt a kérdést nagyon szociálisan oldották meg maguk között a pincérek. A kisebb forgalom következtében több pincért el kellett volna bocsátani. A tulajdonos azonbau egyet sem bocsátott el, inkább minden héten hetes lesz egy pincér, de a forgalom százalékából erre az időre is megkapja részesedését. Ez a szellem azonban nem új az egri Koronában. Évekkel ezelőtt is így volt. A téli hónapok ugyanis alig hoznak forgalmat Egerben és a több mint 30 főnyi alkalmazott fele elbocsátható lenne a téli idény hat hónapjára, Unterrei- ner János azonban, éppen szociális szempontokból, sohasem szokta elbocsátani télre az alkalmazottakat, jóllehet emiatt — miután húszon felül van állandó alkalmazottainak száma, nagy összeget köteles fizetni évente a családpénztárí díjakba is.
