Eger - napilap, 1941/1

1941-01-24 / 13. szám

1941 január 24 EGER 3 TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 HELLER óta órásmesternél A ló a kisgyermek fejére taposott — elítélték a kocsist Különös szerencsétlenség Szentdomonkos községben Eger, január 24. Különös és bonyolult szerencsét­lenség ügye került most az egri kir. törvényszék dr. Sza&ó-tanácsa elé. Még a múlt év novemberében tör­tént, hogy Jakab János szentdo- monkosi gazda átment a szom­szédba két éves kislányával szalmá­ért. A szalmakazal az udvar végé­ben állt, a gazda tehát bevitte kis­lányát a konyhába. A gyermek azonban kinyitotta a konyhaajtót és kifutott az utcára. Akkor hajtott el a kapu előtt Csirmaz Károly fuva­ros. Az ostorhegyes ló elé került a kislány s az lábával felrúgta, majd fejére taposott. A szerencsétlen gyermek koponya alapi törést s koponyacsonttörést szenvedett és szeme is megsérült. Egy hónapig kínlódott Ózdon. Borsodnádasion és Miskolcon a kórházban, az operá­ciót az orvosok nem merték meg­kísérelni a nagy vérveszteség miatt, végre is a kislány belehalt sérülé­seibe. Az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat az apa és a fu­varos ellen, akik most álltak az egri törvényszék elé. Itt derült ki, hogy a gyermek belehalt sebeibe, az ügyész tehát gondatlanságból okozott emberölés vétségére változ­tatta a vádat. A törvényszék megállapította az apa bűnösségét, mivel felügyelet nélkül hagyta a gyermeket a kony­hában, de nem szabott rá büntetést. A fuvaros azzal védekezett, hogy nem látta és nem is láthatta a gyermeket, mert kocsiját magasan körülrakta kukoricaszárral. A dr. Szabó tanács a fuvaros bűnösségét is megállapította és őt 150 pengő pénzbüntetésre ítélte. HÍREK Társadalmi naptár. Január 26: Kolping Leányegyesü­let műsorral egybekötött tea­délutánja a Katolikus Legény- egylet dísztermében délután 5 órakor. Február 1: Az Emericana tánc­estélye a Koronában. Megcsordult az eresz Vince napján s a nép­hagyomány szerint ez annyit jelent, hogy lesz mit inni az idén. Csorog Vince, telik a pince, így szól az év első rigmusa s most nem a talaj­vízről esik szó, amelyik ellepi az egri pincék némelyikét nedves idő­járáskor, hanem az egri dombok jó­féle levéről, amiből olyan kevés volt az idén. ínséges időben, kiszáradt nyelvvel és torokkal keltek fel a nagy nap reggelén a fröccsök és hosszúlépések hű barátai, int-e ne­kik reménységet az ég, a szűk esz­tendő után, amikor csak mérsékelt toroköblögetést engedett a sötét pénzügyi helyzet és a vidám hordói lé (a világért sem tévesztendő ösz- sze a bordói lével) drágasága. Re­megve keltek fel a döntő napon, mely egyként lehetett a kitörő öröm, vagy a tragikus bú napja is. Ám az ég kividult délelőtt és dél­után is, sőt még az éjszaka is bol­dog révülettel lehetett hallgatni az eresz csordulását. Egészen biztos, hogy volt itt egy nagy társadalmi réteg, amelyik Vince-napján reggel­től estig akkorákat nyelt, hogy a nap lecsorduló vízmennyiségét kö- nyedén eltűntette volna. Ha nem vízről lett volna szó. Remélhető, hogy ezt az előnyelést október táján valóságos nyelések követik, újbor for­rása idején, mert Vince azt mondta: lesz mit inni az idén. Hát még ha enni is lesz mit. (—r) — b Elmarad a Kaszinó-bál. Az Egri Kaszinó vigalmi bizottsága, mint ismeretes, elhatározta, hogy január 25-én rendezi meg a Ka­szinó és a helyőrségi tisztikar együt­tes bálját. A két testület vezető tényezői közt vita indult ugyanak­kor, hogy a mai idők alkalmasak-e bál rendezésére. A vitában az a meggondolás győzött, hogy idősze­rűbb a bal gondolatának elejtése. Ezek szerint a szombatra hirdetett kaszinói bál elmarad. — Népi farsangi műsor. A KÁLÓT műsorközpontja, amely ed­dig is teljes erejével a magyar nép­kultúrát szolgálta, most újabb örö­met szerez mindazoknak, akik szi­vükön viselik népművészetünk sor­sát. Muharay Elemér, a „Magyar Játékszín“ összeállítója egy farsangi vidám est műsorát dolgozta ki ki­zárólag magyar néphagyomány ele­mekből. A műsorban kórusdarabok, néptáncok, mesejátékok, népdalok, legénybeszédek szerepelnek gyönyörű csokorba kötve. Ez az első magyar szellemű farsangi műsor, amelyben ízig vérig magyar művészek és írók alkotásai szerepelnek. Ajánla­tos lenne, hogy felelős kulturális vezetőink érdeklődése is mindin­kább az ilyen természetű és szel­lemű műsorok felé forduljon. Az is közös érdekünk, hogy a város ilyen műsorok alapján ismerje meg a valódi magyar mulatság formáit. — Mit tegyünk a fagyott burgonyával? A fogyasztóközönség részéről újabban többször hangzanak el panaszok, hogy a kereskedőtől fagyott burgonyát kapnak. Ez a panasz valószínűleg jogos, de nem lehet rajta segíteni. — Akárhogy is vigyáz a termelő és kereskedő, akár­hogy is védik a hideg ellen, már a vasútra szállításnál nagyobb hideg esetén magában a vagonokban is könnyen megfagyhat a burgonya. A fagyott burgonyát a kereskedőnél fel lehet ismerni úgy, hogy körmünket a burgonya húsába mélyesztjük. Az ép burgonya ilyenkor egészen jól hallható recsegő hangot ad, — ha fagyott, ez a haug nem hallható. Csak egyszer próbáljuk meg és rá­jövünk a különbségre. Ha fagyott burgonyát kaptunk, felhasználása előtt két órán át áztassuk vízbe. A fagyott burgonya édes, ha áztat­juk, ezt az izét részben elveszti és nem fog annyira szétfőni. — Adomány. A Makiár II. városnegyed szegény gyermekeinek segélyezésére Vieszt János 10 pen­gőt adományozott a városnegyed le­lépő fertálymestere utján. Itt em­lítjük meg, hogy a városrész sze­gény gyermekeinek a Koronába történt megvendégelése alkalmával egy magát megnevezni nem akaró úr 20 pengőt adományozott a gyer­mekek közötti szétosztás céljából. A pénzt felváltották és szétosztot­ták a gyermekek között. — Gyönyörű képekben szá­mol be a Film—Színház—Irodalom e heti száma a kormányzó első fiú­unokájáról. Az új szám vezető cik­két Bókay János írta, aki részlete­sen ismerteti Bécs színházi és tár­sadalmi életét a háború második esz­tendejében. Bemutatja a lap a Baum- garten-díjas írókat és beszámol a Nemzeti Színház újdonságáról, Ta­mási Áron új színművéről. Különö­sen gazdag az új szám Nőrovata, amely közli a nagy divatszalonok első tavaszi készülődéseit és raj­zait. Remek Tarka-Barka, Bozzay Margit tanácsadója, Muráti Lili re­gényfolytatása, óriási keresztrejt­vény-pályázat, cikkek és riportok, valamint a kitűnő vicclap egészíti ki az új számot, amelynek ára csak 40 fillér. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, And- drássy-út 45., II. Hirdessen az „EGER“-ben — Aki pokolgépet dobott kedvese lakásába. A kassai tör­vényszék egyrendbeli robbanóanyag­tartás és hatrendbeli gyilkosság kí­sérlete címén hat és félévi fegyházra ítélte Dedics József 28 éves alacskai bányászt. Dsdics a múlt év októberé­ben pokolgépet dobott kedvesének, Újlaki Erzsébetnek lakásába. A pokolgép felrobbant, de a szobában tartózkodó hat személynek nem tör­tént baja. Télt menetrend Érvényes január 23-tól Egerből—Budapestre: — {szv.) ind. 0.30, érk. 5.40 — {sínaut) ind. 7.57, érk. 11.00 Budapestről—Egerbe: — {sínaut) ind. 14.10, érk. 21.38 — {szv.) ind. 23.38, érk. 3.50 Egerből­-Miskolcra: — {szv.) ind. 0.30, érk. 4.25 — {szv) ind. 4.17, érk. 6.44 Miskolcról—Egerbe: — {szv.) ind. 0.51, érk. 3.50 — {sínaut) ind. 7.40, érk. 9.39 — {szv.) ind. 19.25, érk. 21.38 A hústalan napok rendje Egerben A hét napjain a következő árúk kaphatók: Hétfőn: sertés és marhahúst, Kedden: hústalan nap, Szerdán: hústalan nap, Csütörtökön: sertés, marha, borjú­húst, Pénteken: hústalan nap, Szombaton: sertés, marha, borjú­húst, Vasárnap: sertés, marha, borjú­húst szabad árúsítani. A vasárnapi árúsítás természete­sen csak a nyári időszakra vonat­kozik, mert, mint köztudomású, a húsipar ősszel és télen munka­szünetet tart. Vadhúst, liba és kacsamájat hústalan napokon sem szabad árúsítani. MEGJELENT a M. Kir. Honvéd Térképé­szeti Intézet kiadásában Zsebatlasz = 1940. = Ä TÉRKÉPEK SORA: Hazánk Szomszédaink Európa Ä többi világrészek Ara: 50 fillér. Kapható: az Egri Keresztény Sajtószövetkezetben. Gönczy Pál műszaki irodája és vállalata. Eger, Mecset-utca 6. szám. Vasipari munkák, vízvezeték, szivatg- tuúk, csatornázási berendezések részére ér 1 égj a ví tó-műhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom