Eger - napilap, 1941/1

1941-06-28 / 101. szám

2 E G E B 1941. június 28. A házidagasztású kenyereket sem szabad kiadni a péküzletekben huszonnégy óráig Az okos hatósági intézkedések következtében megszűnt a tolongás a kenyérért Eger, június 28. A kormány legutóbb rendeletet adott ki és abban megtiltotta a friss sütésű kenyér eladását, annak a tapasztalatnak alapján, hogy a szikkadt kenyér kevésbbé fogy, a készletek tehát tovább lesznek ele­gendők. Ugyancsak azt is elrendel­te a kormány, hogy a házi dagasz- tású (ster) kenyereket sem szabad a péküzleteknek huszonnégy óráig kiszolgáltatni a süttetó kezébe, ha­Igmándiviz sokszor életmentő sonló okokból. A pékek tehát a sütés után egy napig a műhelyben kötelesek tartani a házaktól sütésre érkezett kenyereket. A kormány intézkedését megelő­zőleg dr. Kálnoky István polgár- mester már kötelezővé tette Eger város lakossága számára a szik­kadt kenyér vásárlását és ennek, valamint a kenyér helyes adagolá­sának köszönhető, hogy megszűntek a fölösleges várakozások a pék­üzletek előtt. A kenyér kiosztása és vásárlása a legnagyobb rendben történik min­denütt. A lisztellátás zavartalan és remélhelőleg nem is lesz fennaka­dás az új liszt kiőrléséig. fiz első légiriadó tanulságai Egerben A légoltalmi parancsnokság figyelmeztetése a lakossághoz és a háztulajdonosokhoz Eger, junius 28. Csütörtökön délután 13 óra 3 perc­kor kezdődött és 16 óra 27 perc­kor végződött Egerben az első légi­riadó a szovjetorosz légihaderő orv­támadásával kapcsolatban. Az első komoly légiriadó tanulságait a vá ros közönségére vonatkozóan a kö­vetkezőkben foglalta össze előttünk Eger város légoltalmi parancsnok­sága : — A közönség, amint azt a vá­ros légoltalmi parancsnoksága meg­állapította, nem viselkedett úgy, ahogyan azt a légoltalmi szabályok előírják. A kassai légitámadás le­gyen most intő példa arra is, hogy a riadó intézkedéseit a legszigorúb­ban betartani mindenkinek nagyon komoly kötelessége. A város légol­talmi parancsnoksága ezúton is nyo­matékosan felhívja a közönség fi­gyelmét, hogy saját és családja életbiztonságának érdekében min­denki lelkiismeretesen hajtsa végre a riadó esetére kiadott és előírt utasításokat. Nevezetesen: az ut­cákról mindenki tűnjék el, keresse fel a legközelebbi nyilvános óvó­helyet, vagy valamelyik házi óvó­helyet, végszükségben pedig a leg­közelebbi kapu alatt húzódjék meg. A kapu ajtaját be kell csukni, de nem bezárni, hogy más is be tud­jon jutni a kapu alá. — Tanácsos az üzletek redőnyeit is lehúzni légiriadó idején. A laká­sok ablakai maradjanak nyitva, de azok közelében senki ne tartózkod­jék. Még kevésbbé nézegessen ott ki, mert a kíváncsiság súlyos áldo­zatokkal járhat. — A rendőrség természetesen példás szigorral fogja büntetni mindazokat, akik a légiriadó elren­delésekor az előírt utasításoknak eleget nem tesznek. Figyelmezteti a parancsnokság a háztulajdonoso­kat, hogy légiriadó alkalmával a kapukat ne zárják le akkor sem, ha a háznak óvóhelye van. Szükség van erre az intézkedésre, hogy má­sok esetleg menedéket találhassa­nak a kapuk alatt. — A színházi közönség riadó al­kalmával az Eszterházy-tér nyil­vános óvóhelyén talál menedéket. Az Uránia-mozi közönsége a Csíky Sándor-utcában az Oláh-féle nyilvá­nos óvóhelyen keres oltalmat. 350 éhes, szegény, rosszal táplált gyermeket étkeztettek száz napon át az egri Zöldkeresztes Gyermek- étkeztetési Akcléban A Szegénygondozó Nagybizottság nyilvános köszönetét mondott az akcióban segédkező egri hölgyeknek Eger, június 28. A Szegénygondozó Nagy bizottság gyűlésén megemlítette Frank Tiva­dar városi főjegyző, hogy ebben az évben nagyszabású zöldkeresztes gzermek-ebédeltetési akciót bonyo­lítottak le dr. Özekkel Ferenc m.kir. tiszti főorvos és dr. Szilágyi József m. kir. tiszti orvos irányításával dr. Ébner Béláné orvosi ellenőrzése mellett. Több mint 350 éhes, sze­gény, rosszul táplált gyermek ét­kezett 100 napon keresztül az ak­ció keretében. A város három ré­szén állítottak fel konyhát, az Al- magyar-utcán, az Orsolya-nővérek- nél és a Csengős-iskolában. A gyermek-étkeztetésnél a napi felügyeletet áldozatos lelkű úrinők vállalták, akikről mély hálával em­lékezik meg a bizottság, mert hat­hatós segítséget nyújtottak. Ezek a hölgyek névszerint a kö­vetkezők : Alberty Istvánné, dr. Angyal Lajosné, dr. Ács .Tózsefné, Albach Erzsébet, Acsay Ferencné, Bohacsek Józsa, Besznyák Erzsé­bet, Braun Sári, Baranyai Hona, Boda Erzsébet, Berkó Mária, Ba­lázs Szidónia, dr. Özekkel Ferencné, dr. Chigány Pálné, Cseh Hona, Csillag Ilona, Elek Istvánné, Gajda Gyuláné, Gáspár Ilona, özv. Hal- lay Györgyné, dr. Joób Gézáné, Koczián Margit, Kápolnay Gabri­ella, Kovács Éva, Kormos Ilona, Leopold Eezsőné, Mudnyánszky Je­nóné, Németh Magda, dr. Puky Pálné, Simon Kató, Szilágyi Eszter, Szalóky Edéné, Szabolcs Józsefné, Sturm Sári, Székely Jánosné, Tő­rök Lászióné, Szilágyi Vilmosné, Zimmermann Irma. Az akció lebonyolításához 10.000 pengő szolgált fedezetül. Az étrend összeállítását dr. Ébner Béláné orvosnő végezte, kiszámítva, hogy megfelelő kalóriával biró ételeket kapjanak a gyermekek. A kicsinyek valóban szép fejlő­dést értek el. Több mint kéthar­mad részüknél harmadfél kilós súly- gyarapodást tapasztaltak. A Szegény­gondozó Nagybizottság a nyilvá­nosság előtt is hálás köszönetét fejezi ki közreműködésükért a höl­gyeknek, akik valóban jó munkát végeztek. Bejelentette még Frank Tivadar, hogy a Szegénggondozó Hivatal munkaköre állandóan bővül. Ma már nemcsak a kolduskérdés megoldása tartozik feladatai közé, hanem ínségakció, katonai hozzá­tartozók segélye ügyében kivizsgá Igmándiviz hosszűélet lások, házépítési segélyek kivizsgá lása, javítóintézetekben lévő kisko­rúak ügye, árvízkárosultak segélye és minden egyéb szociális kérdés­sel kapcsolatos ügyek. A Szegénygondozó Hivatal lelke az egri szegénygondozásnak a nő­vérekkel együtt. Óriási és hatal­mas a munkájuk. A hatóságok nem is tudnák végezni már nélkülük a szociális teendőket. Gyujtólapok, gyujtócsövek alkalmazása és az ellenük való védekezés Eger, június 28. Eger város légoltalmi vezetősége a következőkre hívja fel a közön­ség figyelmét: Ellenséges légitámadások alkal­mával repülőgépekről ledobott gyuj­tólapok vagy gyujtócsövek alkalma­zásával is számolnunk kell. A gyujtólapok négyszegletes alakú és különböző nagyságú celluloid la­pocskák, különféle színben készül­nek. A lapok középen át vannak lyukasztva, ide van felerősítve a gyujtóanyag. A gyujtócsövek kisebb celluloid csövecskék, ugyancsak gyuj- tóanyaggal töltve. A gyuj tólapokat és csöveket a repülőgépek vízzel telt tartályok­ban szállítják. A gyujtóanyagok nedves állapotban érnek földet és öngyulladás következtében lobban­nak lángra. Nedves vagy hideg idő­ben a fenti anyagok nem tűzveszé­lyesek. A gyujtólapok és csövecs­kék a napsugár hatására, vagy me­legebb időben és helyen, kiszára­dás után azonnal lángra lobbannak, így az éjjel ledobott gyujtóanyagok napfelkelte után gyulladnak meg. A lapok és csövek kisebb láng­gal égnek és erős fehér füstöt ter­jesztenek. Száraz és könnyen gyul­ladó anyagok a gyujtólapok és csö­vektől könnyen tüzet fognak (szal­ma, széna, aratás előtti vetések stb.), de az épületek farészei a kis lángoktól még nem gyulladnak meg. A gyujtólapok elleni védekezés alkalmával a következő teendőket kell végrehajtani: a) Minden repülőgépet figyelni kell, hogy arról gyuj tóanyagot nem dobtak-e le. Ha éjjel motorzúgás volt hallható, másnap napkelte után át kell kutatni a vidéket, nem tör­tént-e gyujtólapok vagy gyujtócsö­vek ledobása. Ha gyanús jelensége­ket észlelnénk, úgy azt azonnal je­lentsük a csendórségnek, katona­ságnak vagy tűzoltóságnak. b) Olyan időpontban, amikor a szérűskertekben, gabonaföldeken a learatott száraz gabona, szalma stb. könnyen tűzet foghat, különös gonddal kell az oltás előkészüle­teit, a figyelést, valamint a gyuj­tólapok összeszedését elvégezni. c) a felszedett gyujtólapokat vagy csöveket vízzel telt edényekbe kell tenni, és az összegyűjtött lapokat felügyelet mellett el kell égetni. d) a gyujtólapokat és csöveket csak a celluloid részen szabad meg­fogni, a gyujtóanyag érintése ve­szélyes : nehezen gyógyuló sebek keletkeznek. e) Tilos a gyujtólapokat vagy csöveket zsebre tenni, mert azok ott kigyulladnak és igen veszélyes égési sebeket okoznak, valamint ti­los azokat eltenni (szekrénybe, do­bozba stb.), mert az öngyulladás bekövetkezése után veszélyes tüzek okozói lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom