Eger - napilap, 1941/1
1941-06-11 / 91. szám
Eger, LIL évfolyam, .9i. szám, AB A 8 FILLÉR ❖ Szerda ♦ Trianon 22, 1941. junius 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ: &gy hónapra 1 pengő §0 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vasmegyei politikai NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz.3. Tel.: 11. KI ADÓ HI VATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Eger egész katolikus társadalma résztuesz az úrnapi körmeneten Nagy ünnepélyességgel adta át a Gárdonyi Társaság a városnak Werner Adolf emléktábláját Eger, június 11. Eger város egész katolikus társadalma vallásos érzésekkel készül az úrnapi ünnepségekre, az egyház legszebb és legfölemelőbb ünnepére. Az ünnep reggel 8 órakor szentmisével kezdődik a főszékesegyházban, ahová a hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek is hivatalosak és szentmise után indul meg a körmenet, amely most is a város Eger, június 11. Az utóbbi napokban egyre hangosabb és türelmetlenebb tömegjelenetek játszódnak le a péküzletek előtt. Már a hajnali órákban szinte ostromolják az üzletek kapuit és sok helyen csak a leghatározottabb rendszabályokkal lehet a rendet fenntartani. Kevés a liszt, kevés a kenyér és kevés a türelem. Mindahárom hiányon segíteni kellene, de mindahárom hiányon nagyon nehéz segíteni. Tudni kell mindenkinek, hogy a tavalyi fagyok és rettenetes árvizek után egymillió hold föld termése esett ki a nemzeti készletből és most, a sürgetve várt új termés előtt következnek a legnehezebb napok, amikor kevéssel kell beérni — a jobb jövő reményében. A várható szükségre gondolva a város polgármestere beszerezte a körülbelül elegendő lisztmennyiségeket és nem is lett volna baj, de Egerben nem léptették életbe a liszt-jegy rendszert, éppen azért, hogy a lakosságot ne zaklassák. Ennek az lett a következmény», hogy Eger szabad területévé vált a halmozóknak, akik olyan területekről jöttek ide, ahol a jegy- rendszer már régebben életben volt. Nyugalmazott vasutasokról szereztek tudomást a hatóságok, akik olcsó jegyük felhasználásával egyre- másra utaztak Egerbe és vitték az egri nép számára idehozott lisztet száz és kétszáz kilométer távolságra, hogy kipótolják a liszt-jegyre ott kapott mennyiségeket. Megengedhetetlen lisztcsempészés folyt heteken keresztül és most az egri nép katolikus népének demonstratív jellegű megnyilatkozása lesz. A plébániahivatal kinyomtatta és megküldötte az egyesületeknek és testületeknek a körmenet helyez- kedési rendjét s ebben a rendben vonul a körmenet az érseki palota déli bejáratánál, a Líceumban, a Széchenyi utcával szemben lévő kanonoki házban és a plébánia kapujában felállított oltárokhoz. kénytelen szükséget szenvedni. Kálnoky István polgármester ma ismét tárgyalásokat folytat a köz- élelmezési minisztériummal a sürgős segítség érdekében és reménykedni kell abban, hogy sikerülni fog, ha szűkebben is, de kihúzni újig. Meg kell azonban változtatni azt a rendszert, hogy kereskedők nem kapnak kenyérlisztet. Meg kell pedig változtatni a szőlőmunkásság érdekében. A szőlőmunkás felesége egy héten egyszer süti mega nyolc tíz kilós kenyeret és minden hajnalban idejében el tudja látni a házból elindulókat a mindennapi eleséggel. Most, hogy csak a pékek kapnak kenyérlisztet, és csak igen kevés lisztet kapnak, minden reggel el kell menni a pékhez, mert a pékek nem tudnak egy kilónál többet adni egy család számára. Vagy kimegy tehát hajnalban éhesen a munkás, vagy elmegy hajnalban a pékhez, és akkor nem tud keresni. Ezen a helyzeten föltétlenül változtatni kell. Az értelmiség inkább tud áldozatot hozni, ezért csak a mezőgazdasági munkásság részére el kell látni a kereskedelmet kenyérliszttel, persze a legszigorúbb ellenőrzés mellett. így kevesebb lesz a tömegjelenet és nagyobb lesz azoknak a tömegeknek a nyugalma, amelyeknek ilyenkor szinte egyetlen tápláléka a kenyér. A kérdés sürgős megoldásra vár, akár a jegyrendszer bevezetésével akár a vásárlási könyvbe való beírással, mint az a nullás liszttel is történik. Vasárnap a város közönségének lelkes részvételétől kísérve indult meg az a jelentőséges mozgalom, amely az utcáknak nevet adó nagyjaink megörökítését tűzte ki célul, hogy munkájuk rövid ismertetése legyen nevelője a nemzedékeknek s Eger városa minél több díszes emléktáblával gyarapodjék. A Gárdonyi Társaság megértése öltött először testet egy művészi emléktáblában, amelyet vasárnap délelőtt adtak át a Werner apátutca első házának falába építve a Város közönségének. A kis téren felsorakoztak a ciszterci gimnázium felsőbb osztályai, a város vezetősége és közönsége igen nagy számban. Az ünnepséget a Himnusz vezette be, majd a ciszterci gimnázium énekkara énekelt egy alkalmi számot Rássy Paulin vezényletével. A táblát a Gárdonyi Társaság nevében dr. Palos Bernardin elnök adta át a következő szavakkal: — Az egri Gárdonyi-Társaság — mondotta többek között — ennek a táblának elhelyezésével egy mozgalmat akart megindítani abból a célból, hogy Eger város utcanévadó férfiainak emléke méltó módon meg- örökíttessék. A Gárdonyi-Társaság ennek a táblának elhelyezésével nemcsak városszépészeti és kegyeleti szempontokat akart érvényesíteni, hanem ennél mélyebb szándékok vezették. Le akarta róni elismerését néhai Werner Adolf munkássága iránt, amelyet a vármegye és város keresztény művelődése érdekében kifejtett és meg akarta örökíteni azokat az urbánus, azokat a polgári erényeket, amelyeknek a megboldogult zirci apát megtestesítője volt: az egyszerűséget, a közért való fáradhatatlan és szerény munkálkodást. Úgy gondolja a Társaság, hogy amikor meghirdeti ezeknek az erényeknek tiszteletét, olyan értékekre hívja fel a figyelmet, a- melyek a nemzetek boldogulásának legbiztosabb alapjai. Ma, amikor mindenki már életében szeretne halhatatlan lenni, jól esik rávilágítani egy nemes életre, egy egyszerű és szerény életre, amely éppen azért és azzal emelkedett a többiek fölé, mert ilyen egyszerű, munkás és szerény volt. — Polgármester Úr! A GárdonyiTársaság amikor tisztelettel átadja ezt a táblát a város közönségének, jelképét adja át azoknak az erényeknek, amelyek e város polgárait képessé tették arra, hogy fegyverrel és tollal, könyvel és kalapácscsal megalapozzák és szilárddá tegyék ennek a városnak a jövőjét. Eger város közönsége nevében dr. Kálnoky István polgármester vette át az első utcajelző táblát. Néhai Werner Adolf zirci apát emléke iránti kötelező tisztelettel és hódolattal veszem át a táblát, azzal az utódokra is kötelező Ígérettel, hogy sértetlenül megőrizzük azt s vele együtt Werner Adolf érdemeit, melyekért már életében elismerés járt a boldogult emlékű apátnak a díszpolgári cím ajándékozásával. Ha igaz az, hogy minden emberi élet csak annyit ér, amennyit eszméiből megvalósítani képes akkor Werner Adolf élete rendkívüli értéket jelent Eger város számára. Növelte és gyarapította a művelődés nemzetfenntartó erejét és ezzel hangsúlyozta azt az igazságot, hogy nemzeteket csak eszmékkel és műveltséggel megtartani az idők számárá. A föld nem azé, aki a harcok kavarodásában vérével öntözi, hanem aki felszántja és termését megérleli. Ezt a szántóvető munkát végezte Werner Adolf a nemzet, a vármegye és a város javára. Illesse érte a hálás utókor elismerése és tisztelete. Ezekkel a gondolatokkal veszem át a táblát beláthatatlan századokra megbecsülés és megőrzés céljából. Az értékes megnyilatkozások után dr. Horváth Konstantin a ciszterci rend budapesti házának feje szólt néhány közvetlen szót Endrédy Vendel zirci apát nevében s megköszönte a Gárdonyi Társaság nemes gesztusát. A király és kormányzódijas Egri Dalkör énekelt ezután Hnszthy Zoltán tb. országos karnagy vezényletével, végezetül az ifjúság díszmenetben vonult el az emléktábla előtt. Az ünnepségen megjelent az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság képviseletében a Társaság női bizottságának elnöke: Demjénné Zsiga Irén az ismert festőművész és író is. A művészi rajzu tábla, a ciszBaj van a kenyérrel Lisztet kell utalni a kereskedésekbe is, hogy a szőlőmunkásság el tudja látni magát házikenyérrel
