Eger - napilap, 1941/1

1941-04-30 / 67. szám

£ 6 E B H>41 ápri'is 30.' Azlgmándi feláldozó lelkű nemzeti mártírjaink, saját életük elemésztésével vi­szik a boldogabb és nagyobb ma­gyar haza beteljesülése felé. ■— Kérem a törvényhatóságot, hogy mai ülésének jegyzőkönyvében örökítse meg gróf Csáky István és gróf Teleki Pál iránt érzett kegye­letét és államférfim nagyságuk em­lékét. (A közgyűlés tagjai felállva hallgatták a kegyeletes megemléke­zés szavait és egyhangúlag elfogad­ták a főispán előterjesztéseit.) A Délvidék visszatérését kitörő lelkesedéssel üdvözli a közgyűlés — Még lengtek a gyászlobogók országszerte, — folytatta beszédét dr. Hedry Lőrinc főispán — midőn az események váratlan fordulatá­ban elhangzott kormányzó urunk parancsa a honvédséghez: »Előre, ezeréves déli határainkra!* Honvéd­ségünk méltó volt ősi nevéhez és hagyományaihoz. A megfeszült íjj pattanásának acélos lendületével torolták meg a békebontó, álnok szomszéd hitszegését és akadályt nem ismerve, bravúros iramban vitték a segítséget véreinknek és az ősi Bácskában élő nem magyar ajkú, de magyart váró és magyar uralmat kívánó nemzetiségeinknek. Meleg szeretettel öleljük az anya­ország szívére az elszakított Dél­vidék hozzánk visszatért részeit és meleg otthont készítünk sokat szen­vedett ottani véreinknek. A magya­rok Istenének áldása hozta és az őrizze meg őket az örök magyar haza dicsőségére. (Kitörő lelkes éljenzés. A közgyűlés tagjai felállva ünnneplik a Délvidéket [és a hős honvéd hadsereget) Hódoló feliratban üdvözli Heves vármegye a 90 éves érsekfőpásztort — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Nekünk is megvan a saját külön, nagy örömünk. Érsekföpásztor urunk: dr. Szmrecsányi Lajos érsek úr őnagyméltósága e napokban töltötte be áldással teljes életének 90.-ik évét. Jóságos atyai szive mint az éltető napnak a sugara a zord és terhes idők nélkülözései alatt síny­lődök lelkében, ügy tekintünk reá; — Isten jóságából adományozott pátriárka korára, — mint a havas hegycsúcsok tisztafényű magasságá­ba, ahol nincs emberi gyarlóság, hanem hódolatra, fejünk meghajtá­sára késztet az égieknek a közel­sége. Boldogan veszünk részt a közörömben, és a szeretetnek és tiszteletnek mindenfelől feléjeáradó folyamához csatoljuk hozzá a vár­megye minden lakosának szívből fakadó azt a kívánságát: áldja meg védje meg és tartsa meg őt a Min­denható, egyházmegyéjének, hazájá­nak, népének javára. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps. A közgyűlés hosszasan ünnepli az érsekfőpásztort.) — Kérem & törvényhatósági bi­zottságot, hogy érsek urunk ő exel- lenciáját mai közgyűlésünkből a ritka évforduló alkalmából felirati- lag üdvözölje. (Lelkes éljenzés és taps.) A nemzet belső átalakulásának két fő Irányelve: 1. Takarékoskodás az ország erkölcsi és anyagi tartalékaival 2. Magyar szellemi és lelki egység — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Földön, vízen és levegőben mind nagyobb mértékeket öltve folyik a háború gigászi küzdelme, amely méreteiben minden eddig el- képzelhetőt felülmúl. Napok alatt olyan értékek mennek veszendőbe, vagy semmisülnek meg, amelyek egymagukban elegendők lettek vol­na egész országok összes gazdasági, népjóléti, szociális problémáit meg­oldani. Hazánk bár nem. hadviselő állam, mégis az általános háborúból, a reánk nehezedő viszonyoknál fog­va, népünkre nagy és súlyos fel­adatok hárulnak. — Nemcsak azt értem ez alatt, hogy szükséget szenvedünk egyes iparcikkekben, hogy az élelmezés terén is vannak nehézségeink, mert ezek elenyésző kellemetlenségek ahoz viszonyítva, hogy nem kell rettegnünk fiaink életéért, házaink, templomaink épségéért. Hanem ér­tem azokat a föladatokat, amelyek az újjáformálódó világ átalakulásá­ban az új eszmék és életformák megvalósításában ránk várnak. — E feladatok megoldására a nemzetnek fel kell készülnie. Bir- dossy László miniszterelnökünk be­mutató beszédében a belső átala­kulási folyamatban irányelvül két vezető szempontot jelölt meg: a nemzet lelki és szellemi egységének a fenntartását, és a takarékoskodást az ország erkölcsi és anyagi erő­tartalékaival. A nemzet lelki és szellemi egysége jelenti a teljes fe­lelősséget a nemzet érdekeivel szem­ben, átélését a problémáknak, me­lyek a nemzet egyetemét érintik, szolidaritást a társadalmi osztályok között, átérzését a szociális igazság kívánalmainak; — egyszóval a ma­gyar egyetemes gondolatot, minden egyéni vágy és érvényesülés előtt. — Ennek az országnak ereje népének évszázadokon romlatlanul megőrzött erkölcsében él. Azjlsten- félelemben, mely fogékonnyá teszi; — a tekintélytiszteletben, mely meg­hajlik a nemesebb, a különb előtt; — az adott szó szentségében, mely komollyá és szilárddá teszi elhatá­rozásait; — a bölcs megfontolás készségében, mely igazságossá és jószivűvé formálja; — a puritánsá­gában közéleti működése során, mely törvénytisztelővé, feletteseiben meg­bízó, engedelmes polgárrá teszi. Ez az erkölcsi erőtartalék, melyből az évszázadok szörnyű csapásai dacára, mindig újból és újból fel tudott emelkedni, tudott megújulni és hozzá­idomulni a változott korok kívánal­maihoz. És ma is ez a legnagyobb kincsünk, jövőnk biztos záloga! Hogy azonban a magyar fajban élő ezen erkölcsi erők érvényre juttathassák nemzetformáló és rege­neráló képességüket, annak elen­gedhetetlen feltétele a mai idők nehéz körülményei között: — az anyagi javakban az önmegtagadásig fokozott takarékosság. Nem arra a takarékosságra gondolok, amely pénzt gyűjt a ládafiába, hanem ta­karékosságot a javakban. A pénz csak csereeszköz, csupán a javak értékelésére és forgalmának elő­mozdítására szolgál. A javakban van az érték: a munkában, a ter­melésben, az árukban, a termények­ben. Már láttuk azt az időt, midőn azt képzelték, hogy a bankók kor­látlan nyomásával, az inflációval, lehet értéket teremteni és az ered­ménye az volt, hogy a pénzért nem lehetett javakat vásárolni. A ter­melésen és a fogyasztáson van a hangsúly. Nem szabad többet fo gyasztani. mint amennyit terme­Igmándiviz sokszor életmentő lünk. Miután Spedig a hadi gazdál­kodás fokozottabb mértékben veszi igénybe a termelést, a fogyasztás­ban kell takarékosságot keresztüí- vinnünk. Ez a takarékosság pedig megvonásból áll. Megvonásból az anyagban, áruban, szükségleti cikk­ben. Kevesebbet szabad fogyaszta­nunk élelemben, fűtésben, világítás­ban, ércben, papírban, fában, ruhá­ban, bőrben, mert minél kevesebbet fogyasztunk, annál több marad erő­tartaléknak, annál több marsd a hadi gazdálkodás nélkülözhetetlen szükségleteire. — Ebben az így elgondolt taka­rékosságban mindenki önmegtagadá­sa egyformán értékes. Ha mindenki egyformán le tud mondani egyéni szükségletei egyrészének kiegészí­téséről, — a nagy cél: a közösség erőfokozása, biztosítva van. — Ez az áldozat azonban türel­met, öntudatos áldozatvállalást kí­ván. Ezt a türelmet, ezt a nélkü­lözéseken megváltott, büszke, nem­zeti kötelességiudást kell belevin­nünk a közíudatba, erre kérem a bizottság minden tagjának hathatós támogatását és ennek sikerében ren­díthetetlenül bízva, köszöntőm szí­vemből vármegyém népének képvi­seletét és nyitom meg a mai napra egybehívott rendes közgyűlésünket. (Szűnni nem akaró lelkes taps, éljenzés és helyeslés fogadta a fő- ispáni megnyitó beszéd megszivle- lésre méltó nemzeti intelmeit) Üdvözlő távirat és bizalomnyilváiiítás Bárdossy László miniszterelnöknek A közgyűlés dr. Illinyi László h. vármegyei fjjegyző előadásában nagy figyelemmel hallgatta dr. Bár- dossy László m. kir. miniszterelnök leiratát kormányalakítása alkalmá­ból, s a kisgyűlés javaslatára a kö­vetkező szövegű táviratban üdvö­zölte a miniszterelnököt: „Heves vármegye törvényhatósá­gi bizottsága a mai napon tartott közgyűlésében hálával emlékezik arról a magasztos történelmi kö­telességvállalásról, amellyel Nagy­méltóságod a nemzet sorsának egyik legváltságosabb pillanatában a kor­mányzat súlyos terhét átvette és a nemzet élére állva szilárd elhatá­rozással halad tovább a nemzet politikának a nagy elődök által ki­jelölt azon az útján, amely rendít­hetetlen bitünk szerint egyedül ve­zet az országépítés nagy művének befejezéséhez és a magyarság jobb jövője felé. Heves vármegye közön­sége kormányalakítása alkalmából lelkes örömmel üdvözli és legtelje­sebb bizalmáról biztosítja Nagy­méltóságodat és nehéz munkájához legodaadóbb támogatását és szol- gálatkészségét is felajánlja. He­ves vármegye törvényhatósága ne­vében : dr. Hedry Lőrinc főispán“. Uj másodfőjegyzőt, három aljegyzőt és szolga­bírót választott a vármegye A közgyűlés a továbbiakban el­határozta, hogy a megüresedett ár­vaszéki ülnöki állást nem tölti be, hanem átszervezi második várme­gyei másodfójegyzői állássá. Az Er­délybe történt többi kinevezésekkel megüresedett állásokat egyhangúlag a következők megválasztásával töl­tötték be: Vármegyei másodfőjegyző: dr. Mono story Elek. Tármegyei aljegyzők: dr. Beökö- nyi László, dr. Acsay Dénes és dr. Négyessy Árpád. Szavazásra csak a szolgabírói állás betöltésénél került sor. Dr. Lipcsey Attila 69, dr. Petheő Ferenc 63 szavazatot kapott. így az elnöklő főispán dr. Lipcsey Attilát megvá­lasztott szolgabirónak jelentette ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom