Eger - napilap, 1941/1

1941-04-28 / 66. szám

AR R 8 FILLÉR

Egei', LIL évfolyam, 66. szám. o Hétfő ♦ Trianon 22. 1941. április 28.

SL FIZETÉSI DÍJ : egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre i pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

vasmegyei politikai napilap

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

A Sr®rsza& embere.

Diplomata férfiú ül Magyarország miniszterelnöki székében, a korszak embere, aki személyében és abban a kormányprogramjában, amit az országgyűlés képviselőháza és felsőháza előtt adott, kiemelte a magyar nemzet elmúlt megpróbál- tatásos esztendeinek legfőbb értékét. Ez a felbecsülhetetlen érték abban rejlik, hogy Magyarország a legmélyebb megaláztatás, súlyos, szinte helyre nem hozhatónak látszó országcsonkitás, tökéletes gazdasági leromlás és a magyar lélek lendületes ívelésének letargikus lehanyatlása ellenére is meg tudta tenni azt, amit ily fokig egyetlen európai nép sem tett meg: a legjobb diplomata-nemzetnek bizonyult. Történt ez bölcs vezetés, kiváló állampolgári nevelés és komoly nemzeti összedolgozás folytán, aminek tulajdonképpen egyetlen kulcsa volt s ez az, ami a magyar nemzet lelkűié! éből, karakteréből, jellemességéből önként fakad; a hűség, a barátság érzületeinek szinte vallásos komolynak tartása, a szilárd kitartás, az adott szó minden körülmények között való betartása. Ezek voltak azok & lelki diplomáciai eszközök, amelyekkel mi Európa és a világ színe előtt több mint két évtized óta építettük nemzetünk sorsát. Ilyen előzménye van annak, hogy amikor Magyarorszag diplo- / mata miniszterelnöke bemutatkozik a parlament két háza előtt, beszédét rögtön beszámolóval tudja kez- -i deni. Szabadka, Zombor, Zenta, Újvidék ... Mint a film pereg le élőé- i tünk honvédeink útja, a kormányzói parancs szerint, az ezer esztendős határokig. A trianoni ország gyarapodása meglátszik a Bárdossy- kormány programjában is. Ezt a es szép országot nekünk a lehető leg- . jobban kell kormányoznunk, igaz- * gatnunk, erősítenünk és népét bol- Hf. doggá tennünk. De nagyon helye- sen mutatott rá a miniszterelnök “ arra, hogy ma háború van Európá- "5 ban, amelynek hatása Magyarorszá- got sem kerülheti el. Ezt a ki nem C küszöbölhető körülményt figyelembe kell vennünk minden cselekedetünket kor. Amikor a belső problémák megoldásához nyúlunk, tudnunk kell azt, hogy az egész nemzet főfigyelmét ma a nagy mozgató háborús tények felé kell fordítanunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a reformok útján megállottunk, mert a háború azokat legfeljebb csak las-<

síthatja. De a belső átalakulás folyamatát meg nem bénítja. A kormányelnök két vezető szempontot lát maga előtt. Az egyik a nemzet lelki és szellemi egységének fenntartása, a másik pedig az, hogy az ország erkölcsi és materiális erejét megóvjuk és erőtartalékainkkal takarékoskodjunk. Nagy irányelvek ezek, amelyek mellett a miniszter- elnök a legrészletesebben foglalkozott a belpolitikai reformkérdések egész sorával.

Vissza fogunk még többször térni erre a kormányprogrammra s közvéleményünk előtt megvilágítjuk annak részleteit, de már most fel kell vázolnunk a legfontosabb programm- pontok kereteit. Igen bölcs mérséklettel és minden pártárnyalatot kielégítő higgadtsággal foglalkozott Báídossy László az alkotmányreform kérdésével. Első helyeken vette programmjába a földkérdés helyesirányú megoldását. Etekintetben a Teleki féle álláspontot vallja, de bejelentette az ütem meggyorsítását. Különösen széles mederben és rendkívüli határozottsággal szólott a zsidókérdésről. Végül a nemzet belső, erkölcsi megújhodásának egyik leg- elengedhetetlenebb feltételét, az ösz- szeférhetetlenséget helyezte a megoldandó belföldi problémák első helyére. És amikor Bárdossy László, az államvezetés és reformok programpontjait nagy részletességgel kivetítette belpolitikai életünk horizontjára, egy általunk régen hangoztatott, de felelős helyről ily határozottsággal még nem állapított tényt szögezett le. Nem vagyunk kicsi nép. Anélkül, hogy az önbizalomnak, a dicsekvésnek és az ön- dicséretnek mindenkor kárhoztatható hibájába esnénk, tudatában kell lennünk annak, hogy népünk számbeli ereje az ezer év óta felmutatott lelki és kulturális értékek, az évszázadok alatt tett nagy magyar szolgáltatások igazolják, hogy nem vagyunk kicsi nép. A magyar állam a ma ismert európai rend és együttműködés erős tényezője és továbbra is az akar maradni. Ebben a miniszterelnöki nyílt vallomásban a leghatározottabb állásfoglalás foglaltatik a tengelyállamok iránti rendületlen hűségünk, kitartásunk és a velük együtt való boldogulásnak tekintetében. És amikor Bárdossy László, mint a mai magyar korszak kiváló embere, elmondotta nagy programmbeszédét, tekintete a dolgozó magyar nép és a magyar ifjúság felé fordult. A lelkes és tanult magyar fiatalság záloga annak, hogy amit, cselekszünk, azt méltó utódok számára tesszük. Az ő hitük és erejük, tiszta nemzeti érzésük biztosítékot nyújt számunkra, hogyha majd a közügyek intézése, terhe az ő vállukra kerül, az ezeréves becsületes magyar örökséget biztos kezekbe tettük le.

Eger város képviselőtestülete bédoSó feliratbaa köszöntötte dr. Szmrecsányl Lajos pápai trónállót kilencvenedik születésnapja alkalmából

Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta áprilisi rendes közgyűlését. A képviselőtestület tagjai ünnepi hangulatban gyűltek egybe, mert a tárgysorozat szerint ezen a közgyűlésen fejezték ki szerete- tüket, hódolatukat és jókívánságaikat Eger város választott polgárai a város pátriárka-érsekének kilencvenedik születésnapja alkalmából. A gyűlés külsőségei is ünnepélyesen szépek voltak. A lépcsőházat szőnyegek és dísznövények ékesítették,

Az érsekfőpásztor üdvözlése

Tekintetes Képviselőtestület!

— Az öncéluságáért küzdő magyar nemzet 1848/49-iki heroikus küzdelmének leverése után alig két esztendővel, amidóu a legmélyebb elfásultság és reménytelenség érzése lett úrrá legjobbjaink szívén és lelkén, s amidőn az ország minden hű fia letargikus érzéssel tekintett a bizonytalan jövő felé, Nagymagyar- ország egy északi vármegyéjében, egy több évszázados nemesi magyar kúria udvarházában, Sárosdarócon az isteni Gondviselés egy fiúgyermekkel ajándékozott meg egy úri famíliát, hogy a parányi bölcső még parányibb lakójának világra jövetele feledtesse a bizonytalan jövőnek azt a reménytelenségét, ami a szülőknek, néh. Szmrecsányi Jenőnek és feleségének Berzeviczy Mária bárónőnek a lelkét eltöltötte.

— A sárosdaróci kúria hársfáinak zúgó levelei alatt kezdték szőni 1851. április 24-én a parányi bölcső fölé hajló párkák azt az aranyfonalat, amelynek tündöklése és ragyogása dr.SzmrecsányiLajost mint a Szent István által alapított egri püspökség 75-ik utódját, egész az egri érseki egyházmegye főpásztori székéig kisérte.

— Ki hitte volna, hogy a sárosdaróci kúria suttogó lombjai alatt gondtalanul játszó emberbimbó kilenc évtized múltán a magyar nemzet és a katolikus egyház büszkesége, a sorscsapásoktól sújtott embertársak vigasztalója, a kulturális

a nagyterem ajtajánál díszruhába öltözött hajdúk álltak s bent a teremben, az elnöki emelvény fölött az érsekfőpásztor arcképe magas- lőtt, fenyőgallyakkal és a Szmre- csányi-család színeivel övezetien.

A képviselőtestület tagjai teljes számban, ünneplő feketében jelentek meg. A közgyűlést négy órakor nyitotta meg dr. Kálnolcy István polgármester és a nevezetes napról emlékezvén, a következőket mondotta :

és szellemi élet világító oszlopa a csalódottak reménytkeltő élő hite és egy szebb és eljövendő boldogabb kor bizakodó záloga lesz.

— Mert dr. Szmrecsányi Lajos pápai trónállónak, v. b. t. t.-nak, az egri egyházmegye érsekének, s Eger város legkedvesebb díszpolgárának élete, akinek f. évi április hó 24-én múlt 90-ik születési évfordulóját mint hivatalos város ma ünnepeljük, nemcsak sorstársa, de aktív és passzív szereplője is volt egy olyan korszaknak, amely a maga elhatárolíságá- ban a legeklatánsabban példázza egy jobb sorsra érdemes nemzet bukását és felemelkedését, napsütéses ragyogó napjait, majd csillag- talan borús éjszakáit, egy letargikus korszaknak vegetatív életét, példa nélkül álló anyagi felemelkedését, egy nemzet heroikus és emberfeletti küzdelmét és véres tusáit, & kétségbeesés örvényébe letaszított nemzet korszakát, a mélységből való lassú felemelkedését és - egy újra éledő nemzet megerősödését és jövőbe vetett bizakodó hitét.

— Dr. Szmrecsányi Lajos ennek a 9 évtizedre terjedő korszaknak mindezt a változatát és forgatagát nemcsak átélte, de annak aktív szereplője is volt.

— Egyéni és emberi nagyságának méreteire misem jellemzőbb, mint az a lelki és erkölcsi emelkedettség, ahogyan a történelem egymást váltó korszakaiban szerepét, ahová lelki elhivatottsága és jellembeli tulaj-