Eger - napilap, 1941/1

1941-04-16 / 59. szám

1941 április 16 E G E R 3 hallását minimálisra csökkentette, a gyuj tószeg nem ütődött be és nem robbantotta fel a bombában lévő anyagot. Ezt az esetet, mint ritkaságot jegyzik fel a légitámadások törté­netében. l|»NH>NII>>IIIW)WIW)WW^I)IWIIWtl^)»IWII^IIIPIIIWHI»MIWIIWIIWHWI)WWW»WI)I^IWIIWII^» Ingyen akartak Egerből Miskolcra utazni, Mezőkeresztesnél leszállították őket, de óikéi felszálltak a vonatra A miskolci törvényszék három hónapra és 30 pengőre ítélte a jegycsalókat Szabó Erzsébet 26 éves háztar­tási alkalmazott, ludssi lakos és Dobrovolni György egri lakos jegy- nélkiil utaztak az egyik Miskolcra tartó vonaton. A jegyvizsgáló észre­vette a csalást és a mezőkeresztesi állomáson mindkettőjüket leszállí­totta a vonatról. A potyautasok szó nélkül eleget tettek a felszólí­tásnak, elhagyták a vonatot, azon­ban a szerelvény másik részében ismét beültek az egyik kocsiba. A jegyvizsgáló Miskolcon mindkettőjü­ket átadta a vonatvizsgáló csendőr- járőrnek. Az igazoltatás során Dobrovolni György öt pengőt ígért a csendőrnek, ha nem jelentik fel. A bűnügyben már korábban is tartott főtárgyalást a miskolci tör­vényszék, akkor azonban ítélethoza­talra nem kerülhetett sor. Az ügy most került ismét a törvényszék Csorba Sándor tanácsa elé. A vád­lottak részben beismerték, részben pedig tagadták bűnösségüket. A ki­hallgatott tanuk azonban esküvel megerősített vallomásukban igazol­ták a vádiratban foglaltakat. A tör­vényszék Dobrovolni Györgyöt há­romhónapi fogházra, Szabó Esztert pedig 30 pengő pénzbüntetésre ítél­te. Az ítélet ellen Dobrovolni felleb­bezett. Szabó Erzsébet megnyugo­dott. Maradandó értékű népművelő munkáról számolt be a Népművelő Testvérek Társaságának egri szervezete Várkonyi Fidél, a pécsi Collégium Maurinum igazgatója mondott ünnepi beszédet a szervezet közgyűlésén A Krisztus Királyról elnevezett Népművelő Testvérek Társaságának egri szervezete április 15-én, kedden délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését dr. Hunyadi-Búzás End- réné elnökletével. A városháza kis tanácstermét ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a társadalmi szervezet tagjai és a katolikus népművelés iránt érdek­lődök. A közgyűlést dr. Hunyadi- Búzás Endréné az iskolán kívüli katolikus népművelés fontosságát méltató szavakkal nyitotta meg, Hangoztatta, hogy a nép művelésé vei nyiln&k meg a népi lélek gaz dagon buzogó forrásai, amelyek át meg áttermékenyítik a nemzeti mű velődést. Az elnöki megnyitó után dr. Csep- reghy Lászlóné olvasta fel főtitkári jelentését és beszámolt az egri szer­vezet múlt évi munkájáról. A szer­vezet munkarendje nyári és téli ke­retekben mozgott. A nyár folyamán napközi otthonokat tartott fenn s ezekben 129 gyermek ebédelt a nyári hónapok alatt. Ezek közül 32 gyermek részesült teljesen díj­talan ellátásban, míg a többiek ebé­deltetésének költsége a szülök és a szervezet között oszlott meg. A téli tevékenység a falvak lányainak és asszonyainak megszervezésére irá­nyult. A Társaság faluvezetőket ké­pezett ki s ezek igen sok előadást tartottak a legváltozatosabb tudni­valókról. Az előadások anyagát fü­zetekben adja ki a szervezet s ezek a füzetek alapjai lehetnek a falusi nő házi könyvtárának. A füzetek tartalma a családi élet egészségügyi, pénzügyi és jogi vonatkozásán felül hasznos útmutatást nyújt a szellemi, erkölcsi vonatkozású kérdésekben is. Gyakorlati háziipari szempontból igen nagy sikere volt a csuma-tan- folyamoknak, ahol a kukoricaháncs- fonást sajátították el a hallgatók. Egerből kértek oktatót a felvidéki városok, így Kassa is. A Társaság egri szervezetének szerény költségvetését dr. Nedeczey Viktorné helyett dr. Monostory Elekné olvasta fel. A közgyűlésen dr. Várkonyi Fi­dél, a pécsi Collegium Maurinum igazgatója mondott ünnepi beszédet a vallásos-szociális gondolatról. Idézte Vass József megállapításait a forrongó 1919-es időkből, ami­kor még a liberálizmus, a szociál­demokrácia és radikalizmus küzdel­meit kellett lemérni. A liberaliz­must nem tudtuk még egészen le­vetni, a szociáldemokrácia megbu­kott, a radikalizmus pedig kommu­nizmusba fűlt. Az utóbbi két társa­dalmi elmélet földalatti rengéseit még most is lehet hallani s ezért is komoly szükség van a katolikus népművelésre. Keresztül kell vinni a teljes szakítást a liberalizmussal és elő kell készíteni a krisztusi ra­dikalizmus programját, egy házias szellemben. Gyönyörű feladatok vár­nak igy a népművelő szervezetre a társadalom vajúdó kérdéseinek meg­oldásánál. A népművelést szociális lelkűiét- tel kell megtölteni. Vonatkozik ez nemcsak az ismeretközlés módjára, hanem a feladatokra is. Sajnos, Magyarország a szociális szerveze­tek tekintetében meglehetősen el­maradott még s nem rendelkezik elég intézménnyel, amely az eleset­teket gyámolítaná, vagy a gyen­géknek támogatást nyújtana. Pél­daként álljon a szociális muukás előtt a modern szentek élete és egyénisége, akik a társadalom fel­emelésében s ellentéteinek kiegyen­lítésében megmutatták a katolikus kötelesség útját. A bő statisztikai adatokkal is alátámasztott ünnepi beszéd mély benyomást tett a hallgatóságra. A közgyűlést dr. Hunyadi-Búzás Endréné elnök zárószavai fejezték be. Churchill biztosan találni fog kifogásokat. . . Göbbels propagandaügyi minisz­ter cikket írt a Völkischer Beo­bachter legutóbbi számába. Megál­lapítása szerint most már valósággá vált, hogy az angol expediciós csa­patok zöme Görögországból hajókra menekült. Utal a cikk a világon mindenütt felvetődő kérdésre: hol van az angol hadsereg ? Megszáll­ják a hajókat s éjben és ködben eltűnnek. Churchill bizonyára most is fog kifogásokat találni az angol haderő elszállítására s ezeket a kifogásokat most a görögöknek és a jugoszlávok- nak kell elhinniük, mert ők az okai annak, hogy az angol haderő nem tudta kifejteni harci képességeit. Ifjú Rúzsom, István gyöngyöstar- jáni földműves a múlt év június 29-én pajtásaival a kocsmában szó­rakozott. A nagy társaság eleinte csendesen mulatott, de később a legények duhajkodni kezdtek s a kocsmáros távozásra szólította fel őket. Emiatt nagy kavarodás tá­madt s ifjú Rúzsom István azt kiabálta, hogy csak az jöjjön köze­lébe, akinek nem kedves az élete. Néhány perc múlva az egyik le­gény, Pászty Antal felkiáltott, majd összeesett s meghalt. Megállapítot­ták, hogy a halálos szúrást a du­hajkodó Rúzsom ejtette. Az egri törvényszék előtt Rúzsom önvéde­lemmel védekezett, de a tanuk ezt megcáfolták. A bíróság Ruzsomot szándékos emberölés büntette miatt 6 évi fegyházra ítélte. Az ítéletet a budapesti Tábla helybenhagyta. A TALMUD ismertetése magyarul írta: Rohling Ágoston dr. Darabja I P. Felelős kiadó: túrkevei Bukry Szabó István. Kapható az Egri Kér. Sajtó­szövetkezet könyvkereskedé­sében. Megjelent V Hamisgyöngyök Kakuk Andor versei Ára 2-50 Kapható az Egri Keresztény Sajtó­szövetkezet HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom