Eger - napilap, 1941/1
1941-04-05 / 53. szám
Eger, LIL évfolyam, 53. szám, Ä B Ä 12 FILLÉH ❖ Szombat ♦ Trianon 22, 194L április 5. ELŐFIZETÉSI DÍJi tgg hónapra 1 pengő SO fillér, neggedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomd*. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Fekete lobogók lengenek ismét a magyar nemzet történelme fölött. Kiszámíthatatlan sorsunk nagy áldozatot követelt tólünk. Meghalt a legtisztább, legnagyobb magyar emberek egyike, Teleki Pál gróf, miniszterelnök. Kenetes szavakkal, hallgatással nem lehet napirendre térni a keményjellemű hazafi, a világszerte hírneves tudós és a tiszteletet érdemlő, történelmet alakitó államférfi halála fölött. Mert nem az öregség, nem gyilkos kór rabolta el tólünk azt az embert, aki a nemzetet visszavezette a kötelesség és a józanság útjára. Példátlan súlyos, emberi lehetőségeket meghaladó felelősséget érzett és mert a felelősségtől megszabadulni nem tudott és nem is akart, inkább megszabadult az élettől. Bizonyos, hogy ez a gondolat adta kezébe a gyilkos pisztolyt, amelynek golyója Európa egyik legfinomabb, leggazdagabb agyvelejét roncsolta széjjel. Történelmet csinált ez az agyvelő és minden magyarért dobogott az a szív, amely most már kihűlt. Vájjon miért tette? — kérdezik ma milliók. A választ minden ember tudja, akiben magyar szív dobog. Nem egyedülálló, nem meglepő eset ez történelmünkben, hogy legjobbjaink akkor távoznak közülünk, amikor már az egész nemzet csakis szeretettel és tisztelettel tud rájuk gondolni. Széchenyi István, a legnagyobb magyar és az európai Magyarország megteremtője ugyanígy végezte életét. Nem is kell a történelem vastag köteteit lapozgatnunk, hogy ezzel a sorssal találkozzunk. Ki ne emlékeznék egy régi magyar államférfiúra, aki hetven esztendőnél idősebb korában a csatatéren kereste és találta meg a halált? Teleki Mihálynak hívták... Nemzetünk egyik válságos, dicsőséges és veszedelmes korának volt nagy fia. Emléke évszázadok távlatából is világító példa kötelességteljesítésre, hűségre, bölcse- ségre és önfeláldozásra. Számtalan más hasonló példánk is van arra, hogy a magyar felelősség és a magyar sors súlya sokszor erősebb, mint a legkeményebb férfiember acélos akarata. Tudja ezt minden tanulmány és magyarázat nélkül a legegyszerűbb, legkisebb magyar ember is. Tudja, mit jelent az esemény és mire int bennünket. Amikor a magyar rádió közölte a fekete hírt, percek múlva gyászlobogók borították a fővárost, sőt az egész országot. Nem kellett ehhez hivatalos intézkedés, kényszer, vagy figyelmeztetés. Rögtön sötétbe öltözött a nemzet és a gyász magasztos, komor pompája nem is ott ragadta meg leginkább a szíveket, ahol tízöles, ezüstrojtos leplek lengettek a paloták oromzatán, hanem a külvárosokban és a falvakban, ahol hevenyészett, rajzszeggel, sebtében előkerített rúddal és fekete szövettel hevenyésztek a szegény magyar emberek. Azok, akik tudják, hogy a várbeli palota halottasszobájában sors teljesedett be, amely ugyanolyan magyar sors, mint bárMint megírtuk, a Statisztikai Hivatal közzétette az év elején megtartott népszámlálás nyers és általános adatait. Az adatok szerint Magyarország lakosainak száma 13.638,830 fő. A Hivatal összeállította a vármegyék és városok lélekszámának adatait is s ezekből kitűnik, hogy Heves vármegyének 325.151, Gyöngyös városának 24.049 lakosa van. A legutóbbi népszámlálás óta a vármegye lakossága általában 2’6 százalékkal, Eger lakossága 6'2 százalékkal,^Gyöngyösé 12-1 százalékkal szaporodott. Gyöngyös szaporodásában nagy szerepet játszik a Mátra fejlődése. Igen érdekes összehasonlítás kínálkozik Eger és a többi magyar városok viszonylatában. Kiderül, hogy Eger a 68 megyei város sorában lélekszám szerint a tizenA cipójegyek és a velük kapcsolatos nyomtatványok tegnap megérkeztek a közellátási hivatalba s ugyanakkor megkezdődött az április elseje óta állandóan érdeklődő közönség rohama az igények bejemelyikünké. Teleki Pál gróf élete apostoli élet volt. Tanított: tudományt adott a magyar ifjúságnak és életével példát mutatott a nemzeti erényekre és nemzeti kötelességekre. Példaadás volt halála is. Leikéhez, szívéhez akart nyúlni minden egyes magyar embernek. Egységre, erőre akarja inteni nemzetét. Felhívni a történelmi helyzet komolyságára és arra, amit életében mindig, mindenütt hangoztatott s ami ezután is örökre a magyar lét értelmét kifejező jelmondat lesz: „legyünk mindenekfölött magyarok . . .“ hatodik helyet foglalja el. A sorban a következő megyei városok előzik meg: Pestszenterzsébet 76 ezer, Újpest 76 ezer, Kispest 65 ezer, Nyíregyháza 59 ezer, Békéscsaba 52 ezer, Rákospalota 49 ezer, Szombathely 42 ezer, Pestszentlőrinc 41 ezer, Szolnok 41 ezer, Cegléd 38 ezer, Kiskunfélegyháza 38 ezer, Makó 35 ezer, Kiskunhalas 33 ezer, Szentes 33 ezer, Kaposvár 33 ezer lakossal. A megyei városok sorát megelőzi természetesen a tizennyolc törvény- hatósági jogú város. Ezek lélekszám szerint nagyobbak, mindössze kettő van közöttük, amelyiknek lélek- száma nem éri el Egerét: Baja 32.057 lakossal és Komárom 30.811 lakossal. Ezeket számításba véve Eger a nyolcvanhat magyar város között a harminckettedik helyet foglalja el. lentésére. Már az első napon olyan tömegű igénylési lapot vittek el a hivatalból, hogy Fóka József, a hivatal vezetője telefonon kért a Kereskedelmi Hivataltól újabb nyomtatványokat. Ebben a pillanatban már megfeszített erővel dolgozik a Közélelmezési Hivatal az adatok feldolgozásán, mert minden igénylést egyénileg kell elbírálni azokon az általános szempontokon belül, amelyeket a rendelet a kiosztásra megjelölt. A közellátási hivatal ezzel kapcsolatban ismételten figyelmezteti a közönséget a sorrendre Először a közérdekű szolgálatot ellátók jogosultak cipőre, azután a mezőgazdasági és ipari muukások, harmadsorban a gyermekek s csak azután a többi igénylők. Ebben a hónapban 690 pár kész cipót és 500 kiló talpat, osztanak ki, s valószínűleg az első csoport jelentkezői ezt a mennyiséget mind kiigénylik. A suezi csatorna és a Nilus hadsereg Mint a világháború idején, most is megkísérli Anglia a suezi csatorna használatát a saját érdekeinek megfelelően szabályozni. Ez egyelőre azzal az eredménnyel járt, hogy Olaszország hadbalépésével a csatorna forgalma Vio-re csökkent. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy Anglia a suezi csatornát tisztán angol kérdésként kezeli és suve- rénül rendelkezik annak használatáról. 1869-ben, a suezi csatorna megnyitásakor Bismark szerint az angol anyaországban székelő agy velőtől az ázsiai és keletafrikai gyarmatok gerincéig az út annyira megrövidült, hogy a Földközi-tengeri térben úi korszak kezdetéről lehet beszélni. Anglia már 1713-ban kezébe vette a gibraltári sziklát. Ezzel a Földközi-tenger egész kereskedelme angol ellenőrzés alá került. Az 1814/15. évi bécsi kongresszuson megszerzi Anglia Málta szigetét. 50 évvel később Disraeli, — hogy befolyását a suezi csatornára biztosítsa — a csatorna részvények tekintélyes részét megvásárolja. A Vörös-tenger déli kijáratát is kézbe veszi Anglia a 19. század végén azzal, hogy Adent és a Perim (.szigetet megszállja. Amikor 1882-ben az egyiptomi nemzeti párt felkel a gyűlölt angol uralom ellen, Alexandriát bombázzák. Ez méltóképen sorakozik Koppenhága bombázása mellé. Ezt követte a város megszállása. A Tel el Kabir-i győzelem után az angolok bevonulnak Kairóba. Eger lakosainak száma: 32.302 lélek A város a tizenhatodik a megyei városok között és harminckettedik a magyar városok sorában. — Két törvényhatósági jogú városnak kevesebb a lakosa Egernél. — Heves vármegyében 325,151, Gyöngyösön 24.049 lakos él. Tegnap megjöttek a cipőutalutínyok s megindult az igénylési roham a közellátási hivatalban — A hivatal telefonon kért több igénylési lapot — A közönség ügyeljen a sorrendre
