Eger - napilap, 1941/1
1941-04-02 / 51. szám
Eger, LII. évfolyam, 51. szám, ÍR Ä 8 FILLÉR ❖ Szerda ♦ Trianon 22. 1941, április 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ: ®gg hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KI ADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda, Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A közért való munka Az Országos Nép- és családvédelmi Alap létesítésével Magyar- ország olyan szociális tevékenység útjára lépett, amely világviszonylatban is dicsérendő cselekedet. Minden új megindulás nehézségekkel és zökkenőkkel jár. El kell készülnünk tehát arra, hogy a belügyminiszter által megindított új rendszeiű szociális munkának is meglesznek a maga nagy nehézségei. Annál is inkább számíthatunk erre, mert olyan kiegyensúlyozatlan és sok tekintetben beteg társadalmat, mint a miénk, nem lehet máról-holnapra egészségessé, kifogástalanná tenni. Az eszmehirdetés misszionáriusokat igényel. Szerencse, hogy a magyar közélet és társadalmi élet éppen elegendő szociális érzékkel telített, jószándékú és kiművelt emberfőt tud előállítani ennek a nagyjelentőségű munkának elvégzéséhez. A siker annál is inkább kecsegtető, mert a szociális tevékenvség ma már nem elszigetelt társadalmi, vagy egyesületi jelenség csupán. Az állam vette kezébe annak irányítását, tőként a belügyminiszter, aki megfelelő anyagi eszközök birtokába jutva, olyan szervezet felállítását rendelte el, amely egészen bizonyos, hogy derekas és eredményes munkát fog végezni. Nem tudjuk eleget hangsúlyozni, hogy e tekintetben rendkívül nagy jelentősége van a központi irányításnak. Ezt a célt szolgálja az az értekezlet, amely a szociális igazgatás tagjainak bevonásával most folyik a belügyminisztériumban. Megvitatásra kerülnek mindazok a kérdések, amelyek az újrendszerű szociális munkának feladatait, módszereit és szervezeteit vannak hivatva szolgálni. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy itt valóban újrendszerű szociális munkáról van szó, olyan irányú szociális munkáról van szó, olyan irányú tevékenységről, amely a régi, be nem vált módszereket félretette s a jótékonykodás és ajándékozás helyett a társadalom elesettjeit magasabb szociális színvonalra kívánja emelni. Az alamizsnálkodás, vagy nevezzük ajándékozásnak, nem méltó a komoly szociális munkához. Sokkal emelkedettebb és magasabb színvonalon kell érvényesülnie ennek a tevékenységnek s ezzel karöltve, sokkal magasabb célkitűzéseket is kell szolgálnia. Legelső követelmény az, hogy minden szolgáltatásért viszontszolgáltatást kívánunk. Meg kell értenie, vagy ha nem érti, ráf kell nevelnünk a szociális szolgáltatást igénylő egyént, hogy neki a közösséggel szemben munkát kell végeznie. Hova jutna a társadalom, ha mindenki egy szociális emberi törvényre hivatkozva, a markát tartaná a közösség felé és ezzel szemben semmiféle ellenszolgáltatást nem nyújtana, az ilyen szociális megsegítés rombolást végezne anyagiakban, de főként lelkiek terén. Mennyivel máskép alakul egy állam közgondolkozása akkor, ha a szociális igények kielégítése mellett olyan követelményeket támaszthatunk, amelyek az emberi méltóságot növelik, az egyén lelkét nem törik össze a koldus gyarlóságig, Római jelentés szerint Macsek közölte Belgráddal a megegyezés feltételeit. A feltételek között szerepel: 1. Macsek és több horvát politikus tagja legyen a belgrádi kormánynak. 2. Az előző kormáuy Eger, április 2. A szombati városi közgyűlés tárgy- sorozatának egyik legfontosabb pontja Eger hús- és zsírellátásának kérdése volt. A kérdést az tette most különösen időszerűvé, hogy Budapest és mintájára már más városok is prémiumot, felárat fizetnek a piacaikra felvitt sertésekért. Érthető, hogy a hizlaló gazdák, akik részben a kukorica, részben az élőállat árának kedvezőtlen megállapítása miatt vagy semmit sem keresnek, vagy ráfizetnek a hizlalásra, az ilyen helyekre viszik hizlalt jószágaikat. Eger városa és a székesfőkáptalan gazdasága között régebben megállapodás jött létre. A főkáptal&n kötelezte magát, hogy 3760 sertést kihizlal Eger közönsége részére, feltételül azonban kikötötte, hogy az erótakarmányt a város megszerzi a hizlaláshoz. mert amikor az egyén elfogadja a közösség részéről feleje nyújtott segítséget, ugyanakkor érzi is, hogy azt meg tudja szolgálni. A tulajdonképpeni főcél tehát a szociális színvonal emelésével kapcsolatban az. hogy az embereket a közért való munkára neveljük. Minél több hasznos embert adunk a társadalomnak, annál inkább gazdagítjuk azt nemcsak anyagiakban, de főként erkölcsiekben. A magyar közvélemény nagy figyelemmel kíséri a belügyminiszter erre irányuló rendkívül nagyjelentőségű munkáját s biztos tudatában van aünak, hogy ez a munka helyes vágányon indult el s célravezető lesz. által a német—olasz—japán hatalmakkal Bécsben kötött szerződés ratifikálása. 3. A jugoszláv hadsereg leszerelése. — A római jelentés megjegyzi, bogy Jugoszláviára komoly napok következnek. A prémiumok rendszere egyfelől, másfelől as a tény, hogy a város nem tudta a megfelelő erőtakarmányt megszerezni, uj tárgyalásokat tett szükségessé. Eger városa, hogy megtarthassa magának a jobban fizetett helyekre törekvő sertésárút, hajlandó volt 20 pengőt fizetni meghatározott súlyú sertésenként. A megajánlás abban a reményben történt, hogy a prémium tényleges kifizetése nem hárul a városra, ellenben sikerülni fog felemeltetni a sertésárakat a kormánybiztossággal. A közgyűlésen Szajlay Sándor hangoztatta, hogy Eger közönségének rendkívüli szerencséje az a körülmény, hogy a fókáptalan útján biztosítani tudja zsírellátását. Ha nem volna itt a fókáptalan, vagy nem foglalkoznék sertéshizlalással, a város közönsége megismerhetné a zsír és húsmízériát. Kérdezte azonban, hogy a prémiumot ki fogja fizetni. Április 1-ig a hentesek fizettek, azonban ez nem tehető állandó szokássá. Lipcsey Péter dr. ez alkalomból újólag köszönetét fejezte ki a fő- káptalannak azért a készségéért, hogy Eger közönségének igényeiről gondoskodni kíván. Kálnoky István dr. polgármester válaszában kijelentette: a város mindent elkövetett, hogy az árkormány- biztosságot áremelésre bírja. 16 filléres kilónkénti emelést kért a város, de az árkormánybiztosság azt válaszolta, hogy most van folyamatban a sertésárak újabb rendezése országos viszonylatban. Amennyiben nem emelik az árakat, a város valami módon gondoskodni fog a fedezet előteremtéséről. — A székesfőkáptalan egyébként ígéretet tett a szerződésben arra, hogy a 3750-es mennyiséget felemeli 6 — 6 ezerre, úgy, hogy a város zsír- és sertéshúsellátását hosszú időre sikerült biztosítani. Kiépítik a Szent István város főútvonalát A képviselőtestület foglalkozott az érsekkert mögött elterülő új városrész, a Szent István város köz lekedésének megjavításával, helyesebben megteremtésével. Pázmány Lajos és társai késedelmével kapcsolatosan. Ennek a városrésznek nincs kiépített közlekedési útvonala. Ezért a közgyűlés az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy az Appouyi-utat nyolcszáz méter hosszúságban makadámmal kiépíti. A kérelem alapján az állandó választmány olyau javaslatot is terjesztett a közgyűlés elé, hogy a Mussolini-út mellett egy három méteres kerékpár-utat építtessen ezer pengő költséggel, azonban Csányi Gyula kifogásolta a kerékpár út megépítését, akkor, amikor sok fontosabb út számára sem tud a város ezer pengőt biztosítani. Godál Gyula rámutatott arra, hogy az Apponyi út kiépítése elsőrendű közérdek, mert a Szent István városban az ősz beálltával tavaszig nem lehet közlekedni, Orvos nem mehet ki, fuvaros nem hajlandó árút szállítani a tengelyig érő sárban. Az út megépítése nélkül ez a városrész halálra van ítélve. A bicikli út tervét esetlegei lehet ejteni. Petro Kálmán dr. a kerékpár út megépítése mellett foglalt állást. Macsek közölte Belgráddal a megegyezés feltételeit: a bécsi szerződés elfogadása és a hadsereg leszerelése A főkáptalan és a város között ú| szerződés Jött létre Eger zsír- és húsellátásának biztosítására A hizlalás! mennyiséget 5—6 ezer darabra emelték fel — Szükséges az árak újabb megállapítása
