Eger - napilap, 1941/1

1941-02-22 / 30. szám

1941 február 22. E G E H 3 Szölököíözö tengeri fonat a LÁNG NÁNDORNÁL, Szvorényi utca 8. Telefon: 349 kiosztási akciós helyes mederben tartásáról szóloitak. A gyöngyösi Földmíves Gazda­köri Szövetkezet igazgatója rámu­tatott arra, hogy csak középszerű termés esetén is már arra kerül a sor, hogy a hevesmegyei nyári gyümölcsök és a zöldségfélék közül a zöldbab és paradicsom export ut­ján értékesüljenek. A tavalyi tapasztalatok alapján már most gondoskodni kell az ex­port szállítmányok clearingbeli át­utalásának gyorsításáról, mert a bankok hitelezése drágítja a gazda kárára az exportot, biztosítani keli a vagonkiállítást, elébevágni a ládák és egyéb csomagolóanyagokkalűzött uzsorának, a gyümölcsgyüjíés cél­jaira teherau.ók és azok üzemanya­gának biztosításáról is gondoskodni kell a cseresznye, barack és szőlő exportja érdekében. Végül a kiváló minőségű saszla szőlők csemege- szőlő árban való értékesítésére hívta fel a figyelmet, nehogy ez az érté­kes csemegefajta a közönséges ét­kezési borszőlővel egy áron ex­portáltassék. Balog István igazgató rámuta­tott arra, hogy a vármegye gyü­mölcsexportjának értéke 2—3 millió pengő értéket jelent, ami teljes egé­szében a gyöngyösi, hatvaui, kisebb részben egri, hevesi és tiszafüredi kistermelők keresete volna. Miután a zsidó cégek kikapcsolása folytán számottevő nagykereskedő nélkül maradt a vármegye értékesítési góc­pontja, Gyöngyös, feltétlenül szük­séges az eddigi gyöngyösi nagy exportőr cégek pótlása akár a GyOBÉSZ, akár a Hangya utján, akár a kis cégek fuzionáltatásával, mert tarthatatlan állapot, hogy az országnak Kecskemét után második legnagyobb és csemegeszőlőben vi­tathatatlanul első piaca más vá­rosbeli exportőrök bevásárló ügynö­kök által kezelt másodrendű piaccá degradáltasséb. Mindezen kérdésekkel még egy további értekezlet fog foglalkozni afközeljövőben, a termelésre vonat­kozó, teljes egyhangúsággal kiala­kult határozati javaslatok pedig az országos egyesület utján kerülnek illetékes tényezők elbírálása alá. Az értekezletet a Hungária szálló ét­termében közös ebéd követte. A Tiszafüred és Bábolna között keletkezett légtorlasz megindult Tiszafürednél a pusztító jégzajlás leborotválta a hullámtérben a Déiborsodi Ármentesítő 200.000 fűzfdcsemetéjét Márkus János, a Délborsodi Ár­mentesítő Társulat igazgató főmér nöke péntek délben a tiszai vízál­lásról a kövétkezőket jelentette: Tiszakeszinél a jégtorlasz c-ütör- tökön déli fél egykor megindult s teljesen leszaladt és magával vitte az Ároktő—Tiszadorogma közötti torlaszt, mely azután Polgárnál akadt meg. Ennek oka a polgári hídnál megakadt jégtorlasz. A tiszafüredi híd fölött jégtorlasz volt, a jég kiszorult a hullámtérre és rongálta a védműveket. A víz a védgát előtt, a hüllámtéren höm- pölygött. A tavalyihoz képest csak 60 cm. hiányzott. Pénteken délután a tiszafüredi híd és Bábolna között képződött jégtorlasz megindult és a másfél­méteres vízlépcső most van levonuló­ban. Tegnapelőtt jégtorlasz keletkezett azonban a tiszatüredi hídnál. A fe­lülről lenyomuló jég ezt a jégtor­laszt is megindította, a híd nyílásán keresztültörő jeges áradat azonban a hullámtérben rohant tova és a Délborsodi Ármentesítő Társulat 200 ezer fűzfacsemetéjét, amelyet a talaj megkötése végett ültettek, teljesen leborotválta. A borgazdálkodás átmeneti idejét megkönnyíthetik az iparosok, ha első­sorban a Javítási munkákat végzik A közellátásügyi miniszter a na­pokban figyelmeztette a közvéle­ményt, hogy fel kell készülnünk a lemondás hónapjaira. Ugyanilyen nyíltsággal szólott a közönséghez az iparügyi miniszter is, aki meg­említette, hogy az anyagelosztás egyenletesebbé tételének céljából átmenetileg kellemetlen, súlyos in­tézkedéseket kell tenni. Ilyen intéz­kedés az is, amely elrendelte a bőr­ÜGYVÉDJELÖLTET KERESEK, azonnal alkalmazh-uotn. Dr Bar.-.y István érselti- és fő<áptalani jogtanácsos. talpú lábbelik bejelentését és zár alá vételét. Az intézkedés indokolt, hiszen Magyarország bőrszükségle­tét a hazai termelés csak körül­belül 35 százalékban fedezi. Amióta a háború a kontinensek közötti, sőt az európai kereskedel­met is nagymértékben lehetetlenné tette, már jóelőre gondolni kellett arra, hogy a rendelkezésre álló készletek elosztását egyenletesebbé tegyék. Ennek a szabályozásnak el­ső része a most megjelent rendelet, második ré-ze pedig az lesz, ami következik: a fogyasztás és a for­galom új rendjének megállapítása. Addig is, amíg ez megtörténik, átmeneti intézkedések biztosítják a cipőiparban és kereskedelemben dol­gozók szociális érdekeit, valamint azt, hogy a közszállítások zavarta­lanul folyjanak, továbbá, hogy a méretre megrendelt cipők készítése és a javítási munka fennakadást ne szenvedjen. A kiadott rendelet és a tervbe vett szabályozás is tekintettel van tehát az iparosság érdekeire, amint­hogy az egész rendelkezés is a szé­les néprétegek érdekeit szolgálja. A tervszerűtlen anyagelosztás ugyanis a mai háborús időkben oda vezet­het, hogy egyesek drága pénzért összevásárolják a lábbeliket s így nem jut azokból a kisebb vásárló- erejű néptömegeknek, amelyek ed­dig sem tudtak maguknak tartalék lábbelit vásárolni. Kétségtelen azonban, hogy az át­meneti időben imitt-amott lesznek bizonyos nehézségek. Ezek azonban nem lehetnek érezhetők és súlyosak, ha a közönség ezt az intézkedést is ugyanazzal a józan nyugalommal fogadja, mint az eddigi háborús in­tézkedéseket. Etekintetben fontos az is, hogy az iparosság nemzeti ■ hivatásának magaslatán állva, igye­kezzék a nehézségeket csökkenteni. Ennek módja — mint beavatott helyen mondották — az, hogy a mostani átmeneti időben (amikor a M I N DI G J Ó. HAKÉZNÉLVAN AZ ® ASPIRIN kisiparosok tudvalévőén szabadon készíthetik tovább a megrendelésre szánt lábbelit közvetlenül a fogyasz­tó részére és korlátozás nélkül vé­gezhetik a javításokat is) — első­sorban a javítási munkákat és ja­vítási szükségleteket igyekeznek ki­elégíteni. Ennek legfőképpen vidé­ken és a szegényebb néprétegek körében van nagy jelentősége. Mielőtt csillárját tcfalrinteA PftAfl dús raktá- beszerezné, löllllliwií IUvl| rámát, ahol csillárok, állélámpák, diszernyők, vasalók, resok és minden villamossági cikkek dús választékban kaphatók. Díjtalan költségvetés, javítások, erős- és gyengeáramú szerelések. kiszolgálás I KÖBÖL Villamossági Szaküzlet I Eger, Szent János ucca 8. — Telefoni 3—83. Halálos szerencsétlenség a tiszafüred—öebreceni műút mellett A tengeridarával megrakott szekér lovastól belezuhant a mély, vizes árokba és megölte Tiszafüred község határában, a községből Debrecen felé vezető mű­út mentén, a 36. kilométerjelző kő­nél halálos szerencsétlenség történt. Németh József tóhát-tanyai lakos kétfogat ú kocsiján kilenc zsák ten­geridarát szállított Tiszafüredről hazafelé. A kocsis valószínűleg it­tas volt. Állandó ittassága miatt élt külön feleségétől is. Talán el is aludhatott a szekéren, és szabad­jára engedhette a lovakat, mert a kocsi az utolsó százméteres távol­ságon mindjobban balra tartott, s végül elhagyva az úttestet, befor­dult az út mellett lévő 2 és fél méter mély, 2 és fél méter széles árokba. A mély vizes árok tulajdonkép­pen régi agyagbánya volt, s ezt a a kocsist szomszédos téglagyár céljaira hasz­nálták. A víz 25 centiméter mély­ségű volt benne. Egy zsák dara a lábára, a két ló pedig a felső testére zuhant Né­meth Józsefnek, s fejét a vízbe nyomta. A később arra haladó em­berek a lovakat kiszabadították, s a zsákot is leemelték a kocsisról, de már hasztalan volt minden élesz- tési kísérlet, mert Németh József már halott volt. Halálát fulladás okozta. _ * FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom