Eger - napilap, 1940/2
1940-10-12 / 162. szám
4 EGER 1940. o któber 12. A két megyei városra és 84 község elöljáróságára a felelősség kimondását kérik az adóhátrálékok miatt a közigazgatási bizottság keddi ülésén Eger, október 12. Heves vármegye közigazgatási bizottsága október 15-én délelőtt 10 órai, kisgyűlése pedig délelőtt 11 órai kezdettel tartja havi ülését. A közigazgatási bizottság tárgy- sorozata szerint Eger és Gyöngyös megyei varosok, továbbá 84 község elöljáróságára a felelősség kimondását kéri a pénzügyigazgatóság a nagy adóhátrálékok miatt. A kisgyűlésen a két város és a községek több fontos határozata kerül másodfokon elbírálásra. Ötuenmillió pengő költséggel új uillamos erőmű épül a Zagyua völgyében A főváros végleges döntése: maga építi meg az új erőtelepet, a Salgóval A főváros mátravidéki centrálé- jának ügyében megtörtént az új és véglegesnek látszó döntés. Morvay Endre polgármester a következőket mondotta ebben az ügyben: — A lefolytatott tárgyalások és a szakértői vélemények nyomán arra az elhatározásra jutottunk, hogy a közgyűlésnek a polgármester oly értelmű előterjesztést tesz, mely szerint mellőzzük a saját bánya nyitását, ellenben elfogadásra javasoljuk a Salgó szénszállítási ajánlatát. A saját bánya befektetési költségeinek elmaradása 6,350.000 pengő megtakarítást jelent ennél a tranzakciónál. A Salgó szénárai a szerződésben megszabott rögzített és mindenkor érvényesíthető árak, Magyar nótaest a ■««»» Korzóban j Szombaton I e8te I BUDAVÁRY I «Akta jjg — énekel. — Szíves pártfogást kér a zenekar. nem nyit bángát, szerződik míg saját termelési költségeink esélyeknek vannak kitéve. Bár szakértőink megállapítása szerint, az új erőmű szénszükséglete előreláthatóan gyöngyösi saját bányánk útján is ellátható lett volna, mégsem vállaljuk az ezzel járó kockázatot. A Salgó ugyanis sokkal messzebbmenő garanciákat nyújt a szénellátás zavartalanságára és biztonságára. A Salgó szene olcsóbb, mint amennyiért mi saját bányánkban termelnénk. A megépítendő távvezeték is 14 kilométerrel rövidebb, úgyhogy ennek kiépítésénél is 800.000 pengőt takarítunk meg. — Az új számítások szerint a Zagyva völgyében épülő új erőmű költségei kereken 50 millió pengőt tesznek ki. Ebből a folyó évben közel 10 milliót használunk már fel, a jövő évben 18 8 milliót, 1942-ben 14 8 milliót, 1943 ban pedig 6'9 millió pengőt. A szükséges költséget a már lefolytatott tárgyalások alapján az OTI és a MABI folyósítja részünkre, de csak 40 millió pengő erejéig, míg 10 millió pengőt az Elektromosművek saját pénzkészletéből használ fel. Az Erdélyért megindult gyűjtés adományainak nyilvános nyugtázása A Baross Szövetség egri csoportjának tagjai által gyűjtött összegek az «Erdélyért» akció részére 50 P s Baross-Szövétség egri csoportja. — 40 P: Kiss Endre. — 30 P: Egri Lakatos-, Lemez- és Fűrészárugyár Kft., Egri Nyomda Rt. — 20 P: Mile Kálmán. — 10 P: Faragó Lóránt Károly, Ba- ráz András, Szigeti József, Tassy József, özv. Bablonkay Gyuláné, Urbán Mihály, Pál Károly, Vámossy István, Vágner József, Rusznyák Miklós, ifj. Láng András, Schulcz Testvérek, Mezey János Jenő, Pau- lovits Lajos, Bóta Sándor, Gaál Lajos, Vieszt János, Baranyai és Lo- sonczy, Nagy László ruhaáruház, Egri Lakatos-, Lemez- és Fűrészárugyár alkalmazottai (munkásai), Bán Imre, König Ferenc. — 5 P: Jászay Gyula, Kiss Sándor, Jakab József, Diákbolt, Stanzel T. Róbert, Mórász Miklós, özv. Szakácsy Mik- lósné, Sárvári Kálmán, Menyhért Miklós, Tóth Béla, Reskovits Miklós, Papp Ernő, König Károly, König Emil, König István. — 4P: Tóth Gáspár, Rolicsek Gyula. — 3 P: Gallai János, Diviaczky Gyula, Busák Imre, Kaiser Ferenc. — 2 P: Rudlof Gusztáv, Gröber Ferenc, Mázán Ferencné, Pálinkás Böske, Gerczeg Judit, Máyer Károly, ifj. Taray József, Jagitza Gyula, Vörös István, Gigler József, Korózs Antal, — l-50 P: Bolya József. — 1 P: Juhász Sándor, Lakatos Gáspár, Kelemen Ferenc, Bertha Dezső. — A Baross-Szövetség egri tagjainak adománya összesen: 512 50 pengő. Ötezer pengő > Erdélyért.« A hatvani cukorgyár é3 uradalom ötezer pengőt fizetett be az „Erdélyért“ akcióra dr. Hedry Lőrincné gyűjtő- ívén. Ugyanezen a gyüjtőíven Be- niczky György földbirtokos 20 pengőt adományozott. Az adóbehajtás Minden esztendőben aratás és szüret után erősebb tempóban indítják meg az adóbehajtást a hatóságok. így történik ez most is. Az adóvégrehajtók városon és falun megindultak és az adópénzek sürgős kifizetésére ösztönzik a polgárokat. Ez az adóbehajtás most talán fokozott szigorúsággal, de szemmel- láthatólag az eddiginél is nagyobb tervszerűséggel és célszerűséggel folyik. Ne is csodálkozzunk ezen és ne keseredjenek el azok sem, akiket zsebükben érint a behajtás, mert — ha valaha — ma leginkább nemzeti és hazafias kötelesség az adó befizetése. Az ország területe 45 ezer négyszögkilométerrel gyarapodott. A visszatért területet kifosztva, lesze- gényítve kaptuk vissza. A sikerhez nagy erőkifejtésre volt szükségünk. Mindez újabb nagy feladatokat ró a magyar állam pénzügyi vezetésére is. Ezért az adókat, ott ahol nem fizettek, bizony be kell hajtani. Egerben számosán vannak a nagy adóhátrálékosok. Olyanok is, akik 4—5 éve nem fizetnek adót. Kívánatos tehát, hogy a behajtás a fizetőképes nagy hátralékosoknál kezdődjék. Ezt kívánja az igazság is. Rendet kell végre teremteni a fizetőképes nagy hátralékosoknál. Nemcsak országos, hanem városi érdek is az adóztatás rendezése és a fizetőképes adózóknál a kivetett összegek szigorú behajtása. Mindenesetre azonban az adóztatást összhangba kell hozni a reális élettel. Csak a valóságos jövedelmeket adóztassák meg és a kisebb, a gyengébb vállakról rakják át a terheket az erősebb, a nagyobb vállakra. Akkor a városi költségvetés bevételi tételeinél is megjavul a helyzet és nem lesz szükség az antiszociális fogyasztási adók mellett a világítási villany egységárának emelésére és nem csupán a házvagyon viseli a nagy közterheket. Meg kell változni az adómorálnak is. Meg kell értenünk, hogy nem idegen hatalomnak, hanem saját hazánknak fizetjük az adót. Kibúvók keresése és huzódozás helyett pedig önként ébredjen fel az adófizetési készség & magyar polgárban. És ha most olyanoktól is szigorúbban követelik az adót, akik iránt eleddig nagyobb volt a türelem, a szabad pályán lévőktől, ebben csak azt lássuk, hogy új és igazságosabb utakat keresnek az TELEFUNKEN 441 V 4 ILLÉS BÉLA rádlószaküzletében. Telefon: 230. adókivető hatóságok, s nemcsak a látható vagyont kívánják megadóztatni, mint pl. a házat, a földet, hanem meg akarják találni a látha. tatlan jövedelmeket is. Mindenkinek érdeke, az adózóknak, a hatóságnak, az országnak is hogy az eddig megfoghatatlan jőve delmek is adóalapokká váljanak s a közteher igazságosabb megoszlása elérhető legyen. A hústalan napok rendje Egerben A hét napjain a következő árúk kaphatók: Hétfőn: sertés és marhahúst, Kedden: hústalan nap, Szerdán: hústalan nap, Csütörtökön : sertés, marha, borjúhúst, Pénteken: hústalan nap, Szombaton; sertés, marha, borjúhúst, Vasárnap: sertés, marha, borjú húst szabad árúsítani. A vasárnapi árúsítás természetesen csak a nyári időszakra vonatkozik, mert, mint köztudomású, a húsipar ősszel és télen munkaszünetet tart. Vadhúst, liba és kacsamájat hústalan napokon sem szabad árúsítani. Hirdessen az „EGER“-ben Élelemtári bérlőt keres fővonalom fekvő nagy bányavállalat, idényben közel ezer létszámú munkássága ellátására. Élelemtár kantinnal van egybekötve. Csak tőkeerős, trafik- és italmérési engedélyre jogosultak jöhetnek számításba. — Ajánlatokat «Ügyes kereskedő» jeligével a kiadóhivatal továbbít.
