Eger - napilap, 1940/2
1940-10-28 / 171. szám
1940. október 28 E G E H 3 a város még hatszázat adhat ki. A fölszólaló megjegyezte, hogy ez elég is lesz, mert a kisebb gazdák számára az almatermesztés nem jövedelmező a drága és gépi erőt igénylő védekezés miatt. Szajlai Sándor a városházán lezajlott, vagy folyamatban lévő fegyelmi ügyek nyilvánosságrahozata- lát sürgette, ha nem is a plénum előtt, csak bizottság számára, mert fontosnak tartja, hogy a képviselő- testület kiküldött szerve vizsgálja meg a köz érdekében ezeket az ügyeket. Hevesy Gusztáv rámutatott arra, hogy ilyen bizottság kiküldése nem lehetséges, jogköre nem volna, a folyamatban lévő fegyelmi ügyekről különben sem lehet semmit sem nyilvánosságra hozni, a vizsgálatra tehet indítványt a képviselőtestület, de a vizsgálatnak csak az eredménye kerül a közgyűlés elé a polgármester jelentése kapcsán. Frindt Jenő Braun Károly megjegyzésére reflektált, hogy a kisgazdák számára az almatermesztés nem jövedelmező a védekezés nehézségei miatt. Szóvátette, hogy a városnak, vagy a hegyközségnek kellene a gazdák támogatására sietnie a gépek és védekező szerek beszerzése tekintetében. Radii Károly a rendőrségi palota felépítését sürgette. A rendőrség mai elhelyezése nem megfelelő, a helyiségek egészségtelenek és szükek. A városnak államsegélyt kellene kérnie erre a célra, annál is inkább, mivel az állam már több város hasonló kérelmét támogatta. Braun Károly magemlitette, hogy polgái mestersége idején már folytak tárgyalások a belügyminisztériummal és a város olyan kérést terjesztett elő, hogy engedjék el a rendőrségi hozzájárulás címén fennálló 300 ezer pengős tartozásának felét s a másik feléből megépítteti a palotát, a tárgyalások azonban abbamaradtak. Kálnoky István dr. polgármester vitazáró válaszában utalt arra, hogy a fegyelmi vizsgálatok folyamatban vannak, eredményükről jelentést tesz. Frindt Jenő felszólalásában foglaltakat a város érdekében megfontolás tárgyává teszi, a rendőr- palota építésével kapcsolatban pedig ígéretet tett arra, hogy a kérdést újra feleleveníti. Eger, október 28. Az egri Gárdonyi Társaság nagy érdeklődés mellett vasárnap délután tartotta idei első felolvasó estjét. A felolvasó esten ezúttal is nagyszámú közönség vett részt és gyönyörködött a komoly és nemes színvonalú műsorban. A gyűlést dr. Palos Bernardin elnök nyitotta meg s Erdély visszatérése alkalmából az erdélyi irodalom egyedülálló szellemiségére és értékeire mutatott rá. A nagysikerű elnöki megnyitó után Kriston Endre püspök, díszelnök a „Régi írásokból“ címmel az egri székesfőkáptalan történetéből olvasott fel igen érdekes részleteket. A negyvennyolcas idők és az azt követő elnyomás egri főpapjainak hazafias lelkületét jellemezte eleven erővel ez a tanulmány és az egri főkáptalan moJól választottak az egész Hevesben, akik rádiójukat LUSZTIGNÁL szerezték be. Egyházközségi iskola létesül Lajosvárosban Petro József dr. prépost, plébános kérelemmel fordult a képviselő- testülethez, hogy támogassa a Lajos- városban építendő egyházközségi iskola építését. Az iskola 4 tantermes lenne, ezenkívül helyet adna egy napközi otí honnak is, továbbá magában foglalná a tanítói lakást. Az építési költségeket a beadvány 120—130 ezer pengőben jelöli meg. Az egyházközség kérése az, adjon a város az iskolához 1 hold területet, továbbá 1942-től 47-ig iktasson be költségvetésébe évi 4 ezer peugő támogatást, amennyit a templom építésére megszavazott annakidején, az iskolák fenntartásához való városi hozzájárulást az uj helyzetűek megfelelően emelje fel és adjon az iskola számára 50 százalékos villanydíjkedvezményt. A közgyűlés egyhangúan a beadvány szellemében határozott. A beadványhoz Frindt Jenő szólt. Rámutatott arra, mennyire fontos a kiterjedt Lajosvárosnak az iskola és napközi otthon megépítése és mennyire megkönnyíti a lávollakó szülők és gyermekek számára az iskoláztatást és művelődést. Hangsúlyozta, hogy az egri építőipar szempontjából sem kevésbbé fontos az építkezés, mert az elmúlt évek egyházi, vagy alapítványi építkezésein kívül Eger építőiparának úgyszólván nem volt foglalkoztatása. Az egyházközség terhe nagyrészben ismét az érsekség és főkáptalan terhe, tehát ismét erről az oldalról érkezik munkaalkalom. Hála és köszönet illeti a várost, hogy megadta a támogatást az egyházközség nagy- jelentőségű tervéhez s kérte a képviselőtestületet, hogy a jövőben is hasonló emelkedett szellem töltse el tagjait. irinr irtrttri—fm—fffi--------------f iz egri társadalmi gyűjtés nyugtázása az „Erdélyért“ akcióra Bódi Ilona gyűjtése: Német Sán- Lor 0'50, Bódi Antalné 1, Kóczán i’erencné 1, Kerekes Árminné, özv. Pür Pálné 2, Schuster Mártonné 5, nancsik Jenőné 0'20, Bakondi Má- yás (V50, Lakatos Sándor 0 50, )uncskó JóZ8efné 1, Elek Ferencné 1-50, Mácsai Miklós 0-30, Kemény- Ey Gyula 2’50, özv. Csernoch Ágos- onné 1, özv. Filgossy Béláné 2, zv. Dsurnik Ferencné 1, Breznay mre 5, Brezüay Imréné 5, Péró ános 2, Petrényi Istvánné CC20, iátori Imre O'IO, Kovács Antal 0 50, [atona Bertalanná 1, Falcsik Sán- .orné l, özv. Ságby Vilmosné 1, )ienes Margit 2, Jurcsek Anna 5, rörös Józsefné 5, Győrffy László 2, Zsivora Györgyné 2, Vámossy Istvánné 2, özv. Nádaskay Istvánné 020, özv. Bódi Istvánné 0 30, Bá- nóczy Edéné 0 50, Mayer Dezsőné O'SO, Mag Jánosné 0-50, Német Józsefné 1, özv. Possik Jánosné O'IO, Elek Miklósné 0 50, Csanádi Jánosné 0’50, Molnár Lajosné 1, özv. Mihály Bernátné 0'20, Szabó Ferencné 150, Bolla Jánosné 1, özv. Gombos Lászlóné 1, Schönk Gyu- láné 1, Matula Mihályné 0'50, Baj- záth Lajosné 2, Hamza Jánosné 3, Fischer Simonná 0-50, dr. Dely Béláné 0 50, özv. Mikulka Józsefné 0 50, özv. Angyal Antalné T50, Langer Jenőné 2, Petőcz Ferencné 0 50, Zemanek Györgyné P50, Menner Károly 1, Kovács Béla 1, dr. Bakó József 50, özv. Balogh Gyu- láné 5, Kovács Béláné 0 50, özv. Zimányi Jánosné 4, Sárffy Kálmán 2, Vörös Jánosné 2, Sir Béláné 1, özv. Busa Ádámné 3, Nöhrer Jánosné 0 50, özv. Rákóczi Ferencné 5, Dedinszky Margit 2, dr. Eötvös József 10, Derszib Ödön 3, özv. Vadnay Józsefné 5, özv. Drisnyey Béláné 5, Porubszky Béláné 2, dr. Fehér Béláné 0'70, Batyel Anna 1, özv. Jablonszky Flórisné 0’50, Bo- ross Ilonka 2, dr. Molnár Gézáné 2, Pászti Gábor 0'50, Bocskor Miklós 0-50, Ádám Bertalanná 0 20, Oláh János 1, Béres György 1, Csabai Ferenc 1, Hornyánszky Adorjánná 5, Bolgár Elemér 2, özv. TarFEREHCJOZSEF : KESERŰVIZ bay Béláné 1, Vitéz Gyuláné 0 50, Dobrányi Lajos 5, Kudász Géza 1, özv. Dely Dezsőné 1, Pataky Gyuláné 0’50, Egedy Ilona 0'50, Simon Miklósné 0'50, Borovszky Pál 1, dr. Hevesy Sándor 1, Stengi Nándor 2, Chicán Pálné 0 50, Oláh Gyula 1, Heriug Jánosné 1, Purszky József 0'20, Barabás Sándor 5, dr. Szén Jánosné 2, Török Lászlóné 0'50 pengő. * -**- »"* *...............- *“* —- —- —- —- —-.........— i—r i-rtr jrrr _rrir_ri Legú jabb: Hitler és Mussolini ma délelőtt Firenzében találkoztak Hitler vezér és kancellár és Mussolini olasz miniszterelnök ma délelőtt Firenzében találkoztak. Hitler Ribbentrop külügyminiszter kíséretében délelőtt J1 órakor érkezett Firenzébe, ahol Mussolini Ciano külügyminiszter társaságában fogadta. Mussolini vonata háromnegyed tizenudvarra. A két vezér találkozása meleg és baráti volt. A lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a nagy államférfiakat és az utcákon nagy tömegek ünnepelték őket. A két vezér a Palazzo Vecchioba hajtatott, ahol azonnal megkezdődtek a tanácskozások. Az olasz csapatok megindulása után megkezdődtek és folynak a harcok a görög határon. Athénben reggel hat órakor légi riadó volt. Olasz lap Franciaország ellen A Popolo dTtalia ma vezércikkben heves támadást intéz Francia- ország ellen. Megállapítja, hogy a háborúért Franciaország éppúgy felelős mint Anglia. Franciaország most hiábavaló kísérleteket tesz, hogy beilleszkedjék az uj világba, de miközben a kormány igyekszik jó pontokat szerezni De Gaulle elítélésével a hazaávuló tábornok híveinek száma egyre nő, s a nép egyre nagyobb gyűlölettel viseltetik Német- és Olaszország iránt. Franciaországot rá kell kényszeríteni a szükséges engedmények megtételére. Indítvány a magyar és román kisebbségek ügyében Gyárfás Elemér, a Romániában maradt magyar kisebbség vezetője, javaslatot terjesztett elő Bukarestben. A javaslat szerint alakítsanak bizottságot a Romániában maradt magyar és Magyarországon maradt román kisebbség tagjaiból, a közös bizottság tárgyalja meg a két kisebbség helyzetére vonatkozó tennivalókat és tegyenek előterjesztést mindkét kormányhoz. A javaslatot An- tonescu államvezető elutasította. Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Gárdonyt Társaság Idei első felolvasó ülése
