Eger - napilap, 1940/2
1940-08-14 / 128. szám
2 EGEK 1940. augusztus 14. A Vöröskereszt ;'egri százágyas kórházára az adományokat akár a Baross Szövetséghez, akár az egyesületek vezetőségéhez, vagy közvetlenül az Eger napilaphoz lehet küldeni. Az adományokat továbbra is nyilvánosan nyugtázzuk. Pénteken ülést tart a vármegye közigazgatási bizottsága és klsgydlése Eger, augusztus 14. A holnapi ünnep miatt a vármegyei törvényhatósági bizottság köz- igazgatási bizottsága pénteken, augusztus 16-án délelőtt 10 órakor, a kisgyülés pedig délelőtt 11 órakor tartja ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével. A kisgyülés tárgysorozatának 86 pontja között Eger város képviselőtestületének határozatai is szerepelnek. Legérdekesebb mégis a tárgysorozat 7.—32. pontja, amely 26 hevesmegyei községnek egy-egy OM.-dijnoki állás szervezésére vonatkozó határozatát tárgyalja. Újabb magasfokú hőforrás tört fel a bükkszék! olajmezőkön Hajnali három órakor fülsiketítő dübörgés közben lövelt fel az új forrás Tegnap hajnalban, három óra után fülsiketítő dübörgés verte fel a bükk- széki olajtelep kutatótetületének elcsendesedett népét. A hőforrású fürdőtől délnyugatra, Terpes felé, az egyik fúrás alatt álló kútból hatalmas robajjal hőforrás tört fel. A feltörő víz ereje oly nagy volt, hogy magával sodorta a többszáz méterre a földben lévő fúró-rudazatot és darabjait a környéken szórta szét. A víz_feltörésekor gáz is jelentkezett és megvilágította a pompás és félelmetes látványt. A világitó gáz ömlése később elmaradt s most már csak halvány zöldszinű forróviz szökik az ég felé 50—60 méter magasságba, megtörve a fúrótorony erős építményén. Egyelőre még meg sem lehetett közelíteni az új forrást, annyi állapítható meg mindössze, hogy az új forrás körülbelül 400 méter mélyről hozza fel a ritka összetételű, magas hőfokú gyógyvizet. Az új forrással most már két forráshely ontja bőven az utóbbi időben híressé vált bükkszéki vizet. Az Egertől 24 kilométerre fekvő kis község nevét az olajkutatások tették először emlegetetté, de a a nemzetgazdasági szenzációból csakhamar egészségügyi lett. Mintegy két évvel ezelőtt az egyik fúró nyomán 60 fokos víz tört fel a föld mélyéből. Az olaj fúrások vezetősége előbb a munkásság fűrdőztetése céljából nagyobbméretű betonmedencét építtetett, később azonban, amikor a szakértők vizsgálati véleménye megérkezett, a fürdőt a gyógyulást kereső közönség számára is megnyitották. A bükkszéki víz igen érdekes összetételű, konyhasó, szódabikarbóna és jódtartalmúnál fogva a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmas, nemcsak fürdő formájában, hanem ivókúraként és belélegzés útján is. Hőfoka a reumás bajok kezelésére gyakorol igen jó hatást, míg kémiai tulajdonságai a gyomor, a belek nyálkásodása esetében, általában hurutos megbetegedéseknél, továbbá az érelmeszesedés folyamatának lassítására kiválóan alkalmasak. A környék nép9 gyorsan felfedezte a bükkszéki fürdőt s gyalog és kerékpáron, kocsikon és autókon tömegekben vándorol naponként a kis falu felé. Az idén már volt olyan nap is, hogy 5 — 600 fürdőzőnek adtak ki jegyet. Az idén már külön gyógymedencét is építettek a nagy fürdőmedence mellé, a kabinsorokat is kibővítették s általában a fürdő kultúrájának egyre több nyomával lehet találkozni az ipari vidékek kopárságával fakó környéken. Zöld gyepágyak, kellemes homok, virágok veszik körül a fürdőt és vendéglő is áll a közönség rendelkezésére. Néhány éven belül valószínűleg nagyobbszabású gyógyfürdőtelep alakul ki Bükkszéken. A falu házai máris tele vannak gyógyfürdőzőkkel és nem messze az idő talán, amikor gyógyszállók és vendégfogadók emelkednek a most még fúrótornyokkal teli vidéken. A most feltört újabb gyógyforrás mindenesetre olyan vízbőséget jelent, ami biztosítja a fürdőtelep fennállását. Az 50 és magasabb százalékú hadirokkantak nem hívhatók be katonának Eger, augusztus 14. A honvédelmi törvény végrehajtása során a honvédelmi miniszter — méltányolva a hadirokkantaknak a világháborúban hozott áldozatait — úgy rendelkezett, hogy a III. járadék osztályba sorolt, tehát az 50 százalékos és annál magasabb százalékú hadirokkantak nem hívhatók be katonai szolgálatra. Most újabb körrendeletét intézett a hadtest, illetőleg kerületi parancsnokságokhoz, amelyben megismétli, hogy az I—III. járadékosztályba sorolt hadirokkantak nem kötelezhetők katonai szolgálatra, illetőleg a már behívottak a polgári életbe vissza- heiyezendők. A honvédelmi miniszter újabb, s hadirokkantak által méltán hálával fogadott rendeletének előzménye az, hogy a HONSz ismételt kérelemmel fordult a miniszterhez amiatt, mivel tapasztalta, hogy a miniszter előbbi rendelkezése egyes parancsnokságoknak elkerülte a figyelmét. Megjelent az egri törvényszék elnökének hirdetménye a rögtönítélö bíráskodás kiterjesztéséről Vasárnap jelent meg a kormány rendelete a rögtönítéló bíráskodás kiterjesztéséről, amint azt jelentettük. Kedden jelentek meg Hoffmann János kir. törvényszéki tanácselnök, h. elnök aláírásával a törvényszéki elnök hirdetményei és ezek közük a legszélesebb nyilvánossággal a rendeletet. A rögtönítélő bíráskodást a kormány rendelete a lőpor és mindennemű robbanóanyag használatával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettén, azok kísérletén, a reá való szövetkezésen, valamint a hatósági közegek ellen felfegyverkezve elkövetett erőszakon kívül a felségsértés, hűtlenség és lázadás bűntettére, a reá való szövetségre, valamint az állami és társadalmi rend védelméről alkotott törvénybe ütköző bűntettekre, végül a honvédelem érdekeit veszélyeztető rongálás bűntettére is kiterjesztette. A hirdetmény a következő figyelmeztetéssel végződik: Felhívom a vármegye lakosságát, hogy az ily bűncselekmények elkövetésétől mindenki óvakodjék, mert a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után ily bűncselekményt követ el, rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. Erdély értékei R bányák évi termelése 2 és félmillő tonna » Az elszakított területek nagysága és azok gazdasági kincsei szempontjából a legtöbbet Románia harácsolta össze. A világháború utáni trianoni békeparancs folytán 102.181 négyzetkilométer nagyságú terület jutott román fennhatóság alá. Ebből maga Erdély 57.804 négyzet- kilométer kétmillió 678.367 lakos sál. Erdéllyel 5,937.157 hold szántóföld került Romániához, 6,289.222 hold erdővel és 80.772 hold szőlő- területtel. Az 1921-es román földreform a közép- és nagybirtokok mellett a magyar telepesek birtokait és a székely középbirtokosság földjeit is kisajátításra ítélte. Magyar tulajdonosoktól több mint 2,000.000 hold földet vettek román kézbe. 227.950 olyan románt juttatott földhöz, akik a világháború előtti román királyság területéről költöztek be Erdélybe. A közszállításokban és közmunkákban a magyar iparosság az elmúlt húsz év alatt nem vehetett részt. A kisiparosság főkép a szabó-, asztalos-, cipész- és vendéglősiparban helyezkedhetett csak el. Ezek ipartestületekbe szervezve működhettek, de önálló magyar kisiparos érdekvédelmi szervezetet nem tarthatott fenn. Nagyipari téren a magyarság jórészt csak mint az iparvállalatok munkássága jutott szerephez. Erdély természeti kincsei sorában elsősorban kimeríthetetlen sóbányái érdemelnek említést. A geológusok azt állítják, hogy Erdély mezőségi része valamikor tenger lehetett és ebből rengeteg só rakodott le az agyag alá. Az erdélyi só volt az első áru, amely a régmúltban mint kiviteli cikk utat talált a külföldre. Torda, Marosujvár és Désakna sóbányái évente 2 millió mázsa sót adnak. A sósfürdőknek se szeri, se száma. A jólismert Szovátán kívül ott vannak még Kolozs, Torda, Vizakna, Bázua, Korond, Tusnád, Székelyudvarhely, Bálványos fürdők, továbbá szénsavban gazdag fürdők: Homo- ród, Élőpatak, Kovászna, Málnás, Borszék és még igen sok rádiumos és kéntartalmú fürdő. Néhány olyan fürdőhellyel, mint Herkulesfürdő, Püspökfürdő, Félixfürdő, Buziás, stb. a románok nem sokat törődtek és nem is igyekeztek azokat gazdaságilag sem értékesíteni. Erdély nagyszerű aranylelő helyei Abrudbánya, Botos, Faczebaja, Bncsamzalanta, Kőrösbánya, Brád, Nagybánya és Verespatak, ahol a románok évente 3000 kiló aranyat és 10.000 kilogram ezüstöt termeltek ki. Az erdélyi kőszén és barnaszén európai hírű, Boksán, Anina, Újbánya, Oravica, Mehádia, Petro- zsény, Nagyajta, Borszék, Vulkán, Lupéuy és a többi bánya jelenlegi évi termése körülbelül 2,500.000 tonna. A mai románia legnagyobb vasbányái is erdélyiek. Resicabánya, Anina, Petrozsény, Torockó, Csikló-
