Eger - napilap, 1940/2

1940-07-05 / 105. szám

2 EGER 1940 július 5. Húsz évvel ezelőtt a trianoni béke­parancsban Erdély elcsatolásával Magyarországtól 105.093 km2 területet szakítottak el 5,257.467 lakossal A gyászosemlékezetű trianoni bé­kediktátumok legfájóbb pontja a magyarság számára Erdély volt és marad mindaddig, míg a békeszer­ződések igazságtalanságait jóvá nem teszik. Húsz keserű esztendőn át kellett guzsbakötött kézzel nézni, hogy az uralomrajutott románság miként for­gatja ki vagyonából, nyelvéből és jogaiból a magyarságot. A trianoni béke Romániának ítél­te Erdélyt s a még hozzácsatolt ré­szeket, összesen 103.093 négyzet- kilométert, 5,257.467 lakossal. A románok első hivatalos nép- számlálásukat 1930-bau hajtották végre. 1930-ra a magyarok száma leol­vadt szerintük 1.483 ezer főre, el­sikkadt tehát 200.000 magyar s el­sikkadt ezenkívül a természetes sza­porulat, amely a román statisztika szerint is 8.3 °/« volt Erdélyben, te­hát 138.000 magyar lelket tenne ki. A „nemzetiségek“ eloszlása a ro­mániai erdélyben igen változó. Udvarhely megyében a magyar­ság arányszáma 95.4 százalék. Csík és Háromszék megyékben 75—90 százalékos a magyar többség. Ma- ros-Torda és Szatmár megyékben pedig 50—75 százalékos A magyarság a román uralom alatt is döntő fölényben maradt a városi lakósok között, pedig a ro­mánok elképzelhetetlen számú hiva­talnokot és más mesterségesen kreált középosztálybelit szabadítot­tak a városokban lakó magyarság nyakára. Az ókirályságbeli városokban is igen nagyszámú magyar él. Buka­restben több mint 100.000-re be­csülik az ott élő magyarokat. A mai Erdély területén 1321 gyártelep van. Az ezekbe befekte­tett tőke 12.7 milliárd lej, a gépek lóereje 3007, a munkáslétszám 86.000, a termelési érték pedig 16.8 milliárd lej. Erdély gabonatermése a békeévek egyikében: búza 9.687 ezer métérmázsa rozs 1.204 Yi w árpa 1.552 n n zab 3.459 n n tengeri 12.886 n n burgonya 5.504 w w Az évi 599.656 hektoliter mustter- mésből kerültek ki a hires maros­menti, nagyenyedi és arad-hegyaljai borok. Erdély 2,066.000 szarvasmarhá­val, 679.000 sertéssel, 506.000 ló­val és 3,432.000 juhval szerepelt Nagymagyarország állatállományá­ban. Erdély bányavidékei felbecsülhe­tetlen értéket képviselnek. A ma­gyarországi bányatermelés értéke 1925-ben 203 millió korona volt, ebből 84.25 milliónyi a Romániához csatolt Erdély területére esett. Ezek közül jelentősebbek: Sótermelés közel évi 2 millió mé­termázsa. Arany- és ezüstércből, arany- és ezüsttartalmú réz- és ólomércből több mint 2.52 millió métermázsát termelnek Nagybánya környékén és a hunyadmegyei aranybányákban. Horganyércből 1330 métermázsát, kénkovandból mintegy félmillió mé­termázsát, mangánércből 60.000 mő- termázsát, vasércből 3 millió méter- mázsát, feketeszénből 3 millió mé­termázsát, barnaszénből 20 millió métermázsát termelnek évente az erdélyi bányákban. A hústalan napok rendje Egerben Hétfőn; marha és sertés húst, Kedden: hústalan nap, Szerdán: marha és borjú húst, Csütörtökön: marha és sertés húst, Pénteken: hústalan nap, Szombaton; marha, sertés és j borjú húst, Vasárnap: marha, sertés és borjú húst szabad árúsítani. Az Egerbe érkező és Egerből induló vonatok A postavonatokon kívül külön élelmezési vonatokat is A MÁV elkészítette a korláto­zott vasúti forgalom menetrendjét. Az Egerből Füzesabonyba induló és Füzesabonyból Egerbe érkező vona­tok indulási, valamint érkezési ide­jét a következőkben közöljük: Egerből indul Füzesabonyba: 0 óra 30 perckor (Ennek a vo­natnak csatlakozása csak Miskolc felé van). 4 óra 17 perckor, 7 óra 57 perc­kor, 12 óra 27 perckor, (de ez utób­bi vonatoknak csatlakozása nincs járat a Máv. más vonalakról ős így csak helyi forgalom lebonyolítására szolgálnak Füzesabony és Eger között). 14 óra 52 perckor (Ennek a vonatnak csatlakozása van Miskolc és Budapest felé is). 19 óra 25 perckor (Ennek a vo­natnak azonban csak éjfél után 0 óra 39 perckor van csatlakozása Budapest felé), Füzesabonyból érkezik Egerbe: 3 óra 50 perckor, s ennek a vo­natnak Budapest felől van csatla­kozása. 6 óra 34 perckor, s ennek eset­leg Miskolcról lehet csatlakozása. 7 óra 33 perckor, 9 óra 39 perckor és 12 óra 25 perckor, de ezek a vonatok nem kapnak csat­lakozást a fővonaltól és inkább csak helyi vonatoknak tekintendők most Eger és Füzesabony között. 17 óra 30 perckor, Budapestről csatlakozással. 21 óra 38 perckor, de a fővo­nalról nincs csatlakozása. Az Eger—putnoki vonalon csak a kiránduló és hétvégi vonatok ma­radtak el, ezért erről az új menet­rendet szükségtelen közölnünk. Meg kell állapítanunk, hogy a korlátozásokat a közönség minden panasz és elégedetlenség nélkül fogadta, sőt bizonyos fokú megelé­gedéssel, mert az intézkedésből min­denki úgy látja és úgy érzi, hogy az ország sorsáért felelős helyeken minden eshetőségre készen állanak, hogy megvédjék az ország és a nem­zet érdekeit. Da igen lényeges, hogy ez a megértés abban is jelentkezzék, hogy csak az utazik és csak az ter­heli az elfoglalt Máv-ot, akit az utazásra halaszthatatlan ok kény­szerít. Gondoskodás történt arról is, hogy a vonatjáratok korlátozása miatt semmi fennakadás és nehézség ne legyen az élelmezési viszonylatban. Ezért a postavonatokon kívül Hatvan—Miskolc és Miskolc—Sá­toraljaújhely között külön, úgy­nevezett élelmezési vonatok is köz­lekednek. Ezekkel a vonatokkal személyek nem utazhatnak, azonban biztosít­ják azt, hogy a falu elküldhesse a termelt élelmiszereket a fogyasztó városokba és így a városok ne szen­vedjenek élelmiszerben hiányt. Ez az előrelátó gondoskodás megnyug­tathat mindenkit, mert az élelmezés terén nem lesz semmi fennakadás. Itt említjük meg, hogy a rend­kívüli viszonyokra való tekintettel Hamary Géza dr. miskolci Máv. üzletigazgató szabadságát megsza­kította és átvette az üzletigazgató­ság vezetését. ÍTlintegy négyezer pengőt eredményezett Egerben aUöröskereszt kétnapos gyűjtése Dr. Kálnokg István polgármester, a Vöröskereszt egri választmányának elnöke, az országosan kiemelkedő szép sikerért köszönetét mond a gyűjtő vöröskeresztes hölgyeknek Eger, július 5 A vöröskeresztes egri nők ezút­tal is kivívták az egri nevet. Két napon át tartó ostromra vonultak fel az egri szívek és pénztárcák el­len és áldozatos munkájuk, fárad­hatatlan jóakarásuk országos vi­szonylatban is kimagasló eredményt mutat fel. Amíg az Egernél két­szerié nagyobb Miskolc város kb. 3200 pengőt gyűjtött az ottani höl­gyek lelkes munkájával, Kecskemét 2000 és néhány száz pengőt, addig Eger város közönségétől a vörös- keresztes hölgyek majdnem 4000 pengőt gyűjtöttek két nap alatt. Egész Eger város büszke lehet erre a sikerre, amely az egri ke­resztény magyarságnak meghatóan szép hazafias megnyilatkozása. La­punk mai vezető cikkében méltat­juk a honvédelmi magyar királyi miniszter idevonatkozó szavait, de az egri vöröskeresztes gyűjtés ered­ménye azt mutatja, hogy ebben a ▼árasban ma is él Dobó szelleme, a várvédő egri nők szelleme és itt mindenki megértette a magyar kor­mány és a honvédelmi miniszter hívó és kérő szavát. A gyűjtésnek ezt a szép eredmé­nyét azzal érték el a lelkes egri nők, hogy mint nagy őseik a vár­ostrom idejében, most ők is valameny- nyien lelkes és egységes munká­ban fogtak össze dr- Hedry Lőrincné- nak, a Vöröskereszt egri választ­mánya elnökének irányításával. Nemcsak irányításával, hanem sze­mélyes részvételével is. Heves vár­megye főispánjának izzóan magyar lelkű felesége ugyanis korszerű eljárásában azokra a hős német tábornokokra emlékeztet, akik pán­célos hadosztályaik élén az első harckocsikban vesznek részt a tá- támadásban. Dr. Hedry Lőrincné ugyanis nemcsak a többi vörös­keresztes egri hölgyeket küldte a gyűjtésre, hanem személyesen is kézbevett egy gyüjtőívet, elindult a városba és 596 pengőt gyűjtött össze a Vöröskereszt hazafias cél­jaira. Egyébként önmaga is kiképzett vöröskeresztes ápolónő. A többi hivatalfőnökök feleségei is hasonló lendülettel és lelkesedés­sel vették ki részüket a munkából. Akadtak meg nem értő emberek is, különösen a város nem keresztény lakosai között, akiktől elutasítást kellett elszenvedniük, sőt gúnyos hangokat, rideg szavakat, de ez nem vette el a hölgyek kedvét, mentek tovább és kértek és kaptak újabb adományokat megértő, haza­fias magyar lakosságtól. Dr. Kálnoky István Eger város polgármestere, a Vöröskereszt egri választmányának elnöke a követ­kezőket mondotta munkatársunknak a gyűjtés befejezése és összeszám- lálása után: FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom