Eger - napilap, 1940/2
1940-08-05 / 123. szám
Eger, Ll. évfolyam, 123. szám, A b ä 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 21, 1940. augusztus 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Erdély Annyi szó van Erdélyről, annyiféle megvilágításban mondják el történelmét ma Európában, ahány- féle állásfoglalás történt Erdéllyel kapcsolatban. Pedig Erdélynek egyetlen történelme van s az ezer esztendő óta a magyar nép krónikájában kapott helyet. Érthető, ha Románia ragaszkodik Erdélyhez, amelynek területe 75.500 négyzet- kilométer — tehát a két év előtti Csonkamagyarországnak több, mint kétharmada, — ragaszkodik folytaihoz, hegyeihez, szén-, vas-, arany-, sóbányáihoz, ragaszkodik minden kincséhez, de ehhez a ragaszkodáshoz jog kell, olyan ezeréves történelmi jog, mint amilyen jogalapja Magyarországnak van Erdélyre. Erdély történelmi idejét az agat- hirzek uralmával kezdte, később helyet adott a gepidáknak, majd a dákoknak. Decebál dák király alatt hatálmas birodalom alakul ki, amit Trajanus római császár igáz le. Krisztus után 270 ben vonulnak ki Erdélyből a rómaiak és ettől az időtől, amíg a magyarok el nem foglalták, a népvándorlás országútja lett Erdély. Gótok, gepidák, vandálok, hunok, avarok találtak itt lakhelyet, folyót, legelőt, amíg 890 körül Árpád hadai, a magyar honfoglalók be nem kapcsolták a honfoglalás egységes területébe. Ettől az időtől kezdve, tehát több, mint ezer esztendeje, magyar föld volt Erdély s ha tíz évszázad alatt volt idő, amikor rövid ideig el is különült, de mindenkor visszatért a magyar birodalomhoz. Géza fejedelem idejében, sógora Gyula irányította Erdély ügyeit s amikor Géza halála után külön szeretett volna fejedelemkedni Erdély fölött a magyar birodalomtól elkülönülve, Szent István leverte a lázadót, ezzel is kifejezésre juttatva a honfoglalás és Szent István birodalmának megbonthatatlan egységét. Szent István halála után Árpád utódai, mint magyar királyok uralkodtak Erdély felett, amelyet a magyar birodalom keleti bástyájának tekintettek. Erdély keleti határaira székelyeket, déli határaira németeket telepítettek a keleti és déli ismétlődő támadások ellen. Híre- hamva se volt még ekkor a románoknak Erdélyben. Az első oláh beszivárgás a XII. században történik dólfelöl, mint szelíd pásztornép érkeztek, szállingóztak fel az erdélyi havasokra . . . Erdély későbbi történelmében és alakulásában azonban ezután sem vettek részt. Nemcsak azért, mert számuk annyira elenyésző volt még akkor . . . A mohácsi vész után Erdély volt az a föld, amely a magyar kultúra és a magyar művelődés fejlődésének az édesanyja lett százötven esztendeig, a török uralom idején. A vajdaságok,fejedelemségek itt sohasem jelentettek különállamot, államot az államban. De Bethlen, Báthory, Erdély két hatalmas fejedelme, nagyszerű erdélyi kultúrmunkájukkal az anyaországnak is sokszor példát adtak. A törökök kiűzése után újra szerves része a magyar birodalomnak, míg I. Lipót kancelláriát nem állít Erdély élére, majd külön fejedelemségként kezeli. 1848-ban ismét egyesül a birodalommal Erdély. A szabadságharc (NST) Popov bulgár külügyminiszter és Cadere belgrádi román követ között folytatott tanácskozások igen termékenyeknek bizonyulnak — jelenti a Giornale d'Italia belgrádi tudósítója. — A tudósító értesülése szerint a dobrudzsai kérdés megoldása már csak egész rövid idő kérdése. A belgrádi politikai körök úgy tudják, hogy az előkészítő megbeszélések után a kérdés végérvényes tisztázása szerdán Craiovában kezdődik. Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével a Szovjet Unióval való gazdasági és külkereskedelmi tárgyalások lefolytatására delegáció utazott el Moszkvába. A küldöttség tagjai Nicki Alfréd vezetésével vasárnap délben egy órakor a keleti pályaudvarról a bécsi gyorsvonattal indultak el és Eger, augusztus 5. A legutóbbi városi közgyűlésen ismertetett polgármesteri jelentés az alábbiakban számol be a város második évnegyedének viszonyairól: leverése után újra külön államrész lesz, de a kiegyezés évében már megint visszatér Magyarország szerves részeként a birodalomba. Egészen 1919-ig, amikor a győztes szövetségesek egész Erdélyt és a Par- tiumot leszelik a magyar állam testéről és odaadják azoknak, akiknek ezer esztendő alatt semmiféle szerepe nem volt Erdély kultúrájának, életének fejlődésében, akik maguk is vendégek voltak Erdély földjén, akik lassankint szivárogtak be s amikor elég erőseknek érezték magukat, igyekeztek elönteni az egész földet önmagukkal. A Corriere della Sera azonban helyesen állapítja meg: a salzburgi és római tanácskozások alkalmával figyelembe vették a történelmi múltat is . . . A tudósító a továbbiakban azt írja, hogy Belgrádban, valószínűleg angol körökből eredő hír terjedt el, hogy Románia és Magyarország között a tárgyalás menete sokkal nehézkesebb lesz. Ezzel szemben beavatott politikai körök véleménye szerint Münchenben, Salzburgban és Rómában olyan határozott formában állapították meg, illetőleg ajánlották Romániának a gyors megegyezést, hogy a békés megoldás feltétlenül biztosítva van. Berlinen át utaznak Moszkvába. A tárgyalások értesülésünk szerint a külkereskedelmi megállapodás megkötésén és a fizetési egyezményen kívül határozni fognak a kölcsönösen Moszkvában és Budapesten felállítandó kereskedelmi képviseletről is. A tárgyalások előreláthatólag három hétig tartanak. Mennyi köztartozás folyt be az elmúlt negyedévben A köztartozások befolyási eredménye : A) Együttes adó 245,456,06, ebből a város részesedése: 68.372-81 P. — B) Városi Köztartozások. Alkalmazottak kér. adója: 13.479 95, fogyasztási adó: 17.984*36, italmérési illeték: 4.799"42, hegyőrbér: 1.061*03, városi illeték: 5.867 84, szemétdíj: 3.100-86, ebadó: 1.681*—, szénsavadó: 2.570*—, húsfogyasztási adó: 15.184-59, kártyaadó: 546*16, külön közmunka: 7‘45, inségadó: 3.367-62, szociális alapra : 15.996*52, hóeltakarításra: 5.406-73, kamat; 2.616-49, beh. illeték. 2.756 71 P, összesen: 96.426.73 P, hozzá az együttesadóból járó városi részesedés : 68.372-81 P. A város összbevétele: 164.799-54 P. Iparigazolványt 37-et adtak ki, megszűnt 13. A Városi Gyógyfürdők bevételei az év II. negyedében: 20.587-12 pengőt, az év I. felében: 28.867-08 pengőt tettek ki. Az év II. negyedében bevételi többlet az előző évhez viszonyítva 1108 P 12 fillér, az év I. felében pedig 2735 P 68 fillér. Május és június hónapokban az uszodáknál a rossz időjárás következtében kevesebb bevételt értünk el, mint az előző évben, azonban a gőzfürdő megnövekedett és állandó emelkedést mutató forgalma nemcsak pótolta e hiányt, hanem még 2700 P bevételi többletet eredményezett. Az augusztus hónap valószínűleg pótolni fogja az uszodáknál is az elmaradt bevételeket, mert a tavalyi 6—700 fürdőzővel szemben meleg napokon az átlag forgalom 1000-en felül van, vasárnaponkint pedig elérjük az 1600-at. A megnövekedett forgalom szükségessé teszi, hogy komoly megfontolás tárgyává tegyük a terület bővítését s a vetkőző helyek szaporítását, ugyanis a legutóbbi vasárnapon délután 2 órakor egyetlen férőhely sem volt s tömegével jöttek a fürdeni óhajtó emberek. GépBzemek Az üzemek bevételei a pénztármaradvánnyal együtt 241.000 pengőt tettek ki, a kiadási 238.000 pengőt s így a negyedév végén 3000 pengő pénztári maradvány mutatkozik. Az üzemek minden irányú kötelezettségüknek eleget tettek s fedezték a Káptalan-utca 5. sz. számú ház és a telek épületének tata- rozási költségeit is. A negyedév elején számos új Roma szerint: „Biztosítva van a gyors és békés megegyezés Magyarország és Románia között“ Vasárnap délben küldöttség indult Moszkvába a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások lefolytatására (Bit jelent a polgármester a második negyedéről
