Eger - napilap, 1940/2

1940-08-02 / 121. szám

5 EGER 1940. augusztus 2. Megállapítják a lisztárakat az új búzaár alapján fHagyarorszdg Európa gyümölcsöskertje A legegészségesebb táplálkozás: a gyümölcs Amit a gyümölcsről nem mindenki tud Az új búzaár megállapításával kapcsolatban természetes a liszt­árak kérdése is felvetődik. Az új árakhoz kell majd alkalmazni a lisztárakat. A kereskedelmi minisztérium na­pok óta foglalkozik az üzletek és irodahelyiségek felmondásának kér­désével. A lakásokkal szemben az üzlethelyiségek szabadon felmond- hatók, a rögzített bérek ellenére. Az érdekeltek panaszai szerint azon­ban egyesek bizonyos hozzájárulá­sok formájában ki tudják játszani ezeket az árrögzítéseket. A keres­FI június 7-i rögzítették a Központi faelosztó a földmívelésügyi A kormány hosszabb idő óta fog­lalkozik már a téli tüzelöanyagellá- tás ügyével, amelyben a most meg­tartott szakminiszteri értekezleten az árkormánybiztos bevonásával több illetékes tényező meghallgatása után végleg döntöttek. A faárakat az árkormánybiztos- ság véleménye alapján véglegesen megállapították. Ez a döntés azt je­lenti, hogy a tűzifa ár nem fog emelkedni. Az érdekeltek meghall­gatása után a június 7-én kelt ár­kormánybiztosi rendeletben megálla­pított színvonalon rögzítették az ára­kat. A zavartalan faellátás érdekében a szakminiszteri értekezlet határo­zata szerint rövidesen központi el­osztó szervet létesítenek. Az új hi­Eger, augusztus 2. A kárpátaljai tanítók és tanító­nők részére Egerben rendezett két továbbképző tanfolyam mélyen a szí­vébe fészkelte az ősi magyar tör­ténelmi várost a ruszinföld népne­velőinek. Egyik szép példáját en­nek Leskó Sándor felsőnémeti igaz­gatótanító adta, akinek községe Ung- vár közelében, Dobóruszka mellett van. Ismeretes, hogy Dobóruszkán van Eger vára örökdicsőségü hős védőjének, Dobó Istvánnak sírja. Dobóruszka húsz éven át a letűnt cseh impériumhoz tartozott és csak az elmúlt év márciusában tért visz- sza az anyaországhoz. Eger váro­sának semmi kapcsolata nincs a nagy várvédő sírját őrző faluval. Pedig az egri vár feltárt alagútjai- nak bejáratánál, a Sötétkapuban Az árkormánybiztosság már fog­lalkozik ezzel a kérdéssel és meg­lesz a döntés abban az időpontban, amikor az új liszt kiőrlése megkez­dődik, illetve piacra kerül. kedelmi minisztérium a fontos gaz­dasági érdekekre való tekintettel rövid időn belül meghozza a dön­tést, amely előreláthatólag az üzlet­helyiségekre vonatkozólag is fel­függeszti a bérleményfelmondási jogot. Ez az intézkedés a kereskedelem és a gazdasági élet számára nagy megnyugvást jelent. színuonalon tűzifa árát szervet alakítanak minisztériumban vatal a földmívelési minisztérium kebelén belül fog működni. Felada­ta, hogy gondoskodjék elegendő mennyiségű fa kitermeléséről és szál­lításáról. Azok az irányárak, ame­lyeket a kormánybiztosság megsza­bott és most a szakminiszteri érte­kezlet rögzített, kizárják a speku­lációt, az áru halmozását, mert a rögzített árak túllépése büntetőjogi következményeket von maga után. Az árrögzítés és a központi fa­ellátási hivatal megszervezése után a kormánykörök bíznak benne, hogy az ország tűzifaellátását minden fennakadás nélkül fogják tudni meg­oldani. Értesülésünk szerint a szénellá­tás terén a közeljövőben hasonló intézkedéseket tesz a kormány. igazgató-tanitő kegyelettel őrzi az ütőkor Dobó István dobóruszkai sírjának ideho­zott vörösmárvány fedőlapját, ame­lyet a törökverő egri hős dombor­művű képmása ékesít. A hiányzó kapcsolatot igyekszik kiépíteni Leskó Sándor igazgató-ta­nító, aki tegnap megjelent dr. Kál- noky István polgármesternél és fel­ajánlotta, hogy a dobóruszkai tör­ténelmi sírról fényképfelvételeket készít és a képeket megküldi Eger városnak. Az Egerről szóló képes­könyvekben, s az egri vár múzeu­mában bizonyára igen fontos és ed­dig nélkülözött helyet töltenek be a dobóruszkai sírhant képei, amelyet a lelkes kárpátaljai igazgató-tanító a közel jövőben megküld Dobó vá­rosának. Eger, gugusztus 2. A magyar ember gyümölcsfogyasz­tása, amint a statisztikai adatai bizonyítják, a helytelen és sokszor észszerűtlen táplálkozás következ­tében igen csekély. A magyar sze­gény és falusi nép nem igen él gyü­mölccsel, s ha űz is némi gyümölcs­kultúrát, azért teszi, hogy piacra vigye s hasznot húzzon belőle. Ezt is rendszertelenül teszi azonban, holott a gyümölcskultúra megfelelő szervezés mellett egyrészt kitűnő táperővel rendelkező ételt biztosít, másrészt a racionális termelés mel­lett számottevő hasznot is nyújt. A m. kir. külkereskedelmi hivatal most ízléses kivitelű propaganda­füzetet hozott forgalomba, hogy fel­hívja a figyelmet a magyar gyü­mölcskultúra tekintetében minden érdekes tudnivalóra. A magyar ember — írja az is­mertető — keveset tud arról, hogy faluján túl milyen gyümölcs terem, a városi lakos pedig a piacon és a boltban ismerkedik a gyümölcsök­kel. Pedig Magyarország valóság­gal Európa gyümölcsöskertje, gyü­mölcsfaállományunk 40 millió, a gyümölcsösök területe pékig 360 ezer katasztrális hold. Évente, kö­rülbelül 5000 vagon gyümölcsöt szállítunk külföldre, s legalább annyi Budapest fogyasztása is. A magyar gyümölcs mind táp­erejénél, mind ízénél fogva sok te­kintetben világhírű és páratlan. A gyümölcs ízét a honi föld, za- matát kedvező éghajlatunk, színét, cukor- és vitamintartalmát gazdag napfényünk adja meg. Európában hazánk egyike azoknak a terüle­teknek, ahol évente legtöbb a nap­sütéses órák száma. Ez teszi, hogy gyümölcsünk mindenekelőtt — és felett áll. Ma már tudjuk, hogy a nyers gyümölcs vitamintartalma nélkülözhetetlen táplálkozásunkban. A gyermek egészséges fejlődése, a felnőtt munkabírása, az aggok életereje a táplálkozás rendjétől, főként a vitamintól függ. Gyümölcs- termesztő ország vagyunk, mégis kevesebb gyümölcsöt eszünk, mint az ipari államokban. Szilva, szőlő, dinnye érésekor a gyermek és fel­nőtt néhány héten át egész nap ezzel él, de aztán az év nagyobb részében gyümölcsöt nem lát, pedig a gyümölcs vitamintartalmára egész éven át szükségünk van. Mit kell tudni a gyümölcs felhasználásáról ? Legegészségesebb a nyers gyü­mölcs, mert összes tápereje, vita­mintartalma benne van. Ugyanúgy teljes hatású a gyümölcslé, az úgy­nevezett „folyékony gyümölcs“ is. Télen át fontos táplálék az aszal- vány, melyet ha alacsony hőfokon aszalunk, vitaminban is gazdag, amellett édes, tehát a cukrot is pó­tolja. Az állami aszalókban ma már a szegény lakosság is aszalhat gyü­mölcsöt, s ezzel étkezését javíthatja. A legtöbb gyümölcs ízzé, lekvárrá főzhető, amely évekig is eláll, a szilvaízhez még cukor sem kell. A szegény ember főtáplálékai ezek lehetnek. Kiváló egészséges a főtt gyümölcs, a kompót, az illatos, zamatos be­főtt, a gyümölcskocsonya, sajt. Újab­ban vitaminos gyümölcslisztet is ké­szítenek. Gyümölcs az alapanyaga ma már minden gyümölcsszörpnek, fagylalt­nak, mert a fennálló rendeletek szerinti pótanyaggal nem is helyet­tesíthetők­Gyümölcsből készül a legfinomabb pálinka és a legzamatosabb ecet is. A főbb gyümölcs termőtájak Érdekes futó pillantással össze­fogni azt is, hol és milyen fajta gyümölcsféleségek teremnek Magyar- országon : A Nagy-Alföldön nyári gyümölcstermesztésben aDuna- Tiszaköze vezet. Kecskemét, Nagy­kőrös, Jánoshalma, Kiskunhalas, Sze­ged és a többi alföldi központokból évente többezer vagon gyümölcs ke­rül külföldre és a hazai piacokra. Itt terem a világhírű kajszi, hamvas szilva, a mosolygó nyári és őszi alma, a ropogós cseresznye, a páratlan magyar meggy, az édes nyári és őszi körte, meg a csemege­szőlő. Ehhez hasonló termesztési góc­pont a Mátra déli lejtőjén húzódó Gyöngyös és Eger vidéke, ahol a legtöbb csemegeszőlő, a kiváló fekete cseresznye és zamatos kajszi terem. A Kőrösök vidékén a szilva és aszalványa vezet, a Szabolcs szat­mári Tiszahátnak téli almáját és dióját pedig más nem múlja felül. A Dunántúl déli és nyugati része szilva és aszalványa, téli, őszi alma, csemege- szőlő, és dió terméséből nagyobb mennyiség kerül piacra. Budavidé- ke, meg Pécs, nemkülönben a Ba­laton zalai és veszprémi partja termi a legzamatosabb őszibarackot, az édes mandulát, meg kajszit. A Felvidéken a visszacsatolt Kisalföldnek általá­ban a kajszi és cseresznye, a völ­gyekben almatermése kiváló. Kárpátalján a Tiszamente téli­alma tömegével tűnik ki. Természetesen vannak területe­ink, amelyek nem alkalmasak gyü­mölcstermesztésre, vagy más gaz­dasági termesztésre szükségesek, ezek ellátásáról gondoskodnunk kell és arra módunk is van. Felfüggesztik üzletekre és irodahelyiségekre is a felmondási jogot? Dobó István dobóruszkai sírjának fényképfelvételeit ajándékozza Egernek egy kárpátaljai

Next

/
Oldalképek
Tartalom