Eger - napilap, 1940/2

1940-07-29 / 119. szám

Eger, Ll. évfolyam, 119. szám. A R A 8 FILLÉR ♦ Hétfő * Trianon 21, 1940. július 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBMEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda, Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. A mozgalmas Időkben csendes közgyűlést tartott Eger képviselőtestülete Eger város képviselőtestülete szom­baton délután tartotta júliusi rendes közgyűlését a városháza nagyter­mében dr. Kálnoky István polgár- mester elnökletével. A gyűlés a nyári közgyűlések szokott képét mutatta, kevés képviselőtestületi tag jelent meg s a viták is csendesek voltak. A közgyűlés megnyitása után Frank Tivadar főjegyző az évne gyedes polgármesteri jelentést ol vasta fel, a városi közigazgatási élet minden részletére kiterjedően Különösen hangsúlyozta a földmíve lésügyi minisztérium törzskönyvező bizottságának egri útjával kapcso­latos észrevételeket, amelyekről az Eger is részletesen beszámolt. A jelentés külön is felhívta az egri gazdák figyelmét a törzskönyvezett cseresznyefákból való szaporításra, továbbá a pándi meggy, oltott dió, kajszi barack és téli körte terme­lésére. A kulturális események so­rában méltató szavakkal emlékezett meg a jelentés az érseki jogakadé­mia fennállásának kétszáz éves ju­bileumáról. Az évnegyedes jelentés után Császty Gyula szólalt fel. Elisme­réssel könyvelte el a város vezető­ségének törekvéseit az egri gyü­mölcstermelés egységesítésére és ki- fejlesztésére és kérte a polgármes­tert, hogy a tél folyamán minél több szakelőadást tartsanak a hóstyákon erről a kérdésről. Megemlékezett azután arról az elismerésről, amely­ben a belügyminiszter részesítette a szegénygondozó nővéreket több, mint évtizedes áldozatos munkásságukért és kérte az elnököt, hogy erről a tényről emlékezzenek meg a köz­gyűlés jegyzőkönyvében. Kovács István a piac reggeli zsú­foltsága ügyében szólalt fel és kérte a polgármestert, hogy a zöldségter­melők számára nagyobb férőhelyet biztosítson. Radű Károly a vizdij házadó- mentesitését sürgette ismét. Még mindig az a helyzet., hogy a víz­díjat, amelyet a háztulajdonos át­vesz a lakótól és a városnak to­vábbit, házadóalapba számítják és megadóztatják a közvetítői tevé­kenységet végző háztulajdonost. A vízvezetéki szabályrendeletet, amely­nek hibás fogalmazása tette lehe­tővé ezt a viszásságot, három év előtt módosította a képviselőtestü­let, a módosítást jóváhagyta a vár­megye is, csak a belügyminiszter nem intézkedik közel három év óta. Sürgessék meg ennek az ügynek a megnyugtató elintézését. Kérdést intézett az iránt is, hogy áll Síkfő- kút árúba bocsátása. Végül arra kérte a polgármestert, hogy azokra a helyekre, ahol bizonyos mellék- jövedelmek vannak a városházán, többgyermekes tisztviselőket állít­son. Kálnoky István dr. polgármester a jelentést követő szavaiban kö­szönettel vette Császty Gyula sza­vait és Ígéretet tett a szakelőadások megtartására. Meleg elismeréssel fordult a szegénygondozó nővérek felé. A felvetett többi kérdés ügyé­ben is gyors intézkedést ígért. Mi lesz a Borszövetkezet ingatlanával A város meg akarja vásárolni a Borszövetkezet ingatlanát kiviteli piac és csomagolócsarnok céljára. A Pesti Hazai Takarékpénztár, az ingatlan tulajdonosa, hitelnyújtási ajánlatot tett a városnak a meg­vételhez s ajánlatát három hónapig tartotta fenn. A határidő most jár le. A város, mint már a múltban, most is kérelmet terjesztett a földműve­lési miniszterhez, hogy a beruházási a hitel részleteinek törlesztésére. A miniszter most értesítette a vá­rost, hogy az idei évben csak 30 ezer pengőt tud folyósítani. Ez az összeg kevés, így a város egyedül ebből a forrásból nem tudja a szükséges pénzt előteremteni. A további tár­gyalásokig a képviselőtestület arra kéri a Pesti Hazait, hogy a város opcióját további három hónapig hosszabbítsa meg. A kormány a legeltetési szabály- rendelet módosítására kötelezte a várost, annál is inkább, mivel az eddigi szabályrendelet jogi keretek között a legelők állapota ijesztően leromlott és a legelőgazdaság a vá­ros lakosságához képest aránytala­nul csekély állatállományt sem ké­pes eltartani. Frank Tivadar főjegyző bejelen­tette, hogy dr. Sulyok Tivadar, a földművelési minisztérium kiküldött­je a közelmúltban Egerben járt és négy napig tanulmányozta a legelők viszonyait. Visszatérése után elké­szíti a legelőgazdálkodás üzemter­veit és azt letárgyalja az egri puszta­gazdaságokkal. Addig is sürgősen életbe kell léptetni a szakaszos le­geltetési, deleltetési és trágyazási rendszert. A plébánia tatarozásának végelszámolása Bemutatták a közgyűlésnek a plébánia tatarozásának végelszámo­lását. Eszerint pengőbe került. a tatarozás 7522 Felemelték az ideiglenes fogyasztási adókezelők fizetését Az ideiglenes fogyasztási adó­ellenőrök fizetésük felemelését kér­ték a várostól. A képviselőtestület 1941. január 1-től kezdődőleg a családos ellenőrök fizetését 90-ről 100 pengőre, a nőtlenekét 75-ről 85 pengőre emelte fel. Radii Károly felszólalt az ellen­őrök érdekében, sürgetve olyan megoldást, hogy már most jussa­nak bizonyos fizetési többlethez, a polgármester a felszólalásra olyan értelmű választ adott, hogy felhívja az ellenőrök figyelmét, adjanak be kérvényt segély iránt a hátralévő félévre vonatkozólag. Elfogyott a Békés-hagyaték készpénze, tízezer pengő Jankovics Dezső dr. tiszti főügyész számolt be ezután a Békés-féle ha­gyaték anyagi viszonyairól. A ha­gyaték 10 ezer pengős készpénze teljesen elfogyott, felemésztette a 12 holdas szőlő munkáltatási költ­sége. Az elmúlt években olyan ele­mi csapások voltak, hogy a szőlő alig jövedelmezett valamit, viszont elhanyagolni nem lehetett a terü­letet. Az idén már a városnak kell a munkáltatást fizetnie s eddig már 500 pengőn felüli túlkiadás állt elő. Radii Károly megdöbbenésének készpénze elfogyott s most már a városnak kell fizetnie a szőlőkezelést. Nem tudja teljesen elfogadni azt, hogy az időjárás okozta a tízezer pengős veszteséget, de egyelőre nem ismeri a hagyatéki ügy részleteit, mert nem ismeri a tavasszal meg­tartott vizsgálat eredményeit. Min­denesetle azon kell lenni, hogy a ráfizetéses szólót eladja a város, vá­sároljon helyette földet és azt adja bérbe. A polgármester Ígéretet tett arra, hogy ilyen értelemben tesz előter­jesztést a közalapítványok felügyelő A minisztérium rendeletet adott ki a búzának, rozsnak, kétszeres­nek és zabnak forgalombahozatala tárgyábau. A 78 kilogrammos súlyú búza ára 23 pengő métermázsán­ként. A hektolitersúly eltérése ese­tén az eddigi tőzsdei szokások irány­adók. Az árak a múlt évi áralaku­lásnak megfelelően emelkedtek és azok a nyugati határállomásra, Budapestre, dunai állomásra, Szol­nokra és az attól délkeletre fekvő tiszai állomásokra 15 tonnás vasúti kocsikba, illetőleg uszályba berakva értendők. A búza minimális ára azonban bármely feladó állomáson a rögzített árnál 1‘5 fillérnél ala­csonyabb nem lehet. A rendelet a minőségi búza feltételét részletesen szabályozza. A minőségi felár 50 fillér métermázsánkint. A 71 kilogrammos súlyú szok- ványszerű rozs átvételi ára 19 pen­gő métermázsánkint. A 41 kilogrammos hektoliter­súlyú szokványszerű zab ára buda­pesti paritásban 20'70 pengőben nyert megállapítást mázsánkint. A zab természetéből kifolyólag az ár­skálát szeptember hótól kezdődőleg a jövő év márciusáig bezárólag 2 pengőben állapították meg, ami azt jelenti, hogy a zab alapára 1941. márciusáig 2 pengővel emelkedhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom