Eger - napilap, 1940/2
1940-07-26 / 117. szám
Eger, LL évfolyam, 117. szám. Ara 8 fillér ♦ Péntek ♦ Trianon 21, 1940. július 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEQYE1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Az erős nemzet, amely ószintén és becsületesen tiszteli minden nép nyelvét, népi és történelmi hagyományait, nagylelkűen kezeli azokat a honfitársait, akik idegen ajkűak talán, de az évszázadok folyamán hűséggel kitartottak mellette. Ezt bizonyítja az a nagyjelentőségű törvényjavaslat, a- melyet kedden nyújtott be a kép- viselöházban Teleki Pál gróf miniszterelnök. Ezzel egy olyan nép önkormányzata és nemzeti jellegének intézményes biztosítása vonul be a magyar törvénykönyvbe, amely nép a történelem legsúlyosabb időszakaiban is teljes hűséggel állott a magyarság oldalán és megtartotta nyelvét, eredeti jellegét, mert a magyarság soha sem kívánta a ruszin népet elnyomni, beolvasztani vagy más módon eltüntetni. A természetadta mostoha viszonyok folytán szegény vidéket már jóval a világháború előtt igyekezett a magyar kormány európai színvonalra emelni. Élénk emlékezetben él még az a hegyvidéki akció, amelyet Darányi Ignác, Egán Ede. Perényi Zsigmond báró és mások indítottak meg a ruszin nép gazdasági felszabadítása és megerősödése érdekében. A trianoni békeszerződés a „fel- szabadulás“ ígéretével szakította el Magyarországnak ezt az ősi részét Hungária testéről. A megígért autonómiából azonban semmi sem lett, sőt a ruszin nép helyzete a húsz esztendős cseh uralom idején csak romlott. Az önkormányzatot a cinikus cseh politika elsikkasztotta és a régi osztrák Bach-korszak módszereire emlékeztető erőszakos eszközökkel igyekezett a születésétől fogva beteg cseh állam létét a Kárpátalján biztosítani. Kárpátalját csupán gyarmatnak, lakosait alacsony emberi színvonalon álló benszülöttek- nek tekintették a csehek, ami abból is látszik, hogy elhanyagolták a szociális gondozást, nem tartották szükségesnek az iskolák, egészségházak, orvosi és tanítói lakások építését, kulturális és vallási téren pedig az egyetlen gondjuk az volt, hogy miképpen hintessék el a jóhiszemű és jószándékű ruszin nép között az egyenetlenség és a gyűlölet magvait. Semmi emberség, semminémű tisztességes cél, vagy magasabb szempont ebben a cseh politikában nem volt. Rombolni akart, elszegényíteni és alacsony sorba leszorítani egy jóravaló népet, amely régente osztozott a magyarság gondjaiban és dicsőségében. Minő ellentétben áll ezzel a szűkkeblű és fondorkodó cseh szellemmel a magyar állam kárpátaljai politikája! Az egyenjogúság alapján rendezte a magyar kormány a nyelvi kérdést és a gazdasági, valamint szociális jellegű akciók hosszú sorozatával szinte emberfölötti munkát végzett a lakosság sorsának megjavítása érdekében. Ma hála Istennek ott tartunk, hogy a ruszin nép testi és lelki jóléte egyaránt emelkedőben van és ha nem is sikerült a húsz esztendős sötét múlt minden sebét begyógyítani, minden remény megvan arra hogy rövid idő múlva már csak rossz emlék lesz a cseh uralom. A Kárpátalja önkormányzatára vonatkozó törvényjavaslat régi magyar hagyományoknak megfelelően „vajdaságot“ létesít. Gyakran volt erre eset történelmünkben s a jól bevált intézményt mindig akkor alkalmazták, amikor egy-egy különleges közigazgatást kellett létesíteni, anélkül azonban, hogy jogilag vagy alkotmányos szempontból a szóban forgó terület különálló lett volna. Ez a helyzet Kárpátalján is, amelynek területét és népét a teljes egyenlőség és testvériség alapján kezeli a magyar állam, mert csak így biztosíthatjuk a rutén népiség fennmaradását és szellemi, valamint gazdasági erőgyarapodását. Ezzel a törvényjavaslattal egy időben kerül a törvényhozás elé az igazságügyminiszternek a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló javaslata is. Szervesen egészíti ki az utóbbi a kárpátaljai vajdaságról szóló törvényt, mert míg az előbbi biztosítja az önkormányzat és a népiség fennmaradását, addig az utóbbi megadja a nemzetiségek erkölcsi védelmét és szigorúan bünteti azt, aki a nemzetiséget ócsárolja, népi mivoltában sérti. Ez az igazi magyar szellem, a magyar államiság szelleme. Min- denekfelett érzékenyek vagyunk magyarságunkra, nemzetiségünkre és függetlenségünkre, tehát tiszteljük idegenajkú honpolgáraink népiségét is. Tehetjük ezt, mert a magyar állam nem papíron megszerkesztett fércmű, amelynek a népi erőktől rettegnie kell, hanem ezer esztendős valóság, amely mindenkor a különböző nyelvű, de egyazon érzésű népek akaratán épült fel. Salzburgban hivatalosan közük Romániával a magyar követelések végrehajtási tervét Genf, július 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Tribune de Génévé a román államférfiaknak német részről történt meghívásával kapcsolatban Dem humor nélkül emlékeztet arra, hogy az ilyen meghívások a meghívottak számára nem mindig egyértelműek kellemesen eltöltött hétvégi kirándulással. Rómából származó értesülésből arra lehet következtetni, hogy a salzburgi meghívás kapcsolatban áll a legutóbbi müncheni megbeszélésekkel. Münchenben Magyarországgal együtt megállapították a Romániával szemben fennálló magyar követelések végrehajtási tervét. Romániának ezt a tervet hivatalosan kell majd tudomásul vennie. Romániát valószínűleg fel fogják kérni, hogy hajolják meg a Magyar- országgal fennálló vitás kérdés likvidálásának módja előtt, ahogyan azt Münchenben elhatározták. Magyarország lojalitásának, valamint a Magyarországot a Német Birodalomhoz és Olaszországhoz fűző kötelékeknek hangsúlyozása a német és az olasz sajtóban világosan mutatja, hogy a tengelyhatalmak teljes megértést tanúsítanak a magyar ügy iránt. Magyarország nem fog megelégedni negyed vagy tél megoldással A „Baseler Nachrichten“ a küszöbönálló salzburgi tárgyalásokról egy budapesti és egy római, egymást kölcsönösen kiegészítő magán- táviratot közöl. A budapesti jelentés többi között ezeket mondja: Kétségtelennek látszik, hogy a salzburgi megbeszéléseken a Romániával szemben támasztott magyar és bolgár kívánságok kielégítése kerül szőnyegre. Bukaresti jelentés szerint a román államférfiak már kész tervvel jelennek meg a német külügyminiszternél. Eszerint felajánlják, hogy Erdély egyrészét Magyarországnak, Dél-Dobrudzsa egyrészét pedig Bulgáriának visszaadják. Más értesülések is megerősítik, hogy román részről indítványt terjesztenek elő a jóvátételre Magyar- országgal és Bulgáriával szemben. Román részről hír szerint azt az óhajt is kifejezték, hogy a területi átengedés megtörténte után barátsági szerződést kössenek Magyar- országgal, mégpedig hosszabb időre. Budapesten természetesen a legnagyobb feltűnést keltette a hír, hogy a román és bolgár államférfiakat meghívták Németországba. A hírt az egész magyar sajtó örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul. Természetesen felvetődik a kérdés — folytatja a lap — vájjon meddig terjed Romániának Magyar- országgal szemben ez a hirtelen támadt engedékenysége és meddig tejednek azok a területek, amelyeket Románia kész visszaadni Magyar- országnak. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozni kell, hogy a magyar közvélemény nem fog megelégedni fél, vagy negyed megoldással. Szombaton délután közgyűlést tart Eger város ' épvlselőtesfülete Eger város képviselötes n u- lius 27-én, szombaton déluta. 4 órakor tartja rendes júliusi közgyűlését. A közgyűlésen sok érdekes ii^y kerül napirendre, amelyek a i időben többször foglalko képviselőtestületet és a nyilvánosságot s amelyek közül néhány a város fejlődésével, gazdasági életének. további alakulásával szoros kapcsolatban vau. Az évnegyedes jelentés után ismertetik a kormányzó válaszát a hozzá intézett részvétiratra. A tárgysorozaton elsők között szerepel a központi szeszfőző üzemben tartásának kérdése. A képviselő- testület annakidején bizottságot küldött ki a szeszfőző ügyének vizsgálatára. Ugyancsak napirendre kerül a Nemzetközi Borkereskedelmi nagy ingatlanának ügye s az elöljáróság ismerteti a tárgyalások folyamán kialakult helyzetet.
