Eger - napilap, 1940/2
1940-12-16 / 198. szám
Trianon 21, 1940. december 16. Ara 8 FILLÉR Eger, Ll. évfolyam, 198, mám. ♦ Hétfő ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre % pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VAlMEBTEI POLITIK AI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Egy ú] szellemű békeszerződés A magyar-jugoszláv barátsági és tanácskozási jellegű szerződésnek, amelyet most írt alá Belgrádban a magyar és jugoszláv külügyminiszter, nagy és mélyen gyökerező múltja van. A két nemzetet hosszú évszázadok során közös küzdelmek harcai, megpróbáltatásai állították egymás mellé s amikor szembe kerültek is egymással, nem volt égő a gyűlölet, mert mind a két oldalon megbecsülték egymást. Megbecsülték a vitézi erényeket, a gerinces egyenességet s mindig élő erőként hatott történelmünk sok közös vonása. Az összeomlás utáni új Európában a mi»gyár államfő volt az első, aki a magyar jugoszláv egymásrautaltságot nyiltan hirdette s az & mohácsi beszéd, amely 1926-ban hangzott el, bár a lelkekben mély visszhangot kapott már akkor is, most érlelte ki az igazi gyümölcsöt. Amikor déli szomszédunk fővárosában lelkes ünnepséggel fogadták & magyar külügyminisztert, az első magyar külügyminisztert, aki hivatalos látogatást tett, régi tradíciókon alapuló őszinte rokonszenv nyilatkozott meg. A barátság, a megértés, az együttműködés politikája pecsételődött meg Belgrádban s különös jelentősége van ennek a szerződésnek éppen napjainkban. A magyar és a jugoszláv politika legfőbb célja megőrizni a békét Európának ebben a részében s amikor a háború véres vihara száguld körülöttünk, nagy megnyugvás, hogy itt a termelő, az alkotó béke építő munkáját folytathatjuk. Csáky István gróf külügyminiszter joggal mondhatta pohárköszöntőjében, hogy nemcsak a magyar kormány, hanem az egész magyar közvélemény is óhajtja a Jugoszláviával való kapcsolatok kiépítését. Bizonyság erre nem egy magyar képviselő határozott parlamenti beszéde. A belgrádi szerződés éppen olyan értékes, mint amilyen rövid. E szerződés jelképes gyökerei, hangoztatta Csáky István gróf, mélyen lenyúlnak a magyar nemzet leikébe és erőt merítenek kapcsolataink fejlődéséből politikai, gazdasági és kulturális téren. Magyarország és Jugoszlávia között az utóbbi évek során igen örvendetesen fejlődött a viszony. Kulturális, idegenforgalmi és gazdasági kapcsolalok céltudatos kiépítésével fokról-fokra fejlődött az a barátság, amelynek mintegy betetőzése a mostani megállapodás. Mind a két állam szilárdan tartja helyét Európának e fontos részében s mind a két állam határozott és öntudatos politikával őrzi a békét s fáradozik azon, hogy a nemzeti elrendeződés munkájának szentelhesse magát. Nemcsak a magunk békéjéért dolgozunk, hanem dolgozunk azért, hogy Európának legalább ez a része megkíméltessék a katasztrófától. A béke megóvása és fenntartása nagy barátainknak, a tengelyhatalmaknak is az érdeke és kívánsága, s amikor Magyarország és Jugoszlávia baráti kézfogással fejlesztette régi kapcsolatait politikai téren, mérhetetlen hasznára van az új Európa kialakításáért folytatott munkának, őszinte és igaz ez a kézfogás, alapja a kölcsönös bizalom s a zavartalan barátság, amely szerencsésen kapcsolja össze a két nemzetet. Közép- és Délkeleteurópa békéjét biztosítja a belgrádi egyezmény, amely hű kifejezője mind a két nemzet becsületes akaratának. és hitvallása. — Szent Istváai eszmének hívják ennek a köteles- égnek foglalatát , mint hagyományt, mest Szent István emelte magasra magyar kézzel a kettős keresztet. — Szegedi eszmének hívják, mint az új teljes függetlenségre — bár nyomorban — születő magyarság hitét, mert Szegeden emelte újra magasra Horthy Miklós Magyarország Nagyboldogasszonyának lobogóját. — De szentistváni eszme, szegedi eszme, — valójában az örök magyar eszme, múllunk, mindnyájnak jelene, bite és jövőnk. Alijuk a vártát! — A Főméltóságú Úr nem szűnt meg meleg szeretettel és a régi bajtársias érzéssel gondolni ránk. — István püspöknek szavai után induljunk el és vonuljunk el Kormányzónk, Vezérünk, Országvédőnk, Építőnk és Gyarapítónk előtt, a régi törhetetlen fiúi és tiszteletteljesen bajtársi szeretettel. — Önkéntes seregszemle ez. Seregszemle Urunk és Kormányzónk előtt. Emlék és ígéret egyszerre. — És seregszemle a nemzet előtt is felrázó és irányt mutató seregszemle. — Mert mi álljuk a vártát! Teleki Pál gróf beszédét gyakran szakította meg lelkes éljenzés, taps és végül elementáris erővel tört ki a százezerfőnyi tömeg egységes érzelme, amellyel percekig tüntetett Horthy Miklós fővezér és a szegedi gondolat mellett. Amikor elhangzott a székelyhimnusz utolsó akkordja: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk“, TJzdó- czi-Zadravecz István püspök, a szegedi komité vezetőtagja állott a mikrofonhoz, ahonnan mindenfelé megafónok vitték a hangot a százezres tömeg felé: — Mi egyszerű, sima, szentistvá- niasan aláhúzott, évezredes kereszt alatt menetelünk és különféle ma- gyarázgatásokkal, színekkel és faragásokkal eltorzított kereszteket nem fogadunk el soha szegedi gondolatnak és további munkánk szimbólumának. Teleki Pál gróf: „Szegeden emelte újra magasra Horthy Miklós Magyar- ország Nagyboldogasszonyának lobogóját!“ Százezer magyar hűségfelvonulása Budavárában az egykori szegedi fővezér előtt Vasárnap este tíz és tízezrek hatalmas felvonulása ünnepelte Magyar- ország kormányzója előtt a szegedi forradalom diadalmas gondolatát. — Tízezrével érkeztek a megnagyobbodott ország legtávolibbi részéből is lelkes magyarok, hogy résztvegye- nek a „Szegedtől Zágonig“ ünnepi nagygyűlésen és a szegtdi gondolat jegyében egyesülve, tisztelegjenek Horthy Miklós kormányzó, — a szegedi fővezér előtt. Az Országos Nemzetvédelmi Bizottság Szegedtől—Zágonig jelszó alatt nagygyűlést hívott egybe vasárnap délutánra a várbeli Szent György térre azzal a céllal, hogy az ellenforradalom tüzében és az önbeismerés jegyében született szegedi gondolat nemzetalakító eszméit hirdesse és a felszabadult testvérek leikébe átültesse. És hogy ugyanekkor hitvallást tegyen azok mellett az eszmék mellett, amelyekkel Horthy Miklós Szegeden zászlót bontott és amelyeknek következetes szolgálatával jutottunk el a világháború utáni békeszerződés bilincseinek széttöréséhez. A Szent György-tér volt az Isten szabad ege alatt megtartott nagygyűlés színhelye. Délután fél 4 órakor már a legnagyobb rendben megtörtént, a felvonulás és elhelyezkedés. A miniszterelnöki palota erkélyén megjelent Teleki Pál gróf, a szegedi kormány volt külügyminisztere, Uzdóczy-Zad- ravecz István ny. tábori püspök, a szegedi komitó egyik vezető tagja, vitéz Magasházy László, a szegedi fővezér szárnysegéde, vitéz Takách- Tolvay József gróf, Varga József» s vitéz Bartha Károly miniszterek és Bádoki Sóos Károly altábornagy, a szegedi fővezérség volt vezérkari főnöke. A Magyar Hiszekegy hangjai, majd Magasházy László megnyitó beszéde után feszült figyelem közben Teleki Pál gróf, a szegedi kormány volt külügyminisztere, a mai nagygyűlés ünnepi szónoka kezdett beszélni és a többi között a következőket mondotta: — Nagyot vállaltunk az első pillanattól kezdve: nemzetinen és kereszténynek lenni és maradni egyaránt, százszázalékosan küzdeni nemzeti céljainkért, hazánkért és kereszténységünkért, hitünkért egyaránt és együtt. — Nem program volt ez, de az örök magyar kötelesség teljesítése
