Eger - napilap, 1940/2

1940-12-13 / 196. szám

1940 december 13. EGER 3 Takarékossági szürkület borult Eger belvárosára Életbelépett a közvilágítás korlátozása, kialudtak a reklámfények Csütörtökön lépett életbe a kor­mány takarékossági intézkedése, a- mely elrendelte a közvilágítás 25 százalékos csökkentését. Eger város közönségét nem érin­tette túlságosan a rendelkezés, mert itt a takarékossági szellem már szinte évtizedek óta érvényesül s a gépüzemek igazgatója is úgy nyi­latkozott, hogy a külvárosokban sem közlekedési, sem közbiztonsági okokból nem lehet a világítást csök­kenteni. Maradt tehát a belváros. Ez sem pompázott ugyan, de mégis jobban fejlett körték szórták a fényt az esti közönségre, néhány neon és más Tegnap kezdődött az éjféli záróra Csütörtökön este az új záróra- randelet is életbelépett. A vendég­lők, korcsmák, kávémerések éjjel 12 órakor kötelesek voltak bezárni. Az új zárórát Egerben mindenki pontosan betartotta. Több helyen előfordult, hogy az éjszakázni szokott vendégek az utolsó percig kitartottak és csak pontban éjfélkor voltak hajlandók eltávozni, — a vendéglős kérésére. A lumpok tegnap éjfélkor itt-ott dörmögve fogadták az új záróra Héthónapi börtönt kapott országúti rablásért egy gyöngyösi kerékpáros fiatalember reklámvilágítás is égett, az üzletek kirakataiból is szűrődött ki vala­melyes fény, így hát a Széchenyi utca és közeli környéke elég jól világí'ottnak mondható. Tegnap este azonban vége sza­kadt ennek a mérsékelt fényűzés­nek is. A gépüzemek igazgatósága ki­cseréltette a körtéket kisebbekre, az üzlettulajdonosok hasonlóképpen mérsékelt világítást alkalmaztak a kirakatok és üzletek világításánál, a reklámfények kialudtak és rá­borult a belvárosra a takarékossági szürkület. Homálykodó külváros lett Eger „üzleti negyede“ is. szigorú alkalmazását és sajnálattal vették tudomásul, hogy már hosz- szabbítani sem lehet a zárórát. Hiába, nagy idők, komoly idők jöttek. A lumpok alkonya is bekö­vetkezett. Budapesten és több vidéki város­ban számos kávéház és vendéglő, amelyeknek főképpen éjjeli forgal­muk van. a zárórarendelet kezdeté­vel egyes étkező, vagy szórakozó­helyiségeiket csak este 9 órakor nyitják ki és éjjel 2 órakor zárják. — Az OMIH erdélyi, illetve anyaországbeli fényképpályá­zata. Az Országos Magyar Idegen- forgalmi Hivatal keretében működő Idegenforgalmi Propaganda Munka- közösség a már közölt erdélyi pla­kát pályázaton kívül nyilvános pá­lyázatot hirdet erdélyi, illetve anya­országi idegenforgalmi vonatkozású fényképfelvételekre, amelyek 1941. január 20 és február 10-e közötti időben a Pester Lloyd-palotában lé­vő Iparművészeti Társulat helyisé­geiben s a „Budapest Télen“-akció keretében külön kiállításon kerül­nek bemutatásra. Az idegenforgalmi fényképkiállításon az amatőr-fotó­művészek személyenként 4 (négy) felvétellel vehetnek részt; a felvé­telek egyike a magyar jellemtipust, másika a magyar házat (tetszés szerinti interieurt, háztájat, vagy udvart stb.), harmadik Budapest székesfőváros, a negyedik pedig a magyar vidék jellemző szépségeit adhatja vissza. Az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség két-két díjat állapít meg a négy témakör szerint: az első díjat egyenkint 600 pengővel, s egy második díjat egyen­kint 300 pengővel; összesen tehát négy első és, négy második díj lesz. A díjak odaítélését az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsból alakult bírálóbizottság intézi. A pá­lyázat titkos, amiért is a beküldött pályaművek jeligével látandók el. A pályázat beküldési határideje 1941. január 10 déli 12 óra, a be­küldés helye: az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács, Budapest, V., gróf Klebelsberg Kunó utca 16. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­térium.) — Többezer gépet jelentet­tek be az anyaggazdálkodási bizottságnál. Egy hónapja annak, hogy megjelent a rendelet, amely­nek értelmében az egy esztendeje használaton kívül álló és javítás nélkül üzembe nem helyezhető gé­peket be kellett jelenteni. Számítá­son felüli eredményt hozott ez az intézkedés és az országban többezer gépet jelentettek be. Az anyaggaz­dálkodás vas- és acélipari bizott­ságánál most folyik a bejelentések felülvizsgálata és az eredmények végső összefoglalása. — A rendelet intézkedéseit sokan félreértették és a szóbanforgó, használaton kívül álló gépeket a kötelező bejelentésre való hivatkozással nem akarják el­adni. Helytelen értelmezése ez a rendeletnek, amely azt célozza, hogy ezek a gépek minél előbb, mint nyersanyag, a feldolgozó vasipar rendelkezésére álljanak. Helyesen cselekszenek tehát azok, akik az Iparügyi Minisztérium pecsétjével ellátott igazolvánnyal rendelkező kereskedőknek a bejelentett gépe­ket és gépalkatrészeket eladják. — Az Új élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtó szövet­kezet könyvkereskedésében. Kerekes István, 19 éves gyöngyösi fiatalember, kerékpáron haladt Aszód közelében, az országúton. Közben megismerkedett Csopja Ferenc mun­kással, aki ugyancsak biciklin akart Aszódra jutni. Amikor megtudta, hogy Csepjánál nagyobb összeg van, elhatározta, hogy kirabolja. Aszód határában Csepja leszállt kerékpárjáról, hogy felpumpálja a kerékpár gumiját. Ekkor Kerekes hátulról leütötte és az eszméletlen fiatalember zsebéből kivette a pénz­tárcát. Eger, december 13. . Napok óta panaszkodnak a házi­asszonyok, hogy burgonya nem kap­Csepja később magához tért, be- vánszorgott Aszódra, ahol egy kocs­mából éppen akkor dülöngélt ki támadója. Kerekest letartóztatták és tegnap rablás bűntettével vádoltan került a pestvidéki törvényszék elé. Véde­kezésében előadta, hogy már három napja nem evett és azért követte el a rablómerényletet, hogy jól meg­ebédelhessen. A bíróság jogerősen héthónapi börtönre ítélte. ható az egri piacon. Kellemetlen és tűrhetetlen ez az indokolatlan álla­pot különösen azért, mert köztudo­A közeledő ünnepekre olcsóbb lett a híres kassai sör GALLAI JÁNOS fűszer- és csemege üzletében Eger, Szécbenyi ucca 20. 1 üveg Honvéd barna 10% 38 fillér. Családi P 1*08 1 „ Korona világos 12% 40 „ „ „ 1-14 1 „ Szi. Flórián barna 16% 52 „ „ „ 1-30 Likőr, rum, konyak és pezsgő. Újból eltűnt a burgonya az egri piacról Az eddigi árakon nem hajlandók felhozni árut a termelők és kereskedők R-** KESERÜVIZ mású, hogy óriási termés volt az idén krumpliból és hatalmas kész­letek hevernek eladatlanúl a ter­melői pincékben és vermekben a nagy burgonyatermő vidékeken. Rövid utánjárással megtudtuk, hogy az egri piacon fellépett bur- gonya-hiáoy egyedül annak a követ­kezménye, hogy a termelők és a kereskedők — egy-két kisebb jelen­tőségű kivételtől eltekintve, — nem hoznak fel krumplit, mert a mai árak mellett — mint ők magák mondják, nem találják meg számí­tásaikat. Kereskedőtanonc alkal- mazási módja a zsidó­törvény rendelkezéseire tekintettel. A zsidótörvény végrehajtási uta­sítása értelmében az előírt arány­szám elérése céljából történt elbo- csájtások folytán megüresedő és új­ból betöltésre kerülő, havi 300 pen­gőt meg nem haladó javadalmazású állások felét azon személyek sorá­ból kell betölteni, akik az előírt hivatalos névjegyzékben fel vannak tüntetve. A miskolci Kerületi Ke­reskedelmi és Iparkamara előtt fel­merült a kérdés, hogy a fenti ren­delkezések a kereskedőtanoncokra vonatkoznak-e. A kereskedőtanon- cok ugyanis miniszteri döntés sze­rint értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatott alkalmazottak. E kér­dés tisztázása céljából a miskolci Kamara az illetékes kormánybiztos­hoz fordult. Az Értelmiségi Munka- nélküliség Ügyeinek Kormánybizto­sa ennek folytán azt közölte a Ka­marával, hogy bár a kereskedőta- noncok is értelmiségi munkaerők, felvételük alkalmával a 7720/1939. M. E. számú rendelet 69. § ában megállapított 50—50 százalék be­tartásától eltekint. Felvételüknél azonban a zsidótörvény többi ren­delkezéseit be kell tartani. A kor­mánybiztos továbbá a miskolci Ka­marához intézett leiratában arra mutatott rá, hogy a 300 pengő havi fizetést meg nem haladó állásoknál, ha azok nem is a törvény 17. §-ának alkalmazása által szabadnltak fel, azon vállalatoknál és cégeknél, hol a törvényben megállapított arány­szám még nincs biztosítva, a 7720. M. E. számú rendelet 59. §-& szi­gorúan betartandó, annál is inkább, mert minden űj nem zsidó felvétele a °/o-os arányszámra kihatással van. — Halálra gázolta a vonat. Kiss Imre 48 éves járdánházai gyárimunkás Ózd és Hódoscsépány között leesett az iparvasút vonalá­nak kocsijáról. A kerekek halálra gázolták. A nyomozás megállapí­totta, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. FERENCJÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom