Eger - napilap, 1940/2
1940-12-11 / 195. szám
9 E G F R 1940 december 11. Földrajzóra Erdélyről tolt borsó, amelyet a gazda kénytelen vásárolni, 120 pengőbe kerül. Ezután a munkásvédelem egyoldalú voltát tette szóvá. Ezután Kulin István terjesztette elő igazgatói jelentését. Kulin István igazgató jelentése Annak ellenére, hogy Magyarország agrárállam, a mezőgazdasági kiadásoknak csak 3'5 ezreléke van mezőgazdasági szakoktatás céljára fordítva. De emellett a másik hiba, hogy a tömegoktatás terén sem állanak megfelelő számban gyakorlati felkészültségű oktatók rendelkezésére. Mi az oka a 80 százalékos szőlőkárnak? Részletesen foglalkozott az igazgatói jelentés a mezőgazdák elemi káraival is. A rosszul és elkésve kitelelt szőlőt a lisztharmat és pe- ronoszpóra a Tisza jobbpartján csaknem 80 százalékban tönkre tette. Ennek a magyarázata, hogy egyfelől nem állt elég rézgálic a rendelkezésre, másrészt pedig a munkáshiány. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni az anyagi szempontról is: a gazdák jelentős része nem volt abban az anyagi helyzetben, hogy védekező és kötöző szereket vásároljanak. Az egyéb elemi károknál az a sérelme van a gazdatársadalomnak, hogy a vetőmagakcióknál különbséget tesznek 20 holdon aluli és felüli gazda között és a 20 holdon felüli gazdákat kizárják a vetőmagakciókból. Legelővé kell átalakítani a műveletlen szántóföldeket Fontos kérdés a mezőgazdasági hitelek kérdése is. Szükség lenne beruházási hitelekre és rövidlejáratú üzemi és forgóhitelekre. Munkáskérdéssel, külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozott ezután, majd az árkérdésekkel foglalkozott részletesebben. A földbirtokreformmal kapcsolatban a legelőkérdést tette szóvá. Nagyon sok olyan község van, amelynek egyáltalán nincs legelője. De a többi községi legelőterület is olyan, hogy nem tudja ellátni az állatokat. Kéri, hogy azokat a szántóföldeket, amelyeket nem művel eléggé tulajdonosuk, legelővé alakítsák át. 45.000 pengőért székházat vásárol a Kamara A közel kétórás igazgatói jelentés után az adminisztratív ügyek letárgyalására került a sor. Elhatározták, hogy a Kamara székház céljára házat vásárol 45.000 pengőért. f: &. FE RENC JÓZSEF KESER ÍÍVIZ a Legényegylet A Katolikus Legényegylet vasárnapi kultúrdélutánja ismét hatalmas érdeklődő közönség előtt folyt le. A gazdag műsor első részében hazafias számok követték egymást. Sziklay Béla tanítónövendéknek és Kovács József legényegyleti tagnak hazafias szavalatai megkapó erővel hatottak. A Kolping Leány- és Legény- egylet egyesített énekkara a Szózatot, majd az Erdélyi indulót énekelte, a Kolping Zenekar pedig hatásosan festette alá a vegyeskar szereplését. Az énekkarok és a zenekar ilyen összeállításban most mutatkozott be első ízben a színpadon és szereplésével megérdemelte azt a szűnni nem akaró tapsot, amely osztályrészéül jutott s amelynek hatása alatt meg kellett ismételnie műsorszámait. Az ének- és zenekart Kádár László karnagy vezényelte. Ezek után került sor Szokolovszky Béla tanítóképzőintézeti tanár előadására, aki vetített képekkel kísért modern földrajzórát tartott Erdélyről hálás közönségének. Rámutatott az Erdélyi-medence kialaku- ; lására, amely a Magyar-medencének szoros tartozéka. Ott jártunk gondolatban az előadóval együtt a felszabadult Erdélyországban, megismertük annak népét, életét, nöEger, december 11. Kedden egész nap tárgyalta az egri törvényszék dr. &aóó-tanácsa Nemecsek Aurél egri városi tanácsnok ügyét, akit a vármegye fegyelmi választmánya állásától való felmentésre ítélt a hivatali minőségében tapasztalt szabálytalanságok miatt s akinek iratait a hivatali vizsgálatot lefolytató Okolicsányi Imre alispán megküldte az ügyészségnek az ügy büntetőjogi elbírálása céljából. A tárgyaláson dr. Szabó Ignác tanácselnök ismertette a vádiratot. Az ügyészség egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntette miatt, továbbá két rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat Nemecsek ellen, egyrészt azért, mert az 1932-től kezéhez kiutalt iskolai bírságpénzekből ki- sebb-nagyobb összegeket, végösszegükben 1629 pengőt magánál tartott, saját céljaira felhasznált és csak 1940 tavaszán fizette vissza, másrészt pedig mint a Faksz kölcsönök és OFB-ingatlanok előadója Korényi Lajostól, Árvái Jánostól, Kelemen Sándortól, Nagy Jánostól, Wurm Ferenctól és Lapcsák Fe- renctől kisebb nagyobb törlesztési összegeket felvett és azokat csak később, sürgetésre fizette be rendeltetési helyükre, végűi, mint a városi temető gondnoka 157 pengőt kuliúrdélutánján vény- és állatvilágát, gyönyörködtünk a félixfürdői tündérrózsa ritka szépségében, láttuk a havasok medvéjét, a turulmadarat, Erdély jellegzetes állatait, megismertük az Erdély földjében elrejtett ásványi kincseket, azok kitermelésének módját és azok felbecsülhetetlen értékét. B-szélt az előadó azokról az értékekről is, am-lyek ott maradtak, amelyeket még hazavárunk. A műsor többi számai is a vidámság jegyében peregtek, szórakoztattak. Tompos Miklós csengő hangjával és kedves dalaival hódította meg a közönséget. A dalokét Kádár László karnagy kísérte zongorán. A szájharmónikások együttese is szépen szerepelt, majd három tréfa fejezte be a műsort, melyek sok-sok derűt váltottak ki a közönségből. A tréfákat alaposan alakító szereplők: Erőss György, Ónodi Imre, Molnár Károly, Pi- szártsik Júlia, Inancsik Miklós, Km Sándor, Kállay Ferenc és Kovács József. A szép élőképeket és a díszleteket Dudás Lajos kárpitosmester állította össze, Ferencz Rudolf mondta be a műsorszámokat. A kultúrdél- után rendezője Ónodi Imre volt. A következő vasárnap délután 5 órai kezdettel ismét nívós kultúr- délután lesz a Legényegyletben. egy sírhelyért felvett és magánál tartott. Nemecsek Aurél kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és terjedelmes védekezésében részletesen kitért mindegyik esetre. Az iskolai bírságpénzeket hozzá hivatalosan kiutalták s egy bizottsággal együtt a pénzt szét kellett osztani az egri iskolák között, hogy abból a szegény gyermekek számára ruhát vásároljanak. Egyes években az iskolákra jutó összeg oly csekély volt, hogy a bizottság egyik tagjának javaslatára elhatározta, hogy összegyűjti az összegeket és egy nagyobb szabású gyermekfelruházási akciót kezdeményez. A pénzeket asztala fiókjában őrizte és azért nem fizette be a közpénztárba, mert a közpénztár állandó zavarokkal küzdött és sokszor még a kisebb iparos-számlákat sem tudta kifizetni. Érintkezésbe is lépett az utolsó évben sógorával, hogy Budapestről kedvezőbb áron nagyobb tömegű ruházati cikket szerezzen be. A második vádpont ügyében kijelentette, hogy nem mint Faksz és OFB előadó vette át a felsorolt személyek pénzét, hanem, mint magánember, abban a hitbeu, hogy szívességet tesz. Meg is mondta minden esetben s az általa adott nyugtákon fel is tűntette, hogy az összegeket magán-letétként vette át.Valamennyi ítélt az egri törvényszék, a felmentett városi tanácsnok ügyében ügy olyan volt, hogy a befizetés előtt még bizonyos eljárásokat kellett elvégezni. Egyik esetben egy tulajdonjogi lemondást kellett kérni Amerikából, a másik esetben építési anyagot kellett beszerezni s mig ezek megtörténtek, csak addig tartotta magánál az összegeket. Mint temetői gondnok, az eddigi gyakorlatot és a város régebbi keletű szabályrendeletét tartotta szem előtt, amely szerint a temetői pénzeket a gondnok veszi át és kezeli. A tanács elnöke megjegyezte, hogy az összegeket csak azután fizette vissza, miután már nyugdíjazását beadta, különben is állandóan rossz anyagi helyzete sem teszi valószínűvé, hogy a péuzeket fiókjában őrizte. A vádlott azt felelte, hogy 6 már előbb akarta, de nem találta a különböző nyugtákat, amik alapján az elszámolást megejthette volna. A vádlott kihallgatása után a vármegye és város vezetőségének több tagját, a vádlott sógorát, valamint a FAKSz és OFB ügyekben érdekelteket hallgatta ki a törvényszék különböző körülményekre vonatkozólag. Délután került sor a perbeszédekre és Ítélethirdetésre. Dr. Dé- kány Mihály ügyész súlyos büntetést kért, különös tekintettel Ne- mecsek Aurél közhivatalnoki mivoltára, a védő viszont a vádlott felmentését kérte, mivel nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy a tanácsnok az összegeket saját céljára használta volna fel, sőt olyan tanúvallomások is elhangzottak, hogy látták a pénzt őrző borítékokat. Kára senkinek sem származott a tanácsnok tevékenységéből. Nemecsek Aurél az utolsó szó jogán ismét ártatlanságát hangoztatta, és utalt arra, hogy a 450 FAKSz érdekelt közül soha senkinek nem volt panasza munkássága ellen. A bíróság este fél hétkor hirdetett ítéletet és a tanúvallomások alapján Nemecsek Aurélt bűnösnek mondotta ki egy rendbeli hivatali sikkasztás bűntettében, egy rendbeli sikkasztás vétségében, öt rendbeli csalás bűntettében és egy rendbeli csalás vétségében s ezért összbűn- tetésül két évi és hat hónapi börtönre, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogvesztésre ítélte. Súlyosbitó körülményként mérlegelte a törvényszék, hogy tettét mint közhivatalnok követte el, s amikor már 1600 pengő összegyűlt az iskolai bírságpénzekből és igen zord volt a tél, még mindig nem fordította a megjelölt célra. Enyhítő körülményként bírálta el a törvényszék a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy az okozott kár megtérült. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védő pedig a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyossága miatt fellebbezett. Hirdessen az „EGEE((-ben
