Eger - napilap, 1940/2

1940-11-22 / 184. szám

2 EGER 1940. november 22. A város díszes fogadtatást készít elő a hazatérő honvédeknek. Erdély megszállásából rövidesen hazaérkeznek a Dobó István 14. honvédgyalogezred fiai is. Eger városa boldog és büszke örömmel fogadja a magyar törté­nelem legújabb fejezetének hőseit és a hivatalos város szívből meleg, egyben külsőségeiben rendkívül ün­nepélyes fogadtatást készít elő. A városházán ma délelőtt érte­kezlet volt dr. Kálnoky István pol­gármester elnökletével s az érte­kezleten megbeszélték és összeál­lították a fogadtatás részletes rend­jét. Heves vármegye központi tisztviselői közül kelen kaptak kinevezést Erdélybe Az alispán fel is mentette szolgálatuk alól a kinevezett tisztviselőket A Hivatalos Lap tegnapi számá­ban jelentek meg a belügyminiszter kinevezései Erdély polgári közigaz­gatásának életbeléptetésével kap­csolatosan. A kinevezések rendkívül nagy mértékben érintik Heves vár­megyét. Talán egyetlen vármegyé­ből sem történt olyan tömeges ki­nevezés Erdély területére, mint innen. Nem kevesebb, mint hét tisztviselő került el, legnagyobb részben a központból. A belügyminiszter dr. vitéz Jávor Ernő tb. vm. főjegyzőt Maros-Torda vármegye törvényhatóságához vm. főjegyzővé, dr. Székelyhidy Gézát Kolozs vármegye törvényhatóságá­hoz árvaszéki elnökké, dr. Kádár László vm. aljegyzőt Szatmár vár­megye törvényhatóságához árvaszéki ülnökké, Lázár Lajos szolgabírót Maros-Torda vármegye régeni alsó járásába főszolgabíróvá, dr. Vison- tai Kovách Zoltán vm. fogalmazót Maios-Torda vármegyébe szolgabí­róvá, dr. Bágya Kálmán közigaz­gatási gyakornokot Szilágy várme gyébe szolgabíróvá, dr. Deáky Ló­ránt vm. fogalmazót Udvarhely vár­megyébe szolgabíróvá nevezte ki. A kinevezett tisztviselők már kéz­hez is kapták kinevezésüket és Okolicsányi Imre alispán már föl is mentette őket szolgálatuk alól. Ebben a pillanatban tehát Heves vármegye közigazgatása hét mun­kaerővel (Hunyadi-Búzás Endre fő­jegyző képviselővé választásával nyolccal) kevesebb létszámmal tel­jesíti feladatait. S hogy a vármegye vezetése milyen jó s a tisztviselő­ket ennek folytán milyen szellem tölti el, mutatja, hogy a vármegyei közigazgatás nem roppan meg és nem áll be komolyabb fennakadás. Éppen ezt a szellemet honorálta a belügyminiszter akkor, amikor en­nek a vármegyének kipróbált tiszt­viselőit ilyen nagy számmal küldte az új magyar közigazgatás meg­szervezésére és lelkületének kiala­kítására. A vármegye és Eger város kö­zönsége ha örömmel értesült is a kinevezésekről, mert hiszen ez elő­menetelt jelent s a munka elisme­rését, őszinte sajnálattal válik meg a közigazgatási tisztviselőktől, akik közül többen hosszabb, mások keve­sebb ideig éltek itt és munkájuk­kal hivatalon kívül is szolgálták a köz javát. Különösen említésre méltó ebből a szempontból dr. vitéz Jávor Ernő működése. Az ő kinevezése az Eger napilapnak is bensőbb ügye, hiszen lapunk elődjének, az Egri Népúj­ságnak egy ideig segédszerüesztője volt jogi tanulmányainak éveiben s így az újságírói rendhez nagyon közel áll. Ebben a minőségében, ké­sőbb pedig, mint Eger város vitézi hadnagya, a vitézi társadalmi esemé­nyek megszervezésével s általában a hazafias és művelődési mozgal­makban való lelkes részvételével valóban a köz fáradhatatlan harco­saként dolgozott s munkásságával a köz tiszteletét a legmesszebbme- nőleg kiérdemelte. Dr. vitéz Jávor Ernő, miután 25-én új állomáshelyét el kell fog­lalnia, lapunk útján mond Isten- kozzádot barátainak és ismerősei­nek s hálás köszönetét mindazok­nak, akik szeretetükkel kitüntették. Egri pénzügyi fogalmazó lett Csíkszereda helyettes polgár- mestere. A belügyminiszter dr. Péter Fe­renc egri pénzügyi fogalmazót Csík­szereda megyei városhoz polgár­mesterhelyettes főjegyzővé nevezte ki. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN! Az Mén több adót fizetett be a vármegye feözötfsége, mint az elmúlt évben Jobban kimunkálták a társulati adót is HodonszkyGéza dr. pénzügyigaz­gató legutóbb igen érdekes jelentést terjesztett a vármegye közigazgatási bizottsága elé. A jelentés szerint a vármegye területén a múlt évi adó­hátralékok összege 5 millió 100 ezer pengő, az idei kivetés 9 millió 300 ezer pengő volt, a vármegye közön­sége tehát összesen 14 millió 400 ezer pengővel tartozott az év elején. — Ebből tizenegy hónap alatt közel 6 és fél millió pengőt fizetett be, másfélszáz ezer pengővel többet, mint az elmúlt évben. Bejelentette a pénzügyigazgató, hogy a társulati adót a pénzügy­igazgatóság jobban kimunkálta a legújabb rendelkezéseknek megfele­lően. A kimunkálás következtében a társulati adó összege az eddigi 60 ezer pengőről 700 ezer pengőre emelkedik a következő évben. Országos kataszter készül a károsult szőlőbirtokosokról Eger, november 22. A földművelésügyi minisztérium­ban tartott ankéton — amelyen a szőlőtermelő érdekeltségek kikül­döttjei is részt vettek — az elmúlt napokban megjelölték azokat a mó­dozatokat, amelyek segítségével meg­könnyítik az elemi csapástól súj­tott szőlőbirtokok tulajdonosainak helyzetét. Mint ismeretes, ebben az évben katasztrofálisan rossz, mintegy 600 ezer hektoliter volt a bortermés. Éppen ezért a károsult szőlőbirto­kosok és bortermelők a földműve­lésügyi kormánytól kértek segít­séget. A segítést illetőleg több terv me­rült fel, végül is elhatározták, hogy országrészenként, illetve t várme­gyénként írják össze a károsult gazdákat és tíz évre visszamenőleg állapítják meg, hogy egy-egy bor­termelőnek átlagosan mennyi volt az évi termése. Tervek merültek fel arra nézve is, hogy a károsult termelőket természetbeni és anyagi juttatásokkal fegják megsegíteni. fl magyar tömegneuelés kérőése az Emericana legutóbbi kiskáptalani ülésén Eger, november 22. Az Emericana Agria-Eszterházyana kiskápt&laDja november 20-án, szer­dán tartotta tiszújító ülését Széche­nyi utcai helyiségében. Az ülést, amelyen a corporatio öregurai, nagy­asszonyai, kisasszonyai, leventéi és apródjai vettek részt, dr. Anyyal Lajos prior nyitotta meg és lendü­letes szavakkal emlékezett meg Er­dély egy részének visszatéréséről. A történelmi megemlékezés után ismertette az Agria-Eszterházyana keretében történt változásokat, így dr. Tóth József egyetemi m. tanár nagypriori kinevezését örömmel em­lítette, ugyanakkor sajnálattal kö­zölte dr. Csepreghy Lászlónénak a priorissai tisztről történt lemondá­sát és méltatta a familiáris életben szerzett nagy és komoly érdemeit. A priorissai tisztet a kískáptalan Kintzly Sándornéval töltötte be, akit a prior rendkívül meleg han­gon üdvözölt és kérte vegyen tevé­keny részt a katolikus társadalmi szervezkedés munkájában. Az új prioriba közvetlen szavakkal kö­szönte meg a kiskáptalan bizalmát és Ígéretet tett, hogy teljes lélekkel az Emericana szolgálatába áll. Angyal Lajos dr. priori szózatá­ban hosszasan elmélkedett a magyar egység megteremtésének kérdéséről és ebből a szempontból különösen a magyar tömegnevelésre terjesz­tette ki vizsgálódásait. Abban egyetértünk valamennyien, — mondotta többek közt — hogy a magyar tömeget rá kell nevel­nünk a magyar egységre. Csupán azt a kis tévedést követjük el az elvünk keresztülvitelében, hogy a magyar ember a maga véralkatánál, temperamentumánál, faji tulajdon­ságainál fogva nem alkalmas anyag a tömegnevelésre. Azok az eszkö­zök, amelyek célra vezetnek a né­meteknél, vagy más népeknél, egé­szen elhibázottak a magyarságnál. Ebből tehát az következik, hogy hiú ábránd minden kísérlet, mely nálunk a nemzetnevelésre irányul ? Korántsem ! Sőt! Meg kell keres­nünk és meg kell találnunk a ma­gyar nemzetnevelés útját és mód­ját. Semmi esetre sem úgy, hogy a külföldi példát lemajmoljuk. Egész magyar életünknek végzetes átka, hogy évszázadokon át a külföld után szaladgáltunk, külföldi eljárá­sokat utánoztunk, külföldi elgondo­lásokkal akartuk a magyar népet boldogítani s rá akartuk kényszerí­teni azokat az u. n. társadalmi tör­vényeket, amelyeket külföldön meg­állapítottak. Kazinczynk hírhedt mondása, hogy ami szép az idegen nyelvben, miért ne lehetne szép a magyarban is, átragadt az egész magyar szellem- életre. Már pedig, hogy mind e tö­rekvések mennyire távolesnek a magyar lélektől, elég ha napjaink nagy eszmeáramlataira: az orosz bolsevizmusra, a német nemzetiszo­cializmusra, vagy akár az olasz fasizmusra utalok, amelyek mind igen távol maradtak a magyar nép­iélektől épen annyira, mint a nyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom