Eger - napilap, 1940/2

1940-11-15 / 180. szám

Eger, LL évfolyam, 180. szám. A R R 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 21, 1940. november 15. ELŐFIZETÉSI DÍJi egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Hűség, önérzet és hivatástudat A külügyi expozé a költségvetési vita legkiemelkedőbb mozzanatai közé tartozik minden esztendőben. Ez alkalommal nemcsak a politikai világ, hanem az egész magyar köz­vélemény fokozott érdeklődéssel vár­ta gróf Csáky István beszédét. Ter­mészetes volt ez a feszült érdeklő­dés, mert a világesemények roha­násában a mi sorsunk éppúgy, mint minden más országé, sokkal inkább hozzá van kötve a nemzetközi hely­zet alakulásához, mint normális vi­szonyok között. Egy nemzet életé­ben sokszor évtizedek kiemelkedő események nélkül múlnak el. Az idő homokórája egyformán méri a perceket, napokat és éveket — és mégis, a percek értéke, amelyek alatt a homokszemek leperegnek, más és más. Néha órák alatt sokkal döntőbb, messzebbre kiható esemé­nyek történnek, mint egy egész év­század alatt. Ilyen időket élünk most és a ma­gyar közvélemény teljes tudatában van annak, hogy amikor új világ­rend születése előtt állunk, az ősi földön, ezeréves hivatásának tuda­tában az ő sorsát is ezeknek az új erőknek vajúdásai, vívódásai és ki- formálódásai döntik el. Ilyenkor nem lehet békahorizontból nézni a nemzetek életét, hanem csakis egye­temes és átfogó világszemléletbe beállítva ítélhető meg helyesen az ország helyzete, sorsa és jövője. Gróf Csáky István külügyminisz­ter a múló pillanatok fölé emelkedő nagy távlatban és mégis a reálpoli­tikus szemüvegével nézte és tárta a közvélemény szeme elé a magyar­ság jövőjét. Megállapította, hogy a magyar nemzetet súlyos próbára tette a sors. Ezt a próbát azonban kiálltuk és most ismét nagy lehető­ségek nyílnak meg előttünk. A ma­gyar nemzetet elsőszülöttségi jog, az egyenlők közötti elsőség szerepe illeti meg a Duna völgyében. Ez a szerep azonban nem dísz, nem fé­nyes külsőség, hanem áldozattal teljes hivatás betöltése, amelynek rögös útjait talán utoljára nyitotta meg előttünk a kitartásból fakadó magyar erő. Hivatásunk betöltése kötelezett­ségeket ró ránk külső és belső po­litikánkban egyaránt. Külpolitiká­ban azt, hogy a határozottságnak, céltudatosságnak és hűségnek azt a bevált útját járjuk tovább, ame­lyen eddig is haladtunk. A magyar nemzet saját erőfeszítéseivel és a tengelyhatalmak támogatásával el­érte, hogy egyetlen állam az egész Európában — a nem hadviselő ál­lamok között, — amely nemcsak meg­tarthatta azt, amije volt a földren­gés kezdetekor, hanem birtokállo­mányát kiegészíteni és gyarapítani is tudta. Ez az eredmény követeli tőlünk, hogy a két világhatalom­mal továbbra is megtartsuk azt az együttműködést, amely nem jelent szervilitást, hanem megértést, amely sohasem téveszti szem elől a nem­zeti önérzet követelményeit, de nem esik a hisztérikus érzékenység vagy félelem végletébe sem. Az ilyen külpolitikának kiformá­lása és irányítása egyedül a kor­mány feladata lehet, mert csak a nemzeti élet irányítói ismerik azo­kat a tényeket, amelyek alapján a helyzetet állandóan es biztosan át­tekinthetik. A meggondolatlan egyéni akciók és felelőtlen külpolitizálások csak megnehezítik feladataink telje­sítését, mégha jó szándékból fakad­nak is. Aki jót akar az országnak, an­nak szem előtt kell tartania, hogy cselekedeteiért sokszor a közt is felelőssé teszik. • De hivatásunk kötelezettségeket ró reánk belpolitikai téren is. Azt a kötelezettséget, hogy a nemzet lelki és katonai felkészültségének legnagyobb fokán legyen. Önmér­séklettel, türelemmel, megértéssel kell viselnie a nélkülözéseket, ame­lyeket a súlyos idők minden ország­ra rámérnek. Meg kell értenie azt, hogy amig a vihar tart, a hadsere­get, a fegyverbe öltözött embert illeti az elsőség. Ki kell fejlesztenie még jobban katonai erejét, hogy ha a vihar utáni rendezés ideje el­következik, ne kiszolgáltatottan áll­jon, hanem csorbítatlan erkölcsi erővel és ütőképes hadsereggel gyakorolhassa jogait. „A nemzeti lélek halhatatlan“ — mondotta gróf Csáky István s amíg a nemzet nem mond le önmagáról, amíg lelke delej ességet áraszt ki, elpusztíthatatlanul, örökké él! Molotov és Ribbentrop utolsó találkozása az angol bombák hullása közben folyt le A Popolo di Róma olasz újság közlése szerint Molotov és Rib­bentrop legutóbbi találkozása külö­nösen érdekes körülmények között folyt le. A két külpolitikus az angol bombák hullása közben találkozott egymással. A németek örülnek az esetnek és azt mondják, hogy igy legalább Molotov szovjetorosz kül­ügyi népbiztos személyesen is meg­győződhetett, hogy milyen hatásta­lanok az angol bombázások. A háború kezdetétől százezer repülést hajtottak végre a németek Anglia felett Ma éjjel nagg repülőtámadást vertek vissza a németek A német légi haderő szünet nél­kül indítja támadásait Anglia ellen. Londont, a világ legnagyobb váro­sát már Pompei romjaihoz tették hasonlóvá a német bombák. A német hivatalos kimutatás sze­rint a háború kezdetétől százezer repülést hajtottak végre Anglia fe­lett a német repülők. Mára virradó éjjel egyébként an­gol repülőgépek is nagyszabású tá­madást kíséreltek meg Némotor­szág ellen. A németek azonban már a berepülés alkalmával visszaszorí­tották az angolokat. Csupán 10—15 gépnek sikerült eljutni Berlinig. Ezekből is a légelhárítás lelőtt ötöt. Az angolok már Nyugat-Németor- szágban is három repülőgépet vesz­tettek a német légelhárító tüzérség találatai következtében. A Berlinre ledobott néhány bomba komolyabb kárt nem okozott. Né­hány ház teteje kigyulladt. Hivatalos jelentés: Berlin: Az eszmecsere az összes fontos kérdésekben kölcsönös megértésre vezetett! Berlin, november 15. (Német T. I.) Hivatalosan jelentik: Molotov kül­ügyi népbiztos, a Szovjetunió nép­biztosi tanácsának elnöke november 12-i és 13-i berlini tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott a Führerrel és Ribbentrop birodalmi külügyminiszterrel. Az eszmecsere a kölcsönös biza­lom légkörében folyt és a Német­országot, valamint a Szovjetuniót érdeklő összes fontos kérdésekben kölcsönös egyetértésre vezetett. (MTI) Megegyezés a közelkeleti kérdésben Belgrád, november 15. (Búd. Tud.) A „Vreme“ berlini tudósítója sze­rint a Németbirodalom és Szovjet- oroszország közt a közelkeleti kér­dés tekintetében a fő vonalakban megegyezés jött létre. A lap tudósítója ezután kiemeli, hogy Hitler és Molotov tanácsko­zásai hat óra hosszat tartottak. Molotov ezenkívül beható tanács­kozást folytatott Göringgel, Rib- bentroppal és Hess-szel. A Göring­gel folytatott tárgyalások során megegyeztek a finn kérdésben, kü­lönösen a finn nikkel felosztásának kérdésében. Molotov látogatásával kapcsolat­ban az a vélemény alakult ki Ber­linben, hogy Törökország magatar­tása tekintetében fordulatra van kilátás. Nagy figyelmet keltett, hogy a berlini török követ szerdán megje­lent a Wilhelmstrassen. A lap ez­zel kapcsolatban közli még Isztan- bulból török körök ama kijelenté­sét, hogy Törökország semmi olyat nem kíván tenni, ami ellentétben állna Szovjet-Oroszország érdekei­vel. — Várható időjárás a követ­kező 24 órára: Élénk délnyugati nyugati szél, felhőátvonulások, fő­leg az északi megyékben záporszerű eső. A hőmérséklet ma még emelke­dik, holnapi alakulása bizonytalan. Egerben ma reggel 7'5 fok volt a hőmérséklet, a tegnapi legnagyobb hőmérséklet 11, a legalacsonyabb 7 fok volt, a talaj mellett 4 fok. A légnyomás 756-3 mm., emelkedő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom