Eger - napilap, 1940/2
1940-07-13 / 110. szám
Ara 8 FILLÉR Eger, LL évfolyam, 110. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. július 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz.3- Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Bízni, dolgozni, engedelmeskedni Münchenben három ország állam- férfiúi tanácskoztak. Férfiak tanácskoztak férfiakkal, a legteljesebb kölcsönös bizalom és megértés jegyében. A müncheni tárgyalásról hazatért magyar miniszterelnök hangoztatta a tengelyhatalmakkal való változatlan egyetértésünket, a szilárd és elmélyült barátságot, továbbá azt az őszinte és legszivélyesebb fogadtatást, amelyben a kiküldötteknek részük volt. Azt mondotta a miniszter- elnök, hogy ma a magyar nemzetnek három kötelessége van: bízni, dolgozni, engedelmeskedni. Ugyanezt, mondotta Teleki Pál gróf a Magyar Élet Pártjának vacsoráján is, ahol kissé bővebben és részletesebben terjeszkedett ki arra a fegyelemre, amelyre ma fokozottabb mértékben szüksége van nemcsak az egyszerű polgárnak, hanem magának a parlamentnek is, azért, hogy a mostani nehéz időkben hivatása magaslatán maradhasson. A parlamentnek — mondotta a miniszterelnök — nem az a hivatása, hogy apró részlet- kérdésekkel foglalkozzék, de az sem, hogy a müncheni találkozóról kiadott hivatalos jelentés bővebb magyarázatát kérje, mert az, aki ezt a hivatalos jelentést meg nem érti, ne foglalkozzék politikával. A miniszterelnök kijelentése nagyon világos, nagyon érthető, épugy nem szorul bővebb magyarázatokra, mint ahogy nem kell bővebben magyarázni a találkozóról kiadott tájékoztatót. Éppen ezért hisszük, hogy nemcsak az illetékesek, hanem az ország egész közvéleménye is megértette, mit mondott a miniszter- eluök, Megértheti mindenki, hogy ma a miniszterelnök hivatása nem lehet az, hogy bizonyos részről megnyilvánuló kíváncsiságokat, kielégítsen, hanem az, hogy tovább folytassa azt a munkát, amelyet eddig végzett és haladjon abban az irányban, amelyet nemcsak a hazai politikai élet tényezőinek túlnyomó többsége, hanem azok a férfiak is bizalommal néznek, akikkel a magyar kiküldöttek mint egy harmadik, kisebb, de nem súlytalan ország képviselői tárgyaltak. Fegyelem, bizalom, munka. Ez ma minden magyar ember szent kötelessége. Bizalom hatalmas barátaink és felelős államférfiaink iránt, munka az országért, a nagy nemzeti célok elérésének biztosításáért és olyan fegyelem, amely a bizalmon és a kötelességtudáson kívül főleg a fecsegések, találgatások és felelőtlen bírálatok legszigorúbb mellőzését parancsolja. Sem a parlamentben, sem a parlamenten kívül nincs helye ma másnak, mint az egységes, nemzeti gondolkozásnak, az egy célért való megfeszített munkálkodásnak. Ma már az ország ap- raja-nagyja bölcsen tudja, hogy mind nyáján katonai szolgálatot teljesítünk, hogy az irodákban és műhelyekben épugy a nemzet katonái vagyunk, mint a kaszárnyában, a gyakorlótéren, vagy a határok mentén. Ha a fegyelem meglazul, ha túlteng az egyéniség és nem tudunk alkalmazkodni a köz érdekeihez, akkor magunknak is, de főként az országnak ártunk és nem járulunk hozzá a nemzet egyetemes teljesítő- képességének fokozásához. Egyszerű igazságok ezek és mindenki, aki tárgyilagosan szemléli az eseményeket és gondolkozni is tud, önmagától is megállapíthatja, hogy mennyire időszerűek ezek az igazságok. lehet cseresznyefát szaporítani. A bizottság a város kerecsendi úti telepén kijelölt fák gyümölcséről megállapította, hogy minőségben nem marad a szomolyai és no- vaji fák mögött, sőt a talajviszonyok következtében húsa még valamivel keményebb és ízletesebb is. Megállapította a bizottság azt is, hogy a síkhegyi részen rendkívül alkalmas a talaj a dió termelésére és ígéretet is tettek, hogy, erre a részre oltott diót küldenek, amely a rendes diónál jobb, mert tíz év múlva már teljes termésű, 53—55 százalékos béllel. Az egri határ ezenkívül pándi meggy termésére is khűnő, a kertekben és udvarokban pedig kajszibarackot kell termelni. «A magyar területi követeléseket ki fogják elégíteni» — írja a bolgár sajtó. Az egész világsajtó a müncheni háromhatalmi értekezlet eredményeivel foglalkozik. A bolgár sajtó is bő teret szentel a német-olasz-magyar megbeszéléseknek és hangsúlyozza,hogy a magyar területi követelésedet ki fogják elégíteni. Münchenben megismerték a magyar követeléseket és ki fogják elégíteni azokat. A Jakosság kölcsönös kicseréléséről felbukkant hírekre megjegyzi a bolgár sajtó, hogy a magyarok sohasem mondanak le Erdélyről és sohasem mennek bele a lakosság kicserélésébe. Az amerikai sajtó is ezzel a kérdéssel foglalkozik és megállapítja, hogy Magyarország erdélyi igényei a németek szudéta igényeivel egyenrangúak. A Tribuna c. olasz lap aláhúzva közli, hogy a tengely tökéletes és elmaradhatatlan győzelme Magyarország győzelme is lesz. (MTI.) Milyen űj kedvezményeket kapnak a bevonultak A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli, a m. kir. minisztériumnak a bevonult személyek magánjogi kötelezettségei tárgyában kibocsátott 7110—1938. M. E. 8Z. rendelet újabb kiegészítéséről szóló 5140—1940. M. É. sz. rendeletét, amely az eddigi végrehajtási kedvezményeket a bevonult tartalékosok és póttartalékosok részére a visszatérésüket követő egy hónap tartamára is kiterjeszti, továbbá uj végrehajtási kedvezményként lehetővé teszi, hogy a családos bevonult személy a nála végrehajtási utón lefoglalt tárgyakat ható5ág közben- jött.ével szabadkézből eladhassa s azok vételárának 30 százalékával szabadon rendelkezhessék. A rendelet a bevonulás alatt keletkezett bérhátrálék törlesztése tekintetében további kedvezményt ad, a bevonult védett birtokosokat illetően pedig a védettség törlésének felfüggesztése iránt rendelkezik, végül kimondja, hogy a bevonult személyek részére biztosított kedvezmények minden olyan tartozásra kiterjednek, amely a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. A román külügyminiszter Németországba utazik? noilescu külügyminiszter legközelebb berlini meghívásra a német fővárosba utazik. Szófia, július 13. A bulgár sajtó arról számol be, hogy a román hatóságok Erdélyben, nevezetesen Temesvárott, kiürítési intézkedéseket foganatosítottak. A lapok ellentétes híresztelésekkel szembeszállva azt jelentik, hogy a besszarábiai menekülteket Aradon és Lúgoson helyezték el. A lapok bukaresti tudósítói azt jelentik, hogy román hatóságok felfegyverzik a román parasztokat Erdélyben s hogy a Vasgárda szintén fegyvereket kap. Bukarest, július 13. (Magyar Távirati Iroda). Pénteken elkobozták Bukarestben és Erdélyben az összes Magyarországról érkező magyar hírlapokat és folyóiratokat. Az építkezéseket nem szabad addig megkezdeni, míg a zárolt anyagokat nem utalták ki Tegnap lépett életbe az iparügyi miniszter legújabb rendelete az építési munkák megkezdésének korlátozásáról. A rendelkezés szerint az építkezési munkákat addig nem szabad megkezdeni, mig a munkálatok teljes befejezéséhez szükséges zárolt anyagokat illetékes részről fel nem oldják, illetve ki nem utalják. A rendelet kiadása azért vált szükségessé, mert igen sokszor megtörtént, hogy az anyagok kiutalása nélkül kezdtek építkezéshez, a szükséges zárolt anyagot nem utalták kis az építkezést abba kellett hagyni, ami az építtetők számára komoly károsodást jelentett. Egri korai cseresznyét kell termelni az egri határban A pándi meggy, a síkhegyi részen az oltott dió, a kertekben pedig a kajszi barack termelése a legjövedelmezőbb — A földmívelésügyi minisztérium bizottsága törzskönyvezte a szaporításra alkalmas fákat Eger, július 13. A gyümölcstermelés fejlesztése és nemesítése érdekében állandóan dolgozik a földművelési minisztérium. Legutóbb bizottságokat küldött ki a szaporításra alkalmas gyümölcs- fajták törzskönyvezésére. Egy bizottság Egerben is működött és három napon keresztül járta a határt, hogy felkutassa a legalkalmasabb fákat. A bizottság tagjai megállapították, hogy a cseresznyék közül az úgynevezett egri korai pünkösdi (szomolyai) a legkiválóbb étkezési gyümölcs, amely bárhová való szállításra elsőrendűen alkalmas, búsának keménysége folytán. A város gazdasági életének jövője és boldogulása nagy részben attól függ, hogy gazdaközönsége átérti-e a fajtatermelés jelentőségét és áttér ennek a fajtának kizárólagos, egyedüli termelésére. A törzskönyvezés során Szomo- lyán (Gömbösfalván) négy, Noszva- jon három, az egri határban egy törzsfát találtak. Legnagyobb eredményt a város kerecsendi úti gyümölcstelepén érték el, ahol nyolc, szaporításra alkalmas törzsfát sikerült megjelölniük. A fákat állami zárójeggyel látták el és azt leólmozták. A fajtaazonosság biztosítása végett a jövőben csak ezekről a fákról vett oltó és szemző gallyakkal
