Eger - napilap, 1940/2
1940-10-14 / 163. szám
I 2 EGER Este a város vacsorán látta vendégül a minisztérium és az érdekeltségek magasrangú képviselőit. Vasárnap délelőtt i íz órakor a Vendégek dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő, dr. Kálnoky István polgármester és Frank Tivadar főjegyző vezetésével megtekintették a Borszövetkezet épületeit, azok belső berendezéseit. Itt a város polgármestere és helyettes polgármestere bemutatta a város terveit. Tájékoztatták a vendégeket, hogy a város szőlőtermelőinek érdeke az ingatlanok megszerzése, amellyel új, nagyobb gazdasági lehetőségek nyílnak meg Eger számára. Nyiry Károly dr. miniszteri osztálytanácsos, a fóldmivelésügyi minisztérium szőlészeti és borászati osztályának főnöke nagy érdeklődéssel nézte végig a bemutatott épületeket és berendezéseket, minisztériumi társaival együtt és nagy figyelemmel hallgatta meg Eger város terveit, ígéretet tett, hogy híven fogja ismertetni a miniszter előtt a látottakat, a város terveit, s szem előtt fogja tartani Eger lakosságának érdekeit. A miskolci Mezőgazdasági Kamara három héttel ezelőtt előterjesztésben kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a belvíz- s esőkárok, tartós esőzések, továbbá a katonai szolgálatok és szolgáltatások miatt megkésett munkálatok, a munkabérek emelkedése és a megnövekedett 1940. október 14. Országos szőlészeti és borászati értekezlet az egri vincellériskolában Az előkelő vendégek a város ve- | ben sajnálom, hogy ez a találkozás zetőinek kíséretében gépkocsikon és fogatokon kivonultak az egri szőlészeti és borászati szakiskolába, ahol Jankó István m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelő, igazgató a tanárokkal együtt magyaros vendég- szeretettel fogadta a látogatást. — Egymásután érkeztek ezután a fogatok és gépkocsik Eger legelső szőlősgazdáival és a hegyközség vezetőségével. A miniszteriális vendé- dégek az egri vezetőkkel együtt nagy érdeklődéssel tekintették meg a szőlészeti és borászati szakiskola tantermeit, internátusát, taneszközeit, majd a szőllőt és gyümölcsöst. A pompázó napsütésben a szabadban tartották meg ezután a szőlészeti és borászati értekezletet, amely a jelenlévő személyek után joggal nevezhető országos értekezletnek is. Közel száz főnyi egri szőlősgazda lelkes ünneplése között dr. Petro Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő nyitotta meg az értekezletet, szívélyes szavakkal üdvözölve a vendégeket megállapítva, hogy az ország es minden szőlősgazda érdekeltségének képviselete megjelent az egriek meghívására. Különösen is meleg szavakkal köszöntötte a földművelésügyi minisztérium részéről megjelent dr. Nyiry Károly miniszteri osztálytanácsost, a minisztérium szőlészeti osztálya vezetőjét, akinek kiváló szakképzettsége és nagy munka- képessége tökéletes garancia arra, hogy a magyar szőlősgazdák védelme jó kezekben van. Köszönöm a tanácsos úrnak — mondotta dr, Petro Kálmán — hogy hívó szavamra eljött Egerbe. Mi egriek most a földművelésügyi miniszter úr segítségét kérjük és várjuk. A tanácsos úr megtekintette a Borszövetkezet épületeit, megismerte a város idevonatkozó terveit és érdekeit. Kegyeskedjék informálni a miniszter urat arról, hogy Egernek mennyire szüksége van erre az épületre. Nyiry Károly dr. miniszteri osztálytanácsos a következőkben válaszolt dr. Petro képviselő szavaira: — A fóldmivelésügyi minisztérium nevében örömmel üdvözlöm önöket a szakiskola területén. Ör- vendek, hogy szerencsém van itt találkozni Eger szőlősgazdáival, egyabban az évben történik, amely az egész szőlősgazda-társadalomra oly nagy katasztrófát hozott. Természetes, hogy most minden szőlősgazda a kormányzat felé tekint és onnan vár segítséget. A földmíve- lésügyi miniszter úr asztalán már kész tervek fekszenek erre vonatkozóan és ezek a tervek alkalmasak arra, hogy a magyar szőlősgazda-társadalom fennmaradását biztosítsák. Legyenek tehát bizalommal a fóldmivelésügyi kormányzat . iránt és legyenek kissé türelemmel. Ezt a bizalmat és türelmet a kormány tettekkel fogja önöknek meghálálni. — Köszönöm dr. Petro képviselő úr kedves üdvözlő szavait. Dr. Petro Kálmán ma nemcsak az egri szőlősgazdáknak, hanem az egész Magyarország szőlősgazda-társadalmának vezérférfia. Köszönjük, hogy összehozott minket a híres egri borvidék termelőivel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Rónay Ernő, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója az egyesület nevében szólalt fel és elismeréssel emlékezett meg a kormányzatnak egyes intézkedéseiről, mint pl. a MASZOBSZ életrehívásáról. Kiemelte dr. Petro Kálmánnak a magyar szőlősgazdák érdekében kifejtett országosan elismert értékes munkásságát, kemény harcait a szeszkartel hatalmassága ellen, s ebben egyedülálló a magyar parlamentben, mert sok képviselő volt, aki otthon a választói előtt szidta a szeszkartelt, fenn a minisztériumokban és a parlamentben azonban nem állott ki ellenük. Dr. Petro Kálmánnak köszönhetjük, hogy a nagy szeszgyárak mindenhatósága végre megszűnt. Neki köszönjük, hogy mint intervenciós állami szerv a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete létesült. Megemlékezve a hegyközségekről, kijelentette, hogy ma még országszerte bizonyos kedvetlenséggel fogadják ezt az intézményt, de a súlyos, katasztrofális esztendő megmutatja, hogy milyen nagy szükség van a hegyközségekre. Most van egyöntetű állásfoglalásra szükség, s a hegyközségek egymással összefogva kérjék, amire szükségük van a szőlősgazdáknak. A Magyar Szőlősgazdák Egyesülete alapszabályt változtat és mindent elkövet, hogy minél több hegyközséget vehessen fel kebelébe. Tudomása van arról, hogy Egerben is nagy nehézségekkel küzd a hegyközség, de mindont el kell követnünk, hogy minél inkább cselekvő, működő hegyközséggé váljék. Az egyesület mindent el fog követni, hogy a hegyközségek teljesíthető kívánságát teljesítsék illetékes helyen. Ez a katasztrófális év sok szőlősgazdát sújtott. Igen sokan kedveszegetten mennek a jövőnek, de ha összefog a szőlősgazda társadalom, s ha látják, hogy a vezetők mindent megtesznek érdekükben, újult erővel foghatnak hozzá a jobb jövő kiépítéséhez. Az értekezlet tagjai örömmel hallgatták a nagy magyar szőlősgazdaérdekeltség igazgatójának szavait. Ezután Zimány János mérnök, hegyközségi elnök fejezte ki Eger szőlősgazdáinak kívánságát a Borszövetkezet ingatlanának megszerzése ügyében. Kovács István szőlősgazda ugyancsak ezt a kérést tolmácsolta. Dr. Nyiry Károly min. osztálytanácsos válaszolt a felszólalásokra. Megtekintettem az objektumot — mondotta — és dr. Petro képviselő úrral megtárgyalva az ügyet, ígéretet tettem, hogy híven beszámolok a miniszter urnák Eger város kívánságáról. Megkérem a miniszter ur őkegyelmességét, hogy mielőtt döntene ebben a kézdésben, legyen kegyes, személyesen jöjjön le Egerbe és saját szemeivel tekintse meg ezeket az ingatlanokat és hallgassa meg kapcsolatosan, személyesen is az egriek kérését. Bízom abban, hogy a miniszter ur el fog idejönni és előre is tudom, hogy a döntésnél a legnagyobb jóindulat fogja vezetni a város iránt. A miniszter ur is bortermelő vidék képviselője és nagyon jól tudja, mi fáj a szőlősgazdáknak. Dr. Kálnoky Istváu polgármester végül Eger város közönsége nevében üdvözölte a minisztériumok és a szőlősgazdaérdekeltségek képviselőit és hangulatos beszédben kérte őket a város szeretetére. Dr. Petro Kálmán ezek után bezárta az értekezletet és a vincellér- iskola növendékei ízes pogácsával és válogatott borfajtákkal kínálták meg a résztvevőket. Helytelenül állapították meg a hentesek a zsír, szalonna és háj árát A miniszteri rendelet kimondja, hogy a III. csoport városaiban a zsír ára nem lehet több 2*48 pengőnél, a szalonna 2*36. a háj 2*40 pengőnél A hús árát fel lehet emelni 2*04-ről 2*14 pengőre szempontjából a III. csoportba tartozó területeken ővő községekben legfeljebb 2'52 P/k, az ugyanezen területen lévő városokban pedig legfeljebb 2‘48 P/k zsirárak és a jelen rendelet I. sz. melléklete szerint azokhoz tartozó háj és zsírszalonna árak léptethetők életbe.“ Az I. sz. melléklet, amelyre a rendelet hivatkozik, a szalonna árát 2 36 pengőben, a hájét pedig 240 pengőben állapítja meg, tehát ezeket az árúkat is 4 fillérrel olcsóbban. Ugyanakkor a rendelet II. számú melléklete intézkedik a hús áráról és kimondja, hogy ott, ahol a zsir ára 2 48 pengő, a hús ára2’lOpengő, de a városokban legfeljebb 4 fillérrel magasabb árak léptethetők életbe. A tévedés oka az, hogy a hentesipar a III. osztály helyett a II. osztály árait léptette életbe. A közönség mindenesetre az árak sürgős útjavítását kívánja a rendeletnek megfelelően, akár felfelé, akár lefelé történt a tévedés. Kiváló tisztelettel: (Levél a szerkesztőhöz.) Eger, október 14. Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! Fixfizetéses ember lévén, érthető szívfájdalommal olvastam az egri hentesipar új ármegállapítását az Eger pénteki számában. Alapos ember vagyok, szeretek mindennek pontosan utánanézni, éppen ezért elővettem a hivatalos lap vonatkozó számát, vájjon helyes volt-e az árak új megállapítása és nem történt-e tévedés. Tüzetesen áttanulmányozván a rendeleteket, kénytelen vagyok megállapítani, hogy tévedtek a hentesipar vezetői, amikor a zsír árát 2-52, a szalonnáét 2-40, a hájét 2‘44 pengőben állapították meg, de tévedtek, amikor a hús árát 2,04 pengőben állapították meg, mert a rendelet szerint Egerben a hús ára 2T4 pengő kell, hogy legyen. A húsáraktól szóló rendelet Egert a III. osztályba osztja az élősertés áraknál is, de a vágott sertésáraknál is. A rendelet pedig így intézkedik: „A 26.300/1940. Á.K. számú rendelet szerint az élősertés árak (Aláírás.) Foglalkozik a kormányzat az elemikáros gazdák védettségi és magán- tartozásainak haladékával
