Eger - napilap, 1940/2

1940-10-09 / 160. szám

1940. október 9. FERENCJÓZSEF KESERÍÍVIZ héz problémáit simán ültesse át a gyakorlati életbe; a szociológus, hogy a társadalmat megszervezze, a flnáncpolitikus és a bankember, hogy pénzügyileg igyekezzék alá­támasztani a felszínre vetődő pro­blémákat, de részt kér elsősorban és főként a társadalom, amelynek megértésétől, belátásától, áldozat- készségétől és jószívűségétől függ ma visszatért véreink százezreinek nyugalma, boldogsága és megélhe­tése. — A legelső magyar asszonynak vitéz nagybányai Horthy Miklósné 0 Főméltóságának érzékeny szive, s s igaz magyar lelke értette meg el­sősorban a támogatás megszervezé­sében rejlő nagy nemzeti gondola­tot, s a rádió mikrofonja előtt el­mondott szózatában bizakodó re­ménységgel hivatkozott a társada­lom áldozatkészségére, s azokra a kötelességekre, amelyek a nemzet minden rétegére hárulnak. — Különös nyomatékkai szólt a főméltóságú asszony a magyar nem­zet hölgyeihez, akik a történelem ezeréves folyama alatt lelkiségük magasztos elhivatottságával mindig be tudtak szervesen kapcsolódni minden hazafias, nemes és szép gon­dolatba. — A magyar nő — s ezt a tör­ténelem bizonyitja — mindig fáklya­hordozója volt a nemzeti gondolat­nak, s mindig fel tudott emelkedni arra a magaslatra, amelyet a ma­gyar torsközösség megkívánt. — A nemzeti gondolat pedig: a magyar becsület, a magyar jövő, s a magyar élet kérdése. — Ezt a gondolatot ma tarta­lommal csak úgy tudjuk kitölteni ha cselekvő lélekkel hiszünk is annak sikerében. — A magyar sors útja évszáza­dokon keresztül mindig kálváriás út volt. Magyarnak lenni ma nem dicsőség! Magyarnak lenni ma is annyi, mint tűrni és szenvedni és roskadozva járni a Golgota útját, ami számunkra mint váltakozó ma­gyar sors kiméretett.’ — Fény és árny, dicsőség és ve­reség, magasság és mélység, biza­lom és csüggedés szegélyezik en­nek a magyar sorsnak az útját. ZONGORAHANGOLÁST VÁLLAL FERENCZ JÓZSEF rom. kát. kántor. CÍM LEADHATÓ AZ EGRI KERESZTÉNY SAJTÓ SZÖVETKE­ZETBEN. EGER — Egyet azonban ne felejtsünk, hogy túl minden szenvedésen és túl minden megpróbáltatáson, csalódá­son és kishitűségen, minden magyar lélek mélyén ott él és rejtőzik a remény, ami nélkül sem egyéni, sem nemzeti élet sorsának felemelke­dése, el nem képzelhető. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó után dr. Pál Endre előadó ismertette a gyűjtésre vonatkozó belügyminiszteri rendeletet, majd a megjelentek adták elő terveiket. — Pesszeszér Asztrik dr. a ciszterci gimnázium képviselője bejelentette, hogy a gimnázium Szent Imre ün­nepségének bevételét ajánlja fel, Török Árpád áll. gimnáziumi igaz­gató ugyancsak egy előadás jövedel­mét, Grónay Margit hasonló indít­ványt tett a KolpiDg Leányegylet részéről. Juhász Ferenc, az Ipar­testület vendéglősipari szakosztályá­nak elnöke bejelentette, hogy a szakosztály tagjai 300 pengőt gyűj­töttek össze Erdélyért. Indítványoz­ta, hogy a többi szakosztályok el­nökei is maguk járjanak a tagok­hoz, mert így a gyűjtésnek nagyobb sikere lesz. Főnyi József állomás­főnök felhivta a figyelmet arra, hogy a MÁV a maga kebelében fog gyűjtést indítani. A felszólalások után az értekez­let elhatározta, hogy az egyesüle­tek, testületek saját kebelükben folytatják le a gyűjtést, előadásokat vagy más kultúres9ményeket ren­deznek, ezenkívül azonban a lelkes leánygárda házról házra is jár majd, hogy az áldozatkészség útját meg­könnyítse. A gyűjtés a legközelebbi napok­ban városszerte megindul. Érdekes földműves-adó mán}] Erdélyéit Érdekes és megható áldozatkész­ségről tanúskodó adomány érkezett tegnap az Erdélyért akcióra, dr. Hedry Lőrincné főispánné gyűjtő- ívére. Az Egri Róm. Kát. Földműves Temetkezési Egyesület, Árpád utca 68. sz. száz pengőt ajánlott fel az erdélyi magyarság sorsának enyhí­tésére. A körülményekhez képest rendkívül nagy adományt nagy el­ismeréssel nyugtázta az országos bizottság. Mátyás-emlékéremmel tüntetik ki az Erdélybe bevonult honvédeket, csend­őröket és pénzügyőröket Eger, október 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó úr őfőméltősága a következő legfelsőbb rendelkezést adta ki: A m. kir. honvédelmi miniszternek a minisztertanács hozzájárulásával tett javaslatára Keletma gyarország és Erdély egy részének Mátyás ki­rály jubileumi esztendejében történt felszabadulása emlékére, emlékér­met alapítok és azt azoknak ado­mányozom, akik az 1940. évi július hó 2. és 1940. évi szeptember hó 30. napja közötti időben legalább 28 napon tényleges katonai, vagy csendőrségi szolgálatot teljesítettek, továbbá a rendőrségnek és pénz­ügyőrségnek ama tagjai számára, akik hivatásukból folyólag a trianoni határt a m. kir. honvédség csapataié val, vagy azok előtt, tehát szep­tember 4-ike előtt és 13 ika közötti időben lépték át. További szükséges intézkedések megtételével a m. kir. honvédelmi minisztert bízom meg. HORTHY s. k. A kormány zár alá vette az erdélyi múzeumokból és közgyűjteményekből eredő iratokat és értéktárgyakat A románok áruba bocsátották és elkótyavetyélték még a múzeumi tárgyakat is Eger, október 9. A Budapesti Közlöny közli a mi­nisztériumnak a keleti és erdélyi területek levéltáraiból s egyéb köz­gyűjteményeiből eredő iratok köte­lező bejelentéséről szóló rendeletét. A rendelőt kötelezi a természe­tes személyeket, egyesületeket, tár­saságokat, intézeteket és egyéb jogi személyeket, hogy a tulajdonukban, vagy birtokukban lévő azokat az ratokat, könyveket, képeket, met­szeteket, fényképeket, folyóiratokat, művészi vagy történeti emlékű egyéb tárgyakat, amelyek felismerhetőleg, vagy feltehetőleg a keleti és erdé­lyi területek vármegyei, városi és egyéb levéltáraihoz, könyvtáraihoz, vagy más gyűjteményeihez tartoz­tak, folyó évi december hó 1. nap­jáig az Országos Levéltárnak (Bu­dapest, Bécsikapu-tér 4.) írásban je­lentsék be. A bejelentés alá eső iratokat stb. és egyéb tárgyakat hatósági zár alá helyezettnek kell tekinteni s azokat a bejelentő megőrizni és a romlástól megóvni köteles. A be­jelentés alá eső tárgyakra a Ma­gyar Nemzeti Múzeum, a M. kir. hadi Múzeum, a M. kir. Államkincs­tár, az Erdélyi Múzeumegyesület, vagy a köztestület, amelynek bir­tokából azok kikerültek, az 1941. évi december 31. napjáig vételi jo­got gyakorolhat. A vételi jog gya­korlása esetén készpénzbeli kárpót­lás jár annak, aki sz iratokat, vagy más tárgyakat átadja. Ha a beje­lentett tárgyakra a fent említett köztestületek egyike sem gyakorol vételi jogot, a bejelentett tárgy a hatósági zár alól felszabadul. +____________________________________ MAGYAR NÓTAEST A KORZÓBAN 3 BUDAVÁRY ► MÁRTA«* — énekel. —— Szíves pártfogást kér a zenekar. A közigazgatási bíróság megszűntette a hevesi ngilaskeresztes mandátumot A közigazgatási bíróság ország­gyűlési képviselőválasztási ügyek­ben ítélkező tanácsa hétfőn folyta­tólagosan tárgyalta a hevesi egyé­ni országgyűlési választókerületben megválasztott Nyireő Andor nyilas­képviselő megválasztása ellen be­adott panaszt. Hosszas tanácskozás után az elnök kihirdette a közigaz­gatási bíróság ítéletét, mely szerint a hevesi egyéni országgyűlési vá­lasztókerületben megtartott válasz­tást érvénytelennek nyilvánítja. Az ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy néhány szavazókörben csupán elke­rített hely szerepelt szavazófülke­ként, már pedig a választótörvény lényeges kelléknek tartja, hogy a titkosság érdekében a szavazófülkék az előírt rendelkezésnek megfelelje­nek. Mivel a közigazgatási bíróság Nyireő Andor mandátumát meg­semmisítette, a hevesi országgyűlési választókerületben új választás lesz, melynek a kiírásáról a belügy­miniszter gondoskodik. HÍREK Társadalmi naptár. Október 12: Este1/* 10 órakor az egri jegyzőjelöltek táncmulatsága az Erdélyért-akció javára a Ko­ronában. Október 16—17: A Szegény­gondozó Bizottság filmelőadása: A gályarab. A szegénygondozás céljaira. — Október 20-ig meghosz- szabbították az Erdélybe való utazási korlátozások határide­jét. A m. kir. honvédvezérkar fő­nöke az Erdélybe való utazási kor­látozások határidejét október 20-ig meghosszabbította. A beutazásra vo­natkozólag azonban a következő könnyítéseket engedélyezte: 1. Ka­tonai és nyugállományú személyek, csendőrök és ezek igazolt hozzátar­tozói utazási igazolvány nélkül sze-. mélyazonossági vagy vasúti arcké­pes igazolvánnyal a záróvonalat át­léphetik. 2. Tényleges szolgálatban álló tisztviselők utazására pedig az 1. pontban foglaltak érvényesek. 3. Minden más polgári személy ré­szére a beutazás az eddigi gyakor­latok szerint történik. MUSTMEROK LUSZTIGNAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom