Eger - napilap, 1940/2
1940-10-09 / 160. szám
Eger, Ll. évfolyam, 160. szám, ÁR A 8 FILLÉR ♦ Szerda Trianon 21, 1940. október 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeqtei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Árak és munkabérek A magyar kormányzat megfontolt és óvatos pénzügyi és gazdasági politikája tette lehetővé, hogy már évek óta Európa egyik legstabilabb valutája a magyar peDgő s hogy Magyarországon az árindex a nehéz viszonyok ellenére is, jelentősebb kilengéseket nem mutat. A nemzetközi helyzet a gyengén sikerült mezőgazdasági év természetszerűleg nálunk is érezteti hatását s bár a kormány nagy általánosságban rögzítette az árakat, bizonyos árkiegészítések szüksége mutatkozik. A termelés folytonosságának biztosítása, sőt a termelés fokozása érdekében, szükségesnek látszott az egyes közszükségleti cikkek termelési árának bizonyos emelése, hogy a termelési költségek biztosíthatók legyenek. Az áremelkedés, a mezőgazdasági termékek drágulása, természetszerűleg megdrágítja az életet is, éppen ezért kézenfekvő volt, hogy a kormány lehetővé teszi, illetve elrendeli az ipari és bányászati munkabérek emelését. Technikailag akként oldotta ezt meg a kormány legutóbbi minisztertanácsán, hogy rögzítette a munkabérek jelenlegi színvonalát s elrendelte, hogy az így rögzített munkabéreket október 7-től, egy új munkahét kezdetétől számítva, hét százalékkal emelni kell. A kormány gondoskodása magától értetődően kiterjed a magán- tisztviselők helyzetére is s rövidesen szabályozzák a kisebb jövedelmű magántisztviselők fizetését is. Az ár és béremelkedések ekként szabályozott rendje közelről érdekli a köz- tisztviselői társadalmat is, épen ezért a kormány legutóbbi minisztertanácsán akként döntött, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak jövedelmét is megfelelően rendezi. A fizetések javítására még október folyamán sor kerül. Az országgyarapodás megsúlyos- bitotta a nemzeti feladatokat s a hazatért erdélyi részekről való gondoskodás megköveteli a gazdálkodási rend bizonyos mértékű szigorítását. A termelői árak emelése s a munkabérek és fizetések javítása gondos mérlegelés, alapos számítások után történt. Az alapos előkészítés biztosíték arra, hogy a fizetésemelések nem indítanak meg újabb drágulási folyamatot s a minisztertanácsi határozat lehetővé teszi a termelési költségek és a fogyasztói érdekek összhangbahozata- lát. A hét százalékos béremelés egy- időben történik a termelői árak emelésével s így sikerült kiküszöbölni a jogtalan és indokolatlan spekulatív árdrágítást. A termelési költségek, az eladási árak és a jövedelmek szabályozása, egyetemes nemzeti érdek s a közvélemény csak megnyugvással fogadhatja a kormány e legújabb intézkedését. A magyar gazdasági élet nem (vonatkozhatok el az európai közösségből s ma, amikor harcban áll Európa, ma amikor a harEger város képviselőtestülete legutóbbi rendkívüli közgyűlésén tárgyalta a városi háztartás és az üzemek 1941. évi költségelőirágyzatát. A háztartás előirányzatát Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos ismertette és rámutatott azokra az okokra, amik szükségessé tették a pótadó tíz százalékos felemelését. Ezek között szerepel az árak nagymértékű emelkedése, a közhivatali teendők megnövekedése, amely a hivatalnoki kar létszámának emelésére vezetett. Ugyancsak megnövekedtek az adósság-szolgáltatások terhei, ugyanakkor csökkentek a bevételek a sorompóvámok megszüntetésével. A város csak a legvégső esetben nyúl a pótadó kulcsának emeléséhez s a közgyűlés elvileg beleegyezett abba, hogy inkább a villany egységárát emeli fel 1 fillérrel, ha ezzel megoldható a 10 százalékos pótadónak megfelelő 40 ezer pengő előteremtése, de van még egy módozat, éspedig a kereseti adó jobb kimunkálása, ezen az úton is pótolni lehet a hiányt s akkor még a villany árát sem kell felemelni. A költségvetés általános vitájában először Braun Károly ny. polgármester bírálta az előirányzatot. A költségvetés írásbeli indokolása nem állja meg a helyét és nem is logikus. Egerben évek óta nem volt madik országgyarapítás után mi magunk is áldozatos, nagy erőpróbák után vagyunk, magától értetődően kell fogadni a megfelelő keretek közé szorított mérsékelt áremelkedést. Ez az árszabályozás a termelő és fogyasztóközönség érdekeit tartja szem előtt, ugyanekkor figyelemmel van az államkincstár helyzetére, mert hiszen mindanyian tisztában kell legyünk azzal, hogy a magyar élet milyen nagy, komoly és szép feladatok előtt áll, Kelet-Magyaror- szág és Észak-Erdély hazatérésével. Az alkotó munka zavartalan folytatásának, a termelés fokozásának és a gazdasági és társadalmi egyensúly nyugalmának biztosítása ez a legújabb kormányintézkedés. termés. Legutoljára 1930-ban volt jó szüret az egri hegyeken, akkor azonban potom áron kellett elvesztegetni a bort. Az írásbeli indokolás is megállapítja, hogy a polgárság teherbíró képessége lecsókként, — ugyanakkor növeli a terheket a költségvetés. Kifogásolja, hogy visszaállították a polgármester hajdútartását és megadták a természetbeni fűtést és világítást. Ha a képviselő- testület ilyen bőkezű, akkor szoci- álisabbnak kellene lennie, adja visz- sza a kisfizetésű városi tisztviselőknek az ötven százalékos díjkedvezményt. Nem érti a pótadó kulcsának emelését sem. Amikor 1935-ben elfoglalta a polgármesteri széket, egyezségeket kötött a városi gép- üzemek hitelezőivel és az egyezségek szerint 1941-re az üzemeket szanálni kellett s azóta szanálták is, úgy, hogy most az üzemeknek százezer pengővel kevesebb adósságterhet kell vállalniuk évenként. Ezért Ígérte ő határidőül az 1941. esztendőt arra, hogy vagy leszállítja a villany árát, vagy csökkenti a vizdijat, vagy megépítteti az új vágóhidat. Az üzemi költségvetésben valóban fel van tűntetve, hogy százezer pengővel kevesebb az adósságteher, hol van hát ez a százezer pengő? Kovács István a vágóhídi fogat miatt szólalt fel. Radii Károly rámutatott arra hogy a város anyagi viszonyai oly rosszak, hogy csak úgy sikerült a pótadót 88 helyett 70 százalékban megállapítani, amennyiben a város kérte a kultuszminisztert, hogy az iskolaépítési kölcsönök visszafizetését ne 1941-ben, hanem három évvel később kezdje meg. Valóban, 1941-re Ígérte a város vezetősége a terhek csökkentését, vagy az új vágóhíd megépítését, azonban váratlanul olyan helyzetek adódtak, mint például a kövezetvám megszüntetése, vagy olyan új kiadások merültek fel, mint a közélelmezés megszerve. zése, hogy a költségvetést még 70 százalékos pótadóval sem lehet reálisnak mondani. A pótadó helyett sokkal jobb volna a villany egységárának 1 filléres emelése, mert a pótadóemelés a belváros 6 — 700 háztulajdonosát terheli majd, most már a végsőkig, az 1 filléres villany, emelés pedig 4600 villanyfogyasztóra hárul, tehát jobban eloszlik s azért is igazságosabb, mert olyanokat is részesít közterhekben, akik egyébként nem járulnak hozzá a város háztartásának fenntartásához. Legjobb volna, természetesen, ha a kereseti adót lehetne kimunkálni. Ebben az évben még igen sok küzdelme lesz a városnak az anyagiakkal. Következik a fizetések felemelése, amit ha csak 5 százalékkal gondolunk, 30 ezer pengős kiadási emelkedést jelent. Kívánatos volna, ha a város nagyobb összegű államsegélyt biztosítana. Ha Miskolc kap 180 ezer pengőt vágóhíd építésére és Kassa hozzá tud jútni 540 ezer pengős segélyhez, adjanak Egernek is támogatást. Felveti a kérdést, mi lesz a vízdíj-adóval, mit még mindig fizet, méltatlanul, a háztulajdonos, pedig a vízdíjat csak átveszi a lakótól és beszolgáltatja a közpénz- lárba. A vízdíj szabályrendeletet 3 évvel ezelőtt módosította a képviselőtestület, úgy, hogy annak alapján ne lehessen a vízdíjat a házadó alaphoz számítani, a módosítást a vármegye jóváhagyta, a belügyminisztérium azonban még nem. Mi van végül a városi adóhivatalnál lefolytatott vizsgálattal. Tudni akarja a képviselőtestület, hogy hány adófizetőnél mennyi adó veszett el. Csak a Preszler szeszgyárnál 27 ezer pengő volt a köz vesztesége Eger utíros képuiselőtestülete jóuáhagyta az 1941. éui köllséguetést 70 százalékos pótaöóual