Eger - napilap, 1940/2
1940-10-05 / 158. szám
Á H Ä 12 FILLÉR Mger, Ll. évfolyam, 158. szám. * Szombat # Trianon 21, 1940, október 5. 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBMEdYEl POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! A világsajtó a brenneri találkozó hatása alatt áll. A német lapok megállapítják, hogy a diplomáciai megbeszélések mellett katonai kérdéseket is tárgyaltak és ezekben a Hivatalos jelentés Hitler és Mussolini háromórás tanácskozásáról külügyminiszterek jelenlétében három óra hosszat tartottak s a két országot érdeklő valamennyi kérdést Brenner, október 5. (Stefani.) A tanácskozásról a következő hivatalos jelentést adták ki: A szokásos német—olasz eszmecserék során a Führer és a Dace ma találkozott a Brenneren. A tengely szellemében folytatott szívélyes tanácskozások Ciauo és Ribbentrop megvitatták. A tanácskozás befejező részén jelen volt Keitel vezértábornagy is. A megbeszélést továbbfűzték a villásreggelin, amelyen a két külügyminiszter is részt vett. (MTI) Vitéz Imrédy Béla és vitéz Jaross Andor kiléptek a Magyar Élet Pártból Budapest, október 4. Vitéz Imrédy Béla és vitéz Jaross Andor a pénteki napon levelet juttattak el báró Vay Lászlóhoz, a Magyar Élet Pártja elnökéhez, és bejelentették kilépésüket. Vitéz Imrédy Béla levelében a következőkben indokolja kilépését: Már huzamosabb idő óta mély sajnálattal láttam, hogy az a politika, amelyet a kormány folytat és ami a párt irányításában érvényesül, sem a szoros értelemben vett politikai, sem pedig a gazdaságpolitikai, társadalomszervezési és szociálpolitikai síkon nem vág egybe azokkal az elvekkel és elgondolásokkal, a- melyeket közéleti pályámon irányadóul tekintek és amelyek jegyében az 1939. év tavaszán a választási küzdelmet a párt keretében megvívtam. Be kellett látni azt is, hogy a kísérlet, amelyet ez év tavaszán a a párt politikai irányának tisztázására a párt keretei között tettem, eredménytelen volt. Vitéz Jaross Andor hasonlóan nyilatkozott. Mindketten bejelentették, hogy minden megkötöttségtől mentesen dolgoznak a nemzet valóságos megújhodásáért. Pefro Kálmán dr. országgyűlési képviselő a mai városi közgyűlésen tiltakozik a jogakadémia elsorvasztása ellen A magyar politikai élet nyári szünete véget ért. Ország- építő nagy feladatok előtt állunk s a ránkváró kötelességek súlyához méltó ünnepélyességgel tartotta meg első őszi értekezletét a Magyar Élet Pártja. Ez az őszi tanácskozás külön jelentőséget nyert Teleki Pál gróf hatalmas beszédével, azzal a nagy programmal, amelyet a magyar kormányelnök pártja elé tárt. Teleki Pál gróf miniszterelnök elsősorban is érintette azt a kérdést, hogy miért kaptuk vissza Erdélynek csak egy részét. Nem adtam fel a nehéz időkben — mondotta — semmit állami függetlenségünkből, szabad akaratunk gyakorlásából és a nemzet immanens érdekeiből. UtHt a továbbiakban arra a hatalmas munkára, amely a hazatért területen a magyarságra vár s vázolta azt a politikát, amelyet nemzetiségeinkkel folytatni kell. Nyíltan, határozottan megmondotta véleményét az elmúlt 22 esztendőről, de megmondta azt is, hogy a 22 évi kegyetlen és nyers bánásmód miatt a magyar élet nem fog bosszút állni. Ez az álláspont történelmi felelősségérzetünkből folyik, mert — hirdette Teleki Pál gróf — akármit szenvedett az egyén, az egyénben felülkerekedik a nemzet és tud megbocsátani. Büszke örömmel fogadta a pártértekezlet, de fogadja az egész nemzeti közvélemény is azokat a hálás, elismerő szavakat, amelyekkel a miniszterelnök honvédségünkről emlékezett meg. Nagy benyomást tett a fegyelem, a hadsereg ereje, fel- készültsége és az, hogy mindent megvásárolt és nem úgy vitt el. A magyar hadsereg s a magyar köz- igazgatás minden vonatkozásban fényes próbát állt ki. Alig vonultak be egy-egy felszabadított városba, községbe a magyar csapatok, máris ott volt a MÁV, ott volt a posta, szinte pillanatok alatt vette át az élet irányítását a katonai közigazgatás. Nagy problémánk már most a visszatért területeknek beépítése az egyetemes magyar életbe. Az első feladat a gazdasági pillanatnyi ellátás biztosítása. Etekintetben már megfelelő intézkedések történtek s gondoskodni kell a Székelyföldnek a forgalomba való bekapcsolásáról. Kétségtelenül komoly nehézségekkel állunk szemben, de itt is megfelelő átmeneti intézkedésekkel segít a magyar kormány. A repülőjáratok már menetrendszerűen indulnak s készen áll az alaposan kidolgozott terv a széles vágányú vasutak építésére, hogy az egész Székelyföldet bekapcsoljuk a magyar közlekedési hálózatba. Ez természetesen hosz- szabb időt vesz igénybe, éppen ezért máris folyik a serény munka, hogy keskenyvágányú vasúttal biztosítsuk a Székelyföld közeledési forgalmát. Fontos kérdés az iskolaügy rendezése is s a kultuszminiszter akként döntött, hogy az erdélyi iskolák már e hó 18-án mindenütt megnyíljanak. Nem szenved tehát kárt az erdélyi tanulóifjúság, nem vészit semmit a hazatéréssel. Bizonyára a legszélesebb körökben nyer megértő visszhangot Teleki Pál grófnak ama kijelentése, hogy a legkomolyabban kíván foglalkozni a földreformmal. Tanulmányi bizottság fogja e kérdést minden részletében feltárni s a miniszterelnök már most hirdeti, hogy nemcsak a magyar, de a román kisbirtokosoktól sem veszünk el földet, ha azt törvényesen, jogos úton kapták. Ez jellemzi egyébként az egész magyar uralmat. A jog és az igazság alapján fogunk élni s minden nemzetiségünknek minden jogát egyformáu megadjuk saját jószántunkból. Előrelátó óvatossággal irányítja Teleki Pál gróf a visszatért erdélyi részek politikai életét. Figyelmez- tetta az erdélyieket, hogy fokozatosan, lassan kapcsolódjanak be az ország politikai életébe, amelyet természetszerűleg még nem ismerhetnek tisztán. Ezzel kapcsolatos az az álláspont, hogy az erdélyi társadalom új alapon szervezkedve tartsa fenn azt az erdélyi lelkiséget, amely az utolsó két évtized alatt keménnyé, magyarabb magyarrá edződött. Ez az erdélyi lelkiség országos érdek, megőrzése, továbbfejlesztése, a miniszterelnök kijelentése szerint, egyetemes kötelességünk. Megindul a magyar belpolitikai élet s ebben az egységre törekvő, alkotó munkában immár részt vesznek erdélyi véreink is. Eger, október 5. Mint ismeretes, a kormány javaslatot terjesztett a Ház elé a felső- oktatás átszervezéséről az egyetemek új rendjével kapcsolatban. A javaslat szerint a jövő tanévtől kezdődően a jogakadémiák csak két évfolyamon működhetnek, a további éveket a joghallgatók egyetemeken kötelesek hallgatni. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jogakadémiák közeli megszüntetésével kell számolni, mert hiszen a jogakadémiák gyakorlati előnye az volt, hogy egy város, vagy vidék ifjúsága számára könnyebbé,
