Eger - napilap, 1940/2
1940-10-02 / 156. szám
Eger, Ll. évfolyam, 156. szám. Aba 8 FILLÉR ♦ Szerda o Trianon 21, 1940. október 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vArmeovei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Eger, október 2. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága hétfón megtartott ülésében tárgyalta le a közúti, háztartási és nyugdíjalap, valamint az állategészségügyi ebadóalap 1941. évi költségvetését. A költségvetéseket dr. Hunyadi- Búzás Endre főjegyző terjesztette a közgyűlés elé. Bejelentette, hogy a közúti alap költségvetése 1.863,654 pengős keretben mozog, mert az eddigi keretek között nem lehetett az utak fenntartásáról gondoskodni. Az anyagok és munkabérek megdrágultak, ezenkívül a sorompóvámoknál is hátrány érte a vármegyét, amennyiben a 140—150 ezer pengős vámbevételek helyett az állam 125—128 ezer pengővel kárpótolta a vármegyét. Ezért az útadó kulcsát 16-ról 18 százalékra, a közmunkavált3ágban a kézi napszámot 2'20 pengőről 3 pengőre, az igás napszámot 7-ről 9 pengőre kellett felemelni. Beniczky Elemér sajnálattal vette tudomásul, hogy az úthálózat fenntartása újabb áldozatokat kíván, ezeket azonban viselni kell, mert csak olyan helyen lehet takarékoskodni, ahol erre mód van. Hangoztatta, hogy mihelyt erre alkalom lesz, folytatni kell a községek utai- nak portalanítását, és felterjesztést kell intézni a kormányhoz, hogy a vámkártalanítás összegét emelje fel. Egyébként elismerését fejezte ki a vármegye vezetőségének, hogy a nehéz viszonyok között is mintaszerű rendben tartja az úthálózatot A háztartási és nyugdíjalap költségvetésének kiadási tételei ugyancsak emelkedtek a nagymérvű anyag- drágulás miatt. A közellátás megszervezése szintén jelentékeny kiadási többletet jelentett és ennek Eger, október 2. A kormányzóné hétfőn este elhangzott beszéde országszerte újabb lendületet adott az Erdélyért-akció- nak. A beszéd szívhez szóló hangjai utat találnak minden magyarhoz és ha nehezebbek is az idők, ha szegényebbek vagyunk is, az Erdélyért gyűjtéssel a magyarság meg fogja mutatni áldozatkész szerétét fedezetéről gondoskodni kellett. — A vármegyei pótadó ennek meg- felelőieg a városokban 9'9 százalékról 116 százalékra, a községekben 26 százalékról 29.3 százalékra emelkedik. Az ebadóalap költségvetésének kerete 48,200 pengő. A bevételek már nem fedezik a kiadásokat, ezért a vármegye már kénytelen az alap vagyonához nyúlni és abból, mint 1940-ben, 1941-re is nyolcezer pengőt igénybevenni. Az alapok költségvetését hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta a törvényhatósági bizottság. Bejelentette a továbbiakban az előadó, hogy az árvíz által tönkretett detk—hevesi közút 9 méter nyi-' lású vasbeton hídjának költségére 12 ezer, a gyöngyös—jászberényi út Nagypatak-hídjának újjáépítésére 28 ezer pengőt biztosított a törvény- hatóság. a visszatért testvérek iránt. Az Eger szerkesztőségéhez és ki- adóhivatalához ma a következő adományok érkeztek: Vanyek József . . . 5'— Wurm Ilona .... 3’— Egri Hangya Szövetk. alkalmazottai . . . 60*— Eddigi gyűjtés . . . 584-— Összesen . 652 P „Erdély nagyszerű népét meg kell menteni a pusztulástól!“ A kormányzóné rádiószózata Erdély megsegítésére Vitéz nagybányai Horthy Mik- lósné, a kormányzó hitvese, hétfőn este 7 órakor rádiószózatot intézett a magyar társadalomhoz az „Erdélyért“ akció támogatása érdekében. — Jól tudom — mondotta a főméltóságú asszony — súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatot kérek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdagságát tönkretette Trianon, és mert minden egyes magyar család nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bízom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rendkívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatokra képes. A magyar pedig életerős faj. — A Gondviselés irgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehetünk a nagy világégésnek. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a szirénák vészjelét flgyelniök és gyermekeik életéért rettegniük. De még azt is megadta nekünk az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíthattuk hazánk csonka területét. — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közeledő tél elé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodói; cipő nélkül a gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek ? — azt kell felelnem : úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ruhanemüekre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség volna iskolakönyvekre Í8. — Erdély a vitéz katonák szülőföldje.. Évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szívével szolgálja a nemzetet. A magyar asszonyokat és leányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék különös gondjukba az „Erdélyért“ mozgalmat. — Ne riadjunk vissza áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk, családunk és nemzetünk jövő boldogulásáért felajánlunk a Teremtő trónja előtt. t _rur_rm /rrr.rrrr rr...............—■- - ■***- -** .................. ““ ““ “■« “** “*» “** —............* H töruényhatóstígi bizottság elfogadta a vármegye különböző alapjainak 1941. éui költséguetését Területcsere Nógrádi vármegyével Heves és Nógrád vármegyék között már évtizedek óta esedékes volt egy területcsere. A cserét mos^ hosszas tárgyalások után, sikerül megvalósítani. A Nagybátony községhez tartozó Maconka-vasúttelepet Heves vármegye átadja Nógrád megyének és megkapja helyébe Csengerhát-pusztát. A két terület nagyjából egyforma tételeket mutat fel közigazgatási szempontból. A vármegye eladja részét az Apcvidékl kőbányából Az Apcvidéki kőbánya fele részben Heves, fele részben Csanád vármegyéé. A kőbánya 1939. évi mérlegét most terjesztette be Oko- licsányi Imre alispán. A mérleg 104 pengő tiszta nyereséget mutat, az Eger városa megkapta négy évre az ebadójövedelmet idén azonban ilyen nyereségre sincs kilátás. A vármegye alispánja bejelentette, hogy ilyen körülmények között tárgyalásokat kezdett a vármegye bánya-részének eladására. A közgyűlés Eger város kérelmére az itt befolyó ebadójövedelmet 1940- tői 1944-ig átengedte Eger városának, tekintettel arra, hogy állategészségügyi kiadásairól maga gondoskodik. Touább gyűlnek az adományok Erdélyért
