Eger - napilap, 1940/2

1940-09-28 / 154. szám

Eger, Ll. évfolyam, 154. szám, A B fi 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. szeptember 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hőnapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEQYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Hetven százalékos pótadóval állították össze a város költségvetését A polgármester és a számvevőségi főtanácsos jelentése az emelkedés okairól Ma került ki a nyomdából Eger város háztartásának 1941. évi költ­ségvetési tervezete. A tervezet je­lentős pótadóemelkedést hoz, ameny- nyiben az idei 60 százalékos kulcsot 70 százalékban kellett megállapítani. 1940. évre megállapítva Szükséglet: 1.438,418'— P. Fedezet: 1.225,613.— P. A tervezetről egyébként a költség- vetés előszavában a következőket mondja dr. KálnoJcy István polgár- mester és Kalculc Jenő számvevőségi főtanácsos: A háztartás mérlege a következő: 1941. évi tervezet 1941. évi többlet 1.523,449'— P. 85,031'— P. 1.270,680'— P. 45,067'— P. Hiány: 212,805'— P. A 252,769 pengő hiány fedezetére a pótlékolható 362,514 pengőt ki­tevő állami adóalap után 70 száza­lékos községi pótadónak, azaz: 253,759 pengőnek a kivetése válik szükségessé, mely összeget egybe­vetve a hiánnyal, fedezeti többlet­ként 999 pengő mutatkozik. Amig tehát a múlt évben a hiányt 60 százalékos pótadóval sikerült fedezni, addig ez a jelen költség- vetési évben csak 70 százalékkal volt elérhető. A pótadó százalékát, hogy ily jelentősen fel kellett emelni, annak kettős eredője van. Egyik a szükségletek nagyarányú emelkedése, másik a beszerzési árak­nak jelentős megnövekedése. Azon­kívül okozója a város közigazga­tási feladatkörének jelentős bővü­lése is, mert a megszaporodott és kibővült feladatok ellátására a meg­lévő személyzet már elégtelen, s így új állásokat kellett szervezni. Új ál­lások : egy I. oszt. aljegyzői, egy orvosi, s egy állatorvosi állás. Ezen­kívül a napidíjasok létszámát is, a népmozgalmi nyilvántartás feladat­körének ellátása miatt előbb két fő­vel, utóbb pedig a mindinkább nö­vekedő és bővülő egyéb közigazga­tási feladatkörök ellátása miatt to­vábbi öt fővel kellett szaporítani A tűzoltók létszámát belügyminisz­teri rendeletre, további két fővel kellett emelnünk. Ezen új állások illetményei jelentékeny újabb terhe­ket jelentenek és növelték a költ­ségvetés szükségletének összegét. A dologi szükségleteknél nemcsak a beszerzési árak emelkedtek 25°/o-kal, de jelentékenyen növekedett a be­szerzendő szükséglet mennyisége is. 252,769 — P. Az adósság-szolgáltatás terhei is jelentékeny növekedést mutatnak. Eltekintve az egyes tételeknél be­állott kisebb-nagyobb összegű vál­tozástól, a MOKTÁB, kölcsön 1941. évi szolgáltatása 20.000 pengővel, a Murt Magyar Útépítési rt. útépí­tési vállalkozói hitel szolgáltatási összege pedig 24174 pengővel nö­vekedett. Ezek a körülmények tet­ték szükségessé a pótadó százalé­kának 10°/o-os emelését. Elemi csapások Az elmúlt év költségvetésének beterjesztése alkalmával bizakodó hangon reméltük, hogy városunk gazdasági élete, a három esztendő sorozatos elemi csapásai után, a pénzügyi megkönnyebbülés és to­vábbi fejlődés útjára lép. Sajnos, e reményünk a város vezetőségének legjobb akaratú és a város érdeké­ben mindent kifejtő törekvésein kí­vül álló okokból nem vált valóra. Bevételeink bizton remélt emel­kedése a folyó évi elemi csapások következtében elmaradt. Szőlő és gyümölcstermelésünk a legtöbb he­lyen majdnem 100 °/o-ban tönkre­ment, s így a város polgárságának ebből remélt bevételei elmaradtak, teherbíró képessége csökkent. Mind­ezt növelte a rendkívüli politikai helyzetnek a város gazdasági éle­tére is kiható befolyása, amely az előző években szépen kifejlődő, nö­vekvő idegenforgalmára is bénítólag hatott. — Ilyen körülmények mellett, midőn egyéb bevételi források ked­vezőbb kimunkálása és a bevételek fokozása nem volt lehetséges, kény­telenek voltunk a pótadó százalé­kának emeléséhez nyúlni. Ezen eme­lés azonban a rendkívüli politikai és gazdasági körülményekre tekin­tettel túlzottnak nem mondható. Nem pedig különösen akkor, amidőn az elodázhatatlan és régebben ke­letkezett szükségleteken kívül, az újabban keletkezett igények és szük­ségleteken is, amelyek képviselő- testületi határozatokon nyugszanak, úgyszólván mind kivétel nélkül ki- elégíttettek. Sőt igen sok szükség­letnél a hitelkeretet a múlt évivel szemben még jelentős összeggel emeltük is. Ilyenek az utak és épü­letek fenntartási szükséglete, to­vábbá a házilag kezelt gazdaságok, a kertmunkásképző iskola további fejlesztése és bővítése. — Nem hagyhatjuk említés nél­kül azt sem, hogy a július végével megszüntetett kövezetvám helyeit nyújtandó kártalanítás összege az eddigi bevételekkel szemben 24.610 pengős bevételi csökkenést eredmé­nyezett. A városfejlesztés feladatai — Előző költségvetéseink elősza­vában ismertettük városfejlesztési programunkat. Ezekre vonatkozólag ezidőszerint annyit jelentünk, hogy azoknak megvalósítása, sőt a pro­Eger, szeptember 23. Az „Eger“ gyűjtése Erdélyért a hónap első napjaiban ujult erővel indul meg. Eger nagyrészben tiszt­viselő város és a gazdasági vérke­ringés üteme elseje körül élénkebb a városban. Bizonyos, hogy ezekben a napokban felbuzognak az áldozat- készség forrásai és mindenki oda- hajlik gondolatával és támogatásá­val a visszatért erdélyi testvérek­hez, hogy segítsen szenvedésükön és enyhítse szegénységüket. Nálunk sem az a helyzet most, mint volt a felvidék visszatérése­kor. Az elemi csapások súlyosan érintették a gazdasági életet és bő­ségünkben megfogyatkoztunk. Mégis, ha csak néhány fillér kerül egy-egy házból az Erdélyért-mozgalomra, or­szágos mértékben a kicsi sokra nő gram bővítése állandóan szemünk előtt lebeg. E városfejlesztési pro­gramból a legsürgősebben megol­dandó feladatnak tartjuk: az új vágóhíd építését, a városi men ház­nak új otthonban való elhelyezését, az exportpiac megteremtését, az északi gazdasági népiskola megépí­tését, tüdőbeteg otthon létesítését s a város tulujdonát képező igen le­romlott állapotban lévő épületek teljes karbahelyezését. Ezeknek elő­készítése és tervei már meglehető­sen előrehaladott stádiumban vannak. — Egyebekben megemlítjük, hogy a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is sikerült költségvetésünk keretében gondoskodni minden szociális, kul­turális és gazdasági szükséglet fe­dezetéről, s ezenkívül gondoskodás történt a város hitelképességének fenntartása érdekében minden vállalt kötelezettség fedezetéről is. — Igyekeztünk, hogy költség- vetésünk a realitás minden kelléké­nek megfeleljen. A várható szükség­letekről gondoskodás történt. A ki­adások a várható teljes összegük­ben, a bevételek pedig körültekin­tőbb gondossággal olyan összegek­ben irányoztattak elő, amelyeknek befolyása remélhető. és nagy segítségére lehet erdélyi véreinknek. Ma reggel érdekes, nagyösszegű adomány érkezett az erdélyi szár­mazású Iftene Gabriella egri polgári iskolai tanárnőtől. A fiatal tanárnő a bécsi napok előtt megfogadta, hogy ha kedvező lesz a döntés, fél havi fizetését jótékony célra adja. A döntés kedvező volt és a lelkes erdélyi lány első dolga volt, hogy októberi fizetésének felét, száz kerek pengőt eljuttatta az Egerhez. Az „Eger“ gyűjtésére legutóbb a következő adományok érkeztek. Iftene Gabriella . . 100'— Incze Károly .... 5'— Özv. Szentkirályi Ödönné. 10'— Kiss János ....................1'— A z eddigi gyűjtés . 398' — Összesen . 514 P Toutíbb folyik az Eger gyűjtése Erdélyért A hónap első napjain nagyobb eredmények várhatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom