Eger - napilap, 1940/2

1940-07-01 / 103. szám

1940. július 1. EGEK 3 Kétszáz egri nő elindult a Uöröskereszt gyüjtőíueiuel Zsúfolt ház vett részt a Vöröskereszt vasárnapi megbeszélésén Eger, július 1 A Vöröskereszt hétfői és keddi gyűjtésére lelkes előkészületeket tett Eger város női társadalma. Kál- noky István dr. polgármester a gyűjtés részletének megbeszélésére vasárnap délelőttre egybehívta a hölgyeket, elsősorban azokat, akik ápolónői tanfolyamot végeztek s a hívó szóra zsúfolásig megtelt a vá­rosháza nagyterme. A megbeszélő gyűlést dr. Hedry Lőrincné, a Vöröskereszt alelnök- nöje nyitotta meg üdvözlő és buz­dító szavakkal. Mielőtt a szervezésre térnék — mondotta —, engedjék meg nekem, hogy megemlékezhessek arról az Egyletről, amely most a mi segít­ségünket és közreműködésünket kéri. Arra ma nincs idő, hogy a Magyar Vöröskereszt Egyletnek nagyszerűen kiépített és az ember­szeretet mágikus erejével fenntar­tott szervezetét ismertessem. Csu­pán arra nyújthat alkalmat ez az értekezlet, hogy az Egylet céljai­ról, hivatásáról és munkálkodásá­ról szóljak néhány szívből fogant szóval. A Vöröskereszt célja: segíteni! Segíteni háborúban:. megsebesült harcosok ápolásával, a hadifoglyok, internáltak, túszok sorsának köny- nyítésével; segíteni békében: a szociális sze­génygondozás megszervezésével és a közjótékonyság gyakorlásával. Mindezeken felül az Egylet állan­dóan készülődik esetleges háború esetére, legfontosabb feladatainak ellátására, vöröskeresztes ápolónők kiképzése által. A Magyar Vöröskereszt Egylet ezen céljait, hivatását hiánytalanul betöltötte káborúban, s békében egyaránt. A világháborúban a harc­terek minden vonalán ott voltak a „vöröskeresztesek“, hogy ápolják a sebesülteket, vigasztalják a haldok­lókat és hogy enyhítsék a világhá­ború által okozta mérhetetlen szen­vedést a háború áldozatainál. A há­ború után is megtett mindent, hogy A Komlói Kormányzódijas róm. kath. Földmíves Dalkör a legna­gyobb anyagi erőfeszítések árán résztvett a győri országos dalosver­senyen. Az ezüst-érmes férfikari csoportba nevezett be. Huszonhat versenyzővel, nagyobb részt fővá­rosi, városi, üzemi és intelligens emberekből álló dalárdákkal kellett megbirkóznia. A magyar akaratnak, a magyar szorgalomnak, a legna­gyobb munkaidőben, az egész napi nehéz munka utáni esti próbáknak meg lett az eredménye. A tisztán feladatait teljesítve segítse hazán­kat a békés, s megelégedett jövendő felé. A Magyar Vöröskereszt Egy­let a könyörülő és tettekben kife­jeződő emberiességet és emberszere- tetet gyakorolta és gyakorolja mind­végig. A háború Európa egész nyugati felét lángba borította, százezrek és milliók halálát, sebesülését és szen­vedését okozva újra. Keleten, köz­vetlen szomszédságunkban — Cseh- Szlovákia után — egy másik or­szág bomlása kezdődött meg. A most folyó háborúban az országok egész sora semmisült meg. A szét­hullással, egyes országok felbomlá­sával az új rendeződés folyamata indult meg, amely minket is érin­teni fog. Nagyon is időszerű lenne ránk nézve, ha megállapítanánk és következményeit levonnánk, hogy e valóban történelmi időben, fordula­tokban és meglepetésekben gazdag napokban csak akkor fogunk győ­zedelmesen megállani és megmarad­ni, ha minden téren és minden vo­natkozásban való összefogás és egyet­értés mellett, lehetővé tesszük, hogy az esetleg elkövetkező nagy ese­mények és történések ideje alatt, a Magyar Vörös-kereszt Egylet hiva­tását hiány nélkül és hűségesen tölthesse be a nemzet és a magyar nép érdekében. A lélekből szólő megnyitó sza­vak után dr. Pál Endre városi al­jegyző ismertette a gyűjtés elveit. A gyűjtő hölgyek minden házat fel­keresnek a két napon s kedden utcai urna- és perselygyüjtés is lesz előreláthatólag. A gyűjtők között kétszáz ívet osztottak szét, ezekre jegyzik fel az adakozók nevét és az adományo­kat. Ma reggel a városházán találko­zott a gyűjtők nagy csoportja és innen indúltak az egri nők az egri kapuk és egri szivek ostromára. Nem kétséges, hogy Eger közön­sége nevéhez és szelleméhez méltón fogadja a Vöröskereszt kérő szavát. földmíves emberekből álló énekkar nemes küzdelemben, az aránytalanul jobb adottságokkal bíró dalárdák között az első helyezettek közé ke­rült s ezáltal elnyerte az ezüst ér­met, amely feljogosítja a jövőben az arany érmes csoportban való ver­senyzésre. Ez a földmíves kórus már tizen­három éve végzi kultúrmisszióját és Heves vármegyének már számtalan dicsőséget szerzett. A csekély tá­mogatás azonban a legbizonytala­nabb helyzetben tartja a törekvő dalárdát. Hogy némi tájékozódást nyerjen a vármegye olvasóközön­sége, egy ilyen út megrendezéséből közöljük a következőket. A Dalos­szövetségnek 60 személy után szállás, benevezés és egyéb díj címén kb. 250 P-t kell fizetni. Utazási költ­ségek Füzesabonytól Győrig 50 %-os kedvezmény mellett személyenként 12'20 P. Étkezési költségeket a dal­kör tagjai nem ismernek, ez azt jelenti, hogy két napig a tarisznyá­ból élnek, még levesre sem jut. Örülnek, ha a versenyre feljut­hatnak. Sokan családjuktól vonják el az utazási költségekhez való hozzájárulást. De büszke öntudat Vitéz Jabábffy Dezső színigazgató a közönséggel és a sajtóval való kapcsolatának minél közvetlenebbé tételére bevezette az ötven száza­lékos kedvezményű „Eger“ napokat. Ezek a napok igen népszerűek, mert a közönség nagy szeretettel látogatja az olcsó előadásokat. Legutóbb július 2-re, keddre hir­dettük az első Eger estet, műsor­Sarlós Boldogasszony Kistálgán. Ezen a napon van a 17B éves templom búcsúja. Ennyi esztendő nagy idő egy község életében. Alig­ha van egyetlen háza is a falunak, mely ennyi év óta szolgálná gazdá­ját, mint ez az istenháza. A kistá- lyaíak érzik is, hogy Sarlós Boldog- asszony napja az ő családi ünnepük, amikor a falu legöregebbikét, tem­plomukat akarják megtisztelni. Kis- tálya körül már suhog a sarló Bol­dogasszonyunk ünnepén, de ők ün­neplőbe öltözötten ilyenkor az isten­házába iparkodnak. Ezen a napon a közönyösségben megrögzöttek is megindulnak és el­mennek a dombtetőn álló Öreget megtisztelni. Kívül többen állnak, mint belül, mert a kis öreg templom nincs berendezkedve az egynapos és nagyünnepes katolikusok fogadására. Pedig a falu zöme nincs is itthon. Baranyában, Somogybán és Fejér megyében summáznak késő őszig, mert itthon megélhetési lehetőség számukra nincsen. Sorsuk egyezik Sarlós Boldogasszonyéval, aki ezt az időszakot szintén idegenben töltötte el. Házuk tája kihalt és csendes, mint a Szent Szűz názáreti otthona. A kis öreg istenháza szomorúan nélkülözi őket. Az itthonmaradottak ezek helyett is járják a búcsút, imádkoznak Herczegfalva, Mezőhe­gyes és Kaposvár környékén sar­lózó szüléikért, testvéreikért és gyer­mekeikért. A körhintások és mézes- kalácsos sátrak is panaszkodnak, hogy kevés a kuncsaft, mert a gyer­mekek közül is sokan szüleikkel summás munkában vannak. Ha Kistályáról egyesek rossz vé­leménnyel vannak, annak oka nagy FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ tölti el szívüket, mert látják, hogy komoly, áldozatos munkájuknak meg is van az eredménye. A dalkör együttartó varázsló karnagya Nemes János igazgató kántortanító, aki nagy akaraterejé­vel, a falu kultúrájáért minden áldo­zatra kész. Munkájával az iskolán- kívüli népművelés terén már orszá­gosan ismertté vált. változás miatt azonban július 5-én, pénteken kerül színre a „Három a kislány“ az Eger akciója keretében. Schubert fülbemászó muzsikájával a múlt egyik legbájosabb nagy ope­rettje kerül a közönség elé ezzel a darabbal. Az előadásokra szóló utalványo- katjjjszerdán megjelenő számúuk&an hozzuk. szegénységükben keresendő. A la­kosság alig tíz százaléka él saját jövedelméből, a többi napszámmal, illetve summás munkával keresi ke­nyerét. Ezeknek évi jövedelme né­hány száz pengő, s ebből tartják el sokgyermekes családjukat. Minden családban van négy-öt gyermek, nem ritka azonban olyan család, ahol tíz-tizenkét gyermek van, amit a szomszédos, sokkal jobb módú Nagytályáról és Makiárról nem le­het elmondani. Az 1873. évben pusz­tító kolera és az 1880. évben meg­induló kivándorlás Amerikába, állí­totta meg ezen szegény községet fejlődésében. Az alsó és felsőparti barlanglakások emberhez nem méltó szegénységet árulnak el. Ezek el­tüntetése sürgős megoldásra váró elsőrendű szociális kérdés. Egy meg­bukott tufagyár éktelenkedik a falu határában: ennek üzembehozatala megoldaná Kistályán a szociális kér­dést. De maradjunk meg Sarlós Boldog- asszonynál ! A kistályaiak lázasan készülnek a kis öreg templom meg­ünneplésére. Az összes egri rokonok és ismerősök meg vannak invitálva a falusi búcsúra. Tuza Panni, meg a másik Panni néni szorgosan dí­szítik Sarlós Boldogasszony oltárát. Azt mondják, hogy a kis öreg tem­plomban minden olyan szép, hogy Szentpéteri és Sikari is megnézheti. Az ünnepség fényéről a dalárda és a leverne dísz-szakasz gondoskodik Szánthő Béla és Hankó János taní­tók irányítása mellett. Lj. — Záporeső, zivatar. Az Idő- járástani Intézet szerint várható idő­járás a következő 24 órára-.'Északi, északkeleti szél, még több helyeD záporeső, zivatar. A hőmérséklet alig változik. Az első helyezettek közé került a Könslöi Földműves Dalkör a győri országos dalosversenyen Műsorváltozás miatt pénteken lesz a színház „Eger“ napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom