Eger - napilap, 1940/2
1940-09-13 / 145. szám
1940. szeptember 13. E G E R 3 fl tűzifakereskeöelem újabb szabályozása Ki akar tűzifakereskedő lenni A kereskedelemügyi miniszter az ország területét tűzifaforgalom szempontjából tűzifanagykereskedői körzetekre osztotta be. Egyik tűzifanagykereskedői körzet területéről a másik tfizifanagy- kereskedői körzet területére, kereskedelmi, vagy ipari célra tűzifát szállítani nem szabad. Kivételek azok a tűzifaszállítmányok, amelyeknek feladója: 1. valamely erdő tulajdonosa, birtokosa, haszonbérlője, vagy a fa kitermelője, továbbá az a fakereskedő, aki a termelés helyén, tő mellett vagy rakodón vásáiolta meg és vette birtokba; 2. valamely közvetlenül szomszédos kötött tűzifakereskedői körzetben kijelölt tüzifakereskedő. Mindenkinek, aki tűzifanagykereskedéssel kíván foglalkozni, tűzifanagykereskedővé való kijelölése iránt a telephely szerint illetékes elsőfokú iparhatóságnál a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez címzett kérvényt kell benyújtani. A kérvényhez mellékelni kell: a) hat hónapnál nem régibb erkölcsi zonyítványt, b) saját és szülei születési és anyakönyvi kivonatát, valamint, ha a folyamodó törvényes házasságban él, házassági anyakönyvi kivonatát és házastársa születési anyakönyvi kivonatát, c) nyiAz egyenes adóra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. te. 45. §-a s a m. kir. pénzügyminisztériumnak ezen törvényhely végrehajtása tárgyában kiadott 137.300—1940. VII. számú rendelete szerint az adózó, aki a) pótlólag olyan jövedelmeket és vagyontárgyakat jelent be, amelyeket az 1940. évre szóló általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyonadóbevallásban elhallgatott, vagy nem helyesen vallotta be, vagy amelyekről bevallást egyáltalán nem adott; b) bejelentését 1940. évi szeptember hó 30. napjáig megteszi; c) olyan elhallgatott vagyont jelent be, amelynek értéke az adó alá már bevallott vagyontárgyainak értékével együtt 1938. évi február hó 28-án az 50.000 pengőt nem haladta meg; d) az adóalapul vett jövedelem vagy vagyon helytelen vagy valótlan bevallása, vagy a bevallás elmulasztása miatt eljárás alatt nem állott, illetőleg ellene a pénzügyi hatóság részéről eljárás még nem indult, — közkegyelemben része sülhet. Közkegyelemben részesül az az latkoz&tot, melyben a folyamodó büntetőjogi következmények terhével kijelenti, hogy az 1939. évi IV. te. szempontjából zsidónak tekin tendő vagy nem; d) a megfelelő iparigazolványt, vagy annak hiteles másolatát. Az a)—c) pontokban említett okiratokat közkereseti társaság esetében valamennyi tagra, betéti társaság esetében valamennyi beltagra, korlátozott felelősségű társaság esetében valamennyi tagra és valamennyi üzletvezetőre, részvénytársaság és szövetkezet esetében az igazgatóság és felügyelőbizottság valamennyi tagjára, valamint a vállalat tényleges vezetőire vonatko- kozólag csatolni kell. A kérvényben elő kell adni, hogy a folyamodó a tűzifakereskedés céljaira mennyi forgótőkével és milyen raktárhelyiséggel rendelkezik, valamint, hogy a tűzifakereskedéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteket miképen szerezte meg. Az a tűzifakereskedői körzet, ahol a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter tűzifának nagybani forga- lombahozatalára jogosult egy, vagy több tűzifakereskedőt kijelöl, kötött tűzifakereskedői körzetnek minősül és ott másnak, mint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által kijelölt tűzifakereskedőnek tűzifakereskedést folytatni tilos. adózó is, aki az 1939. évet megelőző években élvezett olyan jövedelmet, amelyet általános kereseti, iletőleg jövedelemadó bevallásából kihagyott, azonban ezt a jövedelmet felélte és nem alakított belőle olyan vagyont, mely vagyonadó alá esnék, ha az elhallgatott jövedelmet 1940. szeptember hó 30-ig bejelenti és az ennek alapul vételével kiszámított adókülönbözetet a bejelentéssel egyidejűleg és egy ősz- szegben befizeti. A közkegyelem engedélyezésének az a célja, hogy azok az adózók, akik a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938: XX. t.-c. 8. §-ának 3. bekezdésében biztosított közkegyelemben a beruházási hozzájárulással kapcsolatban azért nem részesülhettek, mert vagyonuk értéke az 50.000 pengőt nem haladván meg, bevallást nem voltak kötelesek adni, a múltban elkövetett cselekményeik következményei alól szabaduljanak, ha a rendelet fenti a—d) pontokban felsorolt feltételeknek eleget tesznek. A fenti feltételek teljesítése esetében a közkegyelem kiterjed az elhallgatott jövedelemmel vagy vagyonnal kapcsolatban az 1940. évet megelőző időre kivethető összes állami és helyhatósági adókra. Az elhallgatott jövedelem vagy vagyon bejelentését szabályszerű adóbevallási íven kell a fenti b) pontban megjelölt határidőn belül az illetékes m. kir. adóhivatalnál közvetlenül megtenni a bevallási ív minden rovatának pontos betartása mellett s ebben az elhallgatott jövedelmeket jövedelemforrásonként, az elhallgatott vagyontárgyakat pedig vagyoncsoportonként felsorolni és a jövedelem összegét, illetőleg vagyontárgy értékét is feltüntetni. A bevallási ív külzetén meg kell jelölni, hogy ez a bevallás jövedelmek és vagyontárgyak pótlólagos bejelentésére szolgál. Közkegyelemben csak azok az adózók részesülhetnek, akik bejeEger, szeptember 13. Gyöngyöstarján közgégben június 29.-én este Tóth Ferenc korcsmájában mulattak a földműves legények. Két táborban folyt a bor és a nóta. A legények egyik csapata Rúzsom István 20 éves földműves fiú, a másik pedig Pászti Antal 21 éves legény pajtásaiból alakult. Pászti táborában egyszer csak Szőke Rafael rácsapott öklével a korcsmaasztalra. Táncoltak az üvegek, felborultak a poharak, elhallgatott a nóta és a két tábor egymásnak ugrott. Szódásüvegek, boros kancsók röpködtek egyik asztaltól a másikhoz és egyik fejtől a másikhoz. Ez után a rövid „tüzérségi előkészítés után“ megkezdődött a közelharc, mert általános verekedés támadt a két legény- csapat között. A korcsmáros nagynehezen ki- tuszkolta a legények zömét az utcára. Rúzsom azonban többedmagá- val bent maradt. Nagy kést villogtatott a kezében és ordítozott: „Az közeledjék hozzám, akinek nem kedves az élete!“ — Rendelet a strohmannok iparigazolvángának szigorú ellenőrzésére. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a másodfokú iparhatóságokhoz a strohmannok ipari jogosítványának szigorú ellenőrzése érdekében. Megállapítja a leirat, hogy különösen a zsidó- törvénnyel kapcsolatban számos eset fordul elő, amikor egyesek más neve alatt gyakorolják az ipart, vagy a kereskedést. Az ilyen esetekben a kihágási eljárást meg kell indítani, az üzletet, illetve műhelyt be kell zárni és gondoskodni kell a rendőrbírói eljárás megindításáról is. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ lentésüket az adott határidőn belül teszik meg és minden elhallgatott jövedelmet és vagyont bevallottak s abból nem létező tehertételeket nem vontak le. Az, aki a közkegyelem elnyerése céljából valótlan bejelentést tesz, vagy a bevallásából adóköteles jövedelmeket és vagyontárgyakat kihagy, vagy jogorvoslatának indokolásában valótlan nyilatkozatot tesz, a közkegyelem elvesztésén felül a fennálló törvényes rendelkezések szerint büntetés alá esik. Pászti Antal a kiszorultak között volt és azt mondta, hogy visszamegy a korcsmába és elviszi társait udvarolni. Belépett az ivóhelyiségbe, de Rúzsom István, kezében forgatva a nagy kést, rákiáltott: „Miért ütöttél az asztalra?“ Bal kezével megfogta az ingét a mellén, jobb kezével pedig ugyanakkor nagy erővel szívébe döfte a kést. Pászti azonnal holtan esett össze. Rúzsom a gyilkosság után elfutott a korcsmából és egyik helybeli leányosháznál keresett menedéket, ahol udvarolt. A csendőrök azonban nemsokára elfogták és beszállították Egerbe. Az egri törvényszék büntető tanácsa dr. Szabó Ignác törvényszéki tanácselnök vezetésével most tárgyalta a bűnügyet és Rúzsom Istvánt, aki a falu egyik legvagyonosabb gazdájának fia, szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őt hat évi fegy- házra ítélte. Az ítélet még nem jogerős. | — 30 fillérért árulta a tejet, — 10 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az egri törvényszék uzsorabírósága tegnap tárgyalta Sinkó Andrásné született Erdélyi Margit 24 éves egerszalóki asszony árdrá- gítási bűnügyét. Árdrágítással vádolta a kir. ügyészség, mert Egerben ez évi július 6.-án 30 fillérért mérte a tej literjét. A vádlott azzal védekezett, hogy első alkalommal hozott tejet a városba és nem tudta, mi az ára. A törvényszék 4 napi fogházra átváltoztatható 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. A kir. ügyész kevésnek találta a büntetést és azért semmisségi panasszal élt. Közkegyelemben részesül, aki elhallgatott kereseti-, jövedelem-, vagyonadó alapját szeptember 30-ig bejelenti „Az közeledjék hozzám, akinek nem kedves az élete!“ — kiáltotta a gyöngyöstarjáni legény és szívenszúrta ellenfelét A törvényszék hatévi fegyházra ítélte a korcsmái verekedő fiatal gyilkost
