Eger - napilap, 1940/2
1940-09-11 / 144. szám
2 E G E H 1940, szeptember 11. „Nemzetiségeink teljes jogi és tényleges egyenlőséget kapnak, de feltétlen hűséget, munkát és jóakaratot kívánunk tőlük !(< Teleki Pál gróf miniszterelnök erdélyi kőrútján megtette a szükséges intézkedéseket és utasítást adott a nemzetiségi kérdés kezelésére Üzent az ezred: „Átlépje a trianoni határt, boldogan menetelünk Erdély szent magyar földién magánkhoz ölelni felszabadult testvéreinket, szeretettel gondolunk szőkébb hazánk, Eger város közönségére" Kovács Károly ezredparancsnok levele Okolicsányi Imre alispánhoz és dr. Kálnoky István polgármesterhez Teleki Pál gróf miniszterelnök a vasárnapi és hétfői napot, mint jelentettük, Nagyváradon és a felszabadult erdélyi részeken töltötte. Meglátogatta Margitát, Nagybányát, Székelyhidat, Szilágysomlyót, Tas- nádot, Máramarosszigetet és Szatmárnémetit. A miniszterelnök látogatása azt a célt szolgálta, hogy a helyszínen szerezzen impressziókat és adatokat azokra az intézkedésekre nézve, amelyek azonnal szükségesek e területeknek az anyaországgal való gazdasági, kulturális és társadalmi egyesítése céljából. Gróf Teleki Pál miniszterelnök Nagyváradon tájékoztatta a hatóságok vezetőit a kozmánynak a nemzetiségi kérdésről vallott felfogásáról. Többek között a miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány igazságos, emberséges és méltányos nemzetiségi politikát kíván folytatni, amely európai és egyben magyar. Biztosítja a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, a nyelv szabad használatát a magánéletben, és az iskolában s nemzetiségi kulturális A magyar csapatok bevonulása után egyelőre katonai közigazgatás lép életbe Erdélyben, de a kormány gondoskodott róla, hogy egyidejűleg meginduljon a polgári közigazgatás megszervezése is. Az ország egész területéről vittek Erdélybe tisztviselőket, akik megteremtik a hiva talos kereteket a polgári közigazgatás számára. Egerből ugyancsak sok hivatal létszámából történtek megbízások és kinevezések a felszabadult területekre. A pénzügyigazgatóságtól megbízást kapott Germarz Miklós h. pénzügyigazgató, Bánóczy Ede áll. pénzt, tanácsos és Kovács Dezső pénzügyőri felügyelő. Működési helyüket még nem közölték, de már elutaztak Erdélybe. A vármegyéről Éltes Kamil I. o. számvevőségi tanácsos, a vármegyei számvevőség főnöke távozott el Désre és a közegészségügyi szolgálatból Geday József dr. tiszti orvos. Az államépítészeti hivatalból Andrássy Ferenc kir. mérnökgyakornokot Kolozsvárra osztották be. Az egri postahivatalból Udvardy Jenő I. o. postatiszt, Boros Imre I. o. altiszt, Rózsahegyi Alajos és Sütő András II. o. posta-altisztek kaptak megbízást Erdélybe. intézményeknél is. Ezzel szemben természetesen feltétel nélküli hűséget követel a magyar állam iránt, jóakaratú együttműködési készséget és munkát az állami, gazdasági és kulturális élet minden vonalán. A miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány tudatában van annak, hogy megértő nemzeti politikája a szentistváni misszió kiteljesedése, amely a magyar nemzet és a magyar állam legfőbb feladata a Kárpátok medencéjében. Ä kisiparosok megsegítése. A miniszterelnök nagyváradi, máramarosszigeti és szatmárnémeti megbeszéléseiben külön-külön foglalkozott a kisiparosság helyzetének javításával. Trianon után a román kormány céltudatosan arra törekedett, hogy a magyar kisiparosságot megsemmisítse, hogy a magyar városoknak ezt a legősibb rétegét kiirtsa. Ez azonban nem sikerült, de a kisiparosság helyzetének orvoslására gyors és áttekintő intézkedések szükségesek, hogy a termelő munka újra megindulhasson. A vasútállomásról Szamosvölgyi László érettségizett állomásfelvigyázó jelöltet forgalmi szolgálattevőnek Nagyváradra, Siklós Béla állomás elöljárót állomásvezetőnek Nagykalotára, Kelemen Sándor állomás elöljárót állomásvezetönek Bihar állomásra, Bartha Gyula állomás felvigyázót raktárnoknak Szatmárnémetibe, Rendek Miklós üzemi altisztet Szatmárnémetibe, Dobó Gábor és Ujházy Ferenc kalauzjelölteket vonatkísérőknek Máramaros- szígetre, Somos József üzemi altisztet kocsirendezőnek Désre, Papp Illés, Antal József I és Bodnár István órabéres vonatkísérőket Csíkszeredára helyezték. A tűzoltóságtól Kákuk István törzsiűzmester, Német Sándor tűzmester és Réz László tűzoltó mentek Erdélybe az egyik lengyel tűzoltókocsival. A távozókat meleg bajtársi szeretettel búcsúztatták. A laktanya uovarán Ruzsin Ferenc parancsnok mondutt búcsúszavakat, majd a hivatásos és önkéntes tűzoltótestület kikísérte a távozókat a város határáig, ahol Breznay Imre vm. tűzrendészeti felügyelő búcsúztatta őket. Hirdessen az „EGER“-ben Igen érdekes és történelmi dokumentumnak számító levelet kapott Okolicsányi Imre alispán s személyében Heves vármegye közönsége uzoni Kovács Károly ezredes, ezredparancsnoktól. Az ezredparancsnok a felszabadításra induló hevesmegyei ezred üdvözletét küldte haza ebben a levélben: Méltóságos Alispán Űr! Kedves Barátom! Amikor ezredemmel megilletődött lélekkel átlépjük a gyászos trianoni határt s Erdély szent földjére lépünk, hogy rabigában sínylődő testvéreinket magunkhoz öleljük, ezredemmel együtt igaz szeretettel gondolok Rád és küldjük tisztelettel teljes üdvözletünket. Bár álmaink nem valósultak meg teljesen, mégis erősen meggyőződve a magyar igazság végső győzelmében menetelünk, hevesmegyei bakák, boldogan és büszkén, előre. Megismételve magam és ezredem üdvözletét, maradtam kész, nagyra- becsülő híved Kovács, ezredes, ezredparancsnok. A Dobó István m. kir. 14. gyalogezred parancsnokságától a következő levél érkezett „valahonnan Magyarországról“ dr. Kálnoky István polgármesterhez : Eger, szeptember 11. A hulladékpapiros felhasználásának és [forgalmának tárgyában az iparügyi miniszternek rendelete jelent meg, amely előírja, hogy semmiféle hulladékpapirost nem szabad elégetni olyan fűtőberendezésben, vagy fűtésre felhasználni, amelynek í'ostólyfelülete az egynegyed négyzetmétert meghaladja. A hulladékpapirost csakis a tűz meggyújtására lehet felhasználni. A hulladékpapirban igen fontos — a papírgyártáshoz nélkülözhetetlen — nyersanyag, cellulózé fekszik. A cellulózét eddig Németországból hoztuk be, a behozatal azonban a mai viszonyok miatt a minimálisra zsugorodott, annál is inkább, mert a celuzóze nemcsak a papírgyártásnak, hanem a lőgya- pot gyártásnak is a legfontosabb nyersanyaga, így a hadiiparban is nélkülözhetetlen. Nagyságos Polgármester Úr! Kedves Barátom! Abban a szent történelmi pillanatban, amikor átlépve a gálád trianoni határt, boldogan menetelünk Erdély szent magyar földjén magunkhoz ölelni a rabságból szabadult testvéreinket, sok szeretettel gondolunk szűkebb hazánk, Eger város közönségére és első polgárára, Rád* Polgármester Uram. Engedd meg, hogy e történelmi alkalomból tolmácsoljam úgy a magam, mint ezredem tiszteletteljes üdvözletét. Bár fáj a lelkünk a még mindig rabságban maradt testvéreinkért, és sok drága értékünkért, nem szűnünk meg hinni a végső magyar feltámadásban. így menetelve előre az egri gyalogezreddel, maradtam Polgármester Uram Tábori posta 30, 1940. szept. 5. készséges híved: Kovács, ezredes, ezredparancsnok. Dr. Kálnoky István polgármester meleghangú levélben köszönte meg a megtisztelő figyelmet a háziezred parancsnokának és kitartást kívánt az Erdély szíve felé menetelő gyalogezred egész tisztikarának és legénységének. Németországban már régóta szabályozták és előírták a hulladékpapiros összegyűjtését, így e rendeletet nálunk is meg kellett hozni, mert az eldobott és főkép elégetett hulladékpapirban tulajdonképen nagy mennyiségű nemzeti vagyon megy tönkre. A magyar papírgyáraknak évente 1800 vagon hulladékpapirosra van szükségük, hogy azokat összeőrölve uj papirost készíthessenek belőle. A legnagyobb igyekezettel kell tehát minden magyar embernek, háztartásnak, üzletnek és üzemnek azon lennie, hogy ne dobja el, hanem FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ 5ok egri hiuatalból uittek Erdélybe iisziuiselőket a magyar közigazgatás megszeruezésére Egerben is megindul a hulladékpapír összevásárlása Nem szabad elégetni vagy eldobni a papírhulladékot
