Eger - napilap, 1940/2

1940-09-11 / 144. szám

2 E G E H 1940, szeptember 11. „Nemzetiségeink teljes jogi és tényleges egyenlőséget kapnak, de feltétlen hűséget, munkát és jóakaratot kívánunk tőlük !(< Teleki Pál gróf miniszterelnök erdélyi kőrútján megtette a szükséges intézkedéseket és utasítást adott a nemzetiségi kérdés kezelésére Üzent az ezred: „Átlépje a trianoni határt, boldogan menetelünk Erdély szent magyar föld­ién magánkhoz ölelni felszabadult test­véreinket, szeretettel gondolunk sző­kébb hazánk, Eger város közönségére" Kovács Károly ezredparancsnok levele Okolicsányi Imre alispánhoz és dr. Kálnoky István polgármesterhez Teleki Pál gróf miniszterelnök a vasárnapi és hétfői napot, mint jelentettük, Nagyváradon és a fel­szabadult erdélyi részeken töltötte. Meglátogatta Margitát, Nagybányát, Székelyhidat, Szilágysomlyót, Tas- nádot, Máramarosszigetet és Szat­márnémetit. A miniszterelnök látogatása azt a célt szolgálta, hogy a helyszínen szerezzen impressziókat és adatokat azokra az intézkedésekre nézve, amelyek azonnal szükségesek e te­rületeknek az anyaországgal való gazdasági, kulturális és társadalmi egyesítése céljából. Gróf Teleki Pál miniszterelnök Nagyváradon tájékoztatta a ható­ságok vezetőit a kozmánynak a nemzetiségi kérdésről vallott fel­fogásáról. Többek között a miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány igazsá­gos, emberséges és méltányos nem­zetiségi politikát kíván folytatni, amely európai és egyben magyar. Biztosítja a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, a nyelv szabad hasz­nálatát a magánéletben, és az iskolában s nemzetiségi kulturális A magyar csapatok bevonulása után egyelőre katonai közigazgatás lép életbe Erdélyben, de a kormány gondoskodott róla, hogy egyidejűleg meginduljon a polgári közigazgatás megszervezése is. Az ország egész területéről vittek Erdélybe tiszt­viselőket, akik megteremtik a hiva talos kereteket a polgári közigaz­gatás számára. Egerből ugyancsak sok hivatal létszámából történtek megbízások és kinevezések a felszabadult terü­letekre. A pénzügyigazgatóságtól meg­bízást kapott Germarz Miklós h. pénzügyigazgató, Bánóczy Ede áll. pénzt, tanácsos és Kovács Dezső pénzügyőri felügyelő. Működési he­lyüket még nem közölték, de már elutaztak Erdélybe. A vármegyéről Éltes Kamil I. o. számvevőségi tanácsos, a vármegyei számvevőség főnöke távozott el Désre és a közegészségügyi szol­gálatból Geday József dr. tiszti orvos. Az államépítészeti hivatalból Andrássy Ferenc kir. mérnökgyakor­nokot Kolozsvárra osztották be. Az egri postahivatalból Udvardy Jenő I. o. postatiszt, Boros Imre I. o. altiszt, Rózsahegyi Alajos és Sütő András II. o. posta-altisztek kaptak megbízást Erdélybe. intézményeknél is. Ezzel szemben természetesen feltétel nélküli hűsé­get követel a magyar állam iránt, jóakaratú együttműködési készséget és munkát az állami, gazdasági és kulturális élet minden vonalán. A miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány tudatában van annak, hogy megértő nemzeti politikája a szentistváni misszió kiteljesedése, amely a magyar nemzet és a ma­gyar állam legfőbb feladata a Kár­pátok medencéjében. Ä kisiparosok megsegítése. A miniszterelnök nagyváradi, máramarosszigeti és szatmárnémeti megbeszéléseiben külön-külön fog­lalkozott a kisiparosság helyzeté­nek javításával. Trianon után a román kormány céltudatosan arra törekedett, hogy a magyar kisiparosságot megsemmi­sítse, hogy a magyar városoknak ezt a legősibb rétegét kiirtsa. Ez azonban nem sikerült, de a kis­iparosság helyzetének orvoslására gyors és áttekintő intézkedések szükségesek, hogy a termelő munka újra megindulhasson. A vasútállomásról Szamosvölgyi László érettségizett állomásfelvi­gyázó jelöltet forgalmi szolgálatte­vőnek Nagyváradra, Siklós Béla ál­lomás elöljárót állomásvezetőnek Nagykalotára, Kelemen Sándor ál­lomás elöljárót állomásvezetönek Bi­har állomásra, Bartha Gyula állomás felvigyázót raktárnoknak Szatmár­németibe, Rendek Miklós üzemi al­tisztet Szatmárnémetibe, Dobó Gá­bor és Ujházy Ferenc kalauzjelöl­teket vonatkísérőknek Máramaros- szígetre, Somos József üzemi altisz­tet kocsirendezőnek Désre, Papp Illés, Antal József I és Bodnár Ist­ván órabéres vonatkísérőket Csík­szeredára helyezték. A tűzoltóságtól Kákuk István törzsiűzmester, Német Sándor tűz­mester és Réz László tűzoltó men­tek Erdélybe az egyik lengyel tűz­oltókocsival. A távozókat meleg baj­társi szeretettel búcsúztatták. A laktanya uovarán Ruzsin Ferenc parancsnok mondutt búcsúszavakat, majd a hivatásos és önkéntes tűz­oltótestület kikísérte a távozókat a város határáig, ahol Breznay Imre vm. tűzrendészeti felügyelő búcsúz­tatta őket. Hirdessen az „EGER“-ben Igen érdekes és történelmi doku­mentumnak számító levelet kapott Okolicsányi Imre alispán s szemé­lyében Heves vármegye közönsége uzoni Kovács Károly ezredes, ezred­parancsnoktól. Az ezredparancsnok a felszabadításra induló hevesmegyei ezred üdvözletét küldte haza ebben a levélben: Méltóságos Alispán Űr! Kedves Barátom! Amikor ezredemmel megilletődött lélekkel átlépjük a gyászos trianoni határt s Erdély szent földjére lé­pünk, hogy rabigában sínylődő test­véreinket magunkhoz öleljük, ezre­demmel együtt igaz szeretettel gon­dolok Rád és küldjük tisztelettel teljes üdvözletünket. Bár álmaink nem valósultak meg teljesen, mégis erősen meggyőződve a magyar igazság végső győzelmé­ben menetelünk, hevesmegyei bakák, boldogan és büszkén, előre. Megismételve magam és ezredem üdvözletét, maradtam kész, nagyra- becsülő híved Kovács, ezredes, ezredparancsnok. A Dobó István m. kir. 14. gya­logezred parancsnokságától a kö­vetkező levél érkezett „valahonnan Magyarországról“ dr. Kálnoky István polgármesterhez : Eger, szeptember 11. A hulladékpapiros felhasználásá­nak és [forgalmának tárgyában az iparügyi miniszternek rendelete je­lent meg, amely előírja, hogy sem­miféle hulladékpapirost nem szabad elégetni olyan fűtőberendezésben, vagy fűtésre felhasználni, amelynek í'ostólyfelülete az egynegyed négy­zetmétert meghaladja. A hulladék­papirost csakis a tűz meggyújtására lehet felhasználni. A hulladékpapirban igen fontos — a papírgyártáshoz nélkülözhe­tetlen — nyersanyag, cellulózé fek­szik. A cellulózét eddig Németor­szágból hoztuk be, a behozatal azonban a mai viszonyok miatt a minimálisra zsugorodott, annál is inkább, mert a celuzóze nemcsak a papírgyártásnak, hanem a lőgya- pot gyártásnak is a legfontosabb nyersanyaga, így a hadiiparban is nélkülözhetetlen. Nagyságos Polgármester Úr! Kedves Barátom! Abban a szent történelmi pillanat­ban, amikor átlépve a gálád trianoni határt, boldogan menetelünk Erdély szent magyar földjén magunkhoz ölelni a rabságból szabadult test­véreinket, sok szeretettel gondolunk szűkebb hazánk, Eger város közön­ségére és első polgárára, Rád* Pol­gármester Uram. Engedd meg, hogy e történelmi alkalomból tolmácsoljam úgy a ma­gam, mint ezredem tiszteletteljes üdvözletét. Bár fáj a lelkünk a még mindig rabságban maradt testvéreinkért, és sok drága értékünkért, nem szűnünk meg hinni a végső magyar feltámadásban. így menetelve előre az egri gya­logezreddel, maradtam Polgármester Uram Tábori posta 30, 1940. szept. 5. készséges híved: Kovács, ezredes, ezredparancsnok. Dr. Kálnoky István polgármester meleghangú levélben köszönte meg a megtisztelő figyelmet a háziezred parancsnokának és kitartást kívánt az Erdély szíve felé menetelő gya­logezred egész tisztikarának és legénységének. Németországban már régóta sza­bályozták és előírták a hulladék­papiros összegyűjtését, így e ren­deletet nálunk is meg kellett hozni, mert az eldobott és főkép elégetett hulladékpapirban tulajdonképen nagy mennyiségű nemzeti vagyon megy tönkre. A magyar papírgyáraknak évente 1800 vagon hulladékpapirosra van szükségük, hogy azokat összeőrölve uj papirost készíthessenek belőle. A legnagyobb igyekezettel kell te­hát minden magyar embernek, ház­tartásnak, üzletnek és üzemnek azon lennie, hogy ne dobja el, hanem FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ 5ok egri hiuatalból uittek Erdélybe iisziuiselőket a magyar közigazgatás megszeruezésére Egerben is megindul a hulladék­papír összevásárlása Nem szabad elégetni vagy eldobni a papírhulladékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom