Eger - napilap, 1940/2

1940-09-06 / 141. szám

Eger, LL évfolyam,, 141. mám* Ara 8 fillér # Péntek ♦ Trianon 21, 1940. szeptember 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 5 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vábmebyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda, Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Uzsoktól Zágonig Visszatért a Székelyföld. Olyan fontos tény ez, hogy hiszem: ma­gyar embernek nem is kell többet beszélnem róla. A régi országhatár ma már Uzsoktól Zágonig a Kárpá­tok vonalán a miénk. — ... ez a döntés a mai körül­mények között, Európának ebben a pillanatában a döntőbírák kezében a legnagyobb objektivitásra való törekvést jelenti. Most, amikor honvédeink Kor­mányzó Urunk hadparancsához hí­ven menetelnek, hogy megszállják a keleti Kárpátok gerincét immár Uzsoktól Zágonig, Teleki Pál mi­niszterelnök képviselőházi beszá­moló beszédének fent idézett teljes és csonka mondata tartalmazza azt a reális látószöget, amelyből ma­gyar embernek honvédeink útját örömteljes tekintettel kísérnie kell. Abban a tudatban látja lelki sze­münk a virágesős bevonulás feleme- lően boldog képét, hogy úgy, amint a külügyminiszter mondotta, — középhatalommá emelkedtünk és most már megvan minden kellékünk a dunamedencei történelmi elhiva­tottság vállalásához és betöltéséhez. Soha nem szűnő hálánk száll eb­ben a történelmi pillanatban a leg­főbb Hadúr felé, akinek fehér pa­ripája most átmegy a Királyhágón és végtelen jóleső érzéssel, hálával, szeretette], megbecsüléssel köszönti minden magyar a tengelyhatalmak szellemi vezéreit, Hitler vezér és kancellárt és Mussolinit, az olasz nemzet Ducéját, akik akkor is mó­dot és alkalmat találtak hűséges barátaik támogatására és egy vér­nélküli területvisszaszerzés biztosí­tására, amikor nemzetük hős kato­nái tisztultabb európai világnézetért, egy boldogabb jövendőért, a múlt­ban elkövetett igazságtalanságok jóvátételéért harcolnak. A magyarnak mindenkor egyik legszebb erénye volt a hála és ba­rátaihoz való becsületes ragaszko­dás. Erre ma bőséges alkalmunk nyílik. Hiszen — igy mondotta a miniszterelnök — Európának ebben a pillanatában olyan objektivitásra való törekvést jelent a bécsi döntés, amelyért csak hála és elismerés il­letheti a tengelyhatalmakat. Már maga az a tény, hogy a döntőbíró nem hálás szerepét vállalták, ami­nek eredményeként milliónál több magyar tér vissza, egyetlen egy ma­gyar életének feláldozása nélkül, azt jelenti, hogy Magyarországnak méltó helyet akarnak biztosítani az euró­pai államok közösségében. Az a viharos taps és éljenzés, amellyel a magyar törvényhozás mindkét háza hódolt Hitlernek és Mussolininek, a magyar nemzet tapsa és éljenzése volt. Mindnyájunké, akik Zágon felé menetelünk vagy akik fátyolos tekintette], öröm­könnyek között hallgatják a magyar Tegnap Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a következő hadparancsot adta ki: HADPARANCS. Honvédek! A trianoni igazságta­lanság egy újabb része jóvátételt nyert. Induljunk, hogy újból birto­kunkba vegyük ezeresztendós jus­sunk egy újabb részét. Felszabadu­lást viszünk a 22 év óta rabbilincs­A honvédség csapattestei csü­törtökön reggel hét órakor lépték át a volt román határt és indultak meg Erdély felé. Szatmár-Németiből jelenti a Magyar Távirati Iroda: Horthy Miklós kor­mányzó, aki a csütörtökre virradó éjszaka folyamán különvonaton el­indult Gödöllőről, a kora délelőtti órákban a trianoni határra érke­zett, ahonnan gépkocsin folytatta útját. Szatmár-Németi határában a Szatmár - Németiből jelentik: A csütörtök délelőtti ünnepélyes be­vonuláson jelen volt Teleki Pál gróf miniszterelnök, Hőman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter és Teleki Mihály gróf föld­művelésügyi miniszter. A miniszter- elnök és a miniszterek a Lél moto­A honvéd Vezérkar Főnöke IX. hó 5.-én 20 órakor közli: A mai nap folyamán csapataink Szatmárnémeti, Máramarossziget, Nagykároly, Érmihályfalvára be­vonultak és elérték Nagyiétától keletre a trianoni határtól kezdve rádió helyszíni közvetítését. Uzsoktól Zágonig ismét ott állunk a történelmi határokon. Őrei leszünk az ezeréves kultúrának Szent István megnagyobbodott birodalmában. Hála érte a magyarok Istenének, az ország bölcs Kormányzójának és azoknak a nagy barátainknak, akik jobbjukat nyújtották nekünk. Nem fognak csalódni bennünk! ben élő erdélyi testvéreinknek és szeretetünket a határainkon belül élő, hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, ami­kor elindultok. Isten és a Haza nevében: előre! a Keleti-Kárpátok gerincéig! Gödöllő, 1940. évi szeptember hó 3-ik napján. Vitéz Bartha s. k. Horthy s. k. Ebben az időben az egész ország minden templomában meghúzták a harangokat. kormányzó lóra szállt és Bartha Károly honvédelmi miniszter, Werth Henrik gyalogsági tábornok, vezér­kari főnök, valamint a katonai kí­séretének tagjaival a csapatok élén, ünnepélyesen bevonult a visszatért Szatmár-Németibe. rosvonattal érkeztek a reggeli órák­ban Csengerre, ahonnan gépkocsin folytatták útjukat Szatmár-Németibe. Bartha Károly honvédelmi miniszter és Werth Henrik, a honvédvezér­kar főnöke a kormányzói külön­vonaton érkeztek és a kormányzó kíséretében vonultak be a városba. Értarcsa, Mezőterem, Krasznaszent- miklós, Madarász, Aranyosmedgyes, Avasujváros, Aknasuhatag, Rozvá lya, Ruszpolyána általános vonalát. Az előnyomulás mindenhol terv­szerűen, zavaró körülmény nélkül történt. A legfelsőbb hadúr csapatai élén ma déli 12 órakor vonult be Nagyváradra A Kormányzó hadparancsa Tegnap reggel 7 órakor az ország összes harangjainak zúgása közben megindultak a magyar csapatok Erdélybe A Kormányzó tegnap bevonult Szatmárnémetibe A kormány tagjai az ünnepélyes bevonuláson Hivatalos jelentés a csütörtöki előnyomulásról Ma Nagyváradra és Nagyszalontára vonultak be a honvédcsapatok A honvéd vezérkar főnöke ma délelőtt tíz órakor a következő hi­vatalos jelentést adta ki: Csapataink ma délelőtt hét órá­tól folytatják előnyomulásukat a mai napon megszállaudó területeken. Nagyiétától délre Kötegyán’g ma léptük át a trianoni határt, bevo­nulunk Nagyváradra és Nagysza­lontára. A legfelsőbb hadúr csapa­tai élén Nagyváradra déli 12 óra­kor vonul be. A római katolikus egy­ház önkormányzata a visszacsatolt Erdélyben A Magyar Kurír jelenti: A bécsi döntőbírósági ítélettel visszatért az anyaországhoz egy latin szertartású egyházmegyei székhely, megfelelő területtel: a szatmár—nagyváradi egyházmegye Szatmár székhellyel; egy latinszertartású csonka egyház­megye, amelynek .püspöki székhelye az új határvonalon túl maradt, név- szerint a gyulafehérvári (régebben erdélyi) róm. kát. egyházmegyének az új határ által elválasztott és Magyarországhoz csatolt része; há­rom görög-román szertartású róm. kát. püspökség, mégpedig a nagy­váradi Nagyvárad székhellyel, a kolozsvár—szamosújvári Kolozsvár székhellyel és a máramarosi Nagy­bánya székhellyel; végül egy apos­toli kormányzóság az örményszer- tartású róm. kát, hívek részére, Szamosújvár székhellyel. Rosszakaratú, zavart* keltő külföldi híresztelé­sekre válaszol a Magyar Távirati Iroda A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes külföldi lapok a magyar ha­tárnak a Keleti-Kárpátokig való elöretolását akként igyekeznek ér­telmezni, mintha ez a határ egy a tengelyhatalmakkal és Magyar- országgal barátságos viszonyban lévő hatalom állítólagos támadó szándékaival szemben szolgálna vé­delmi vonalul. Ezzel szemben rá kell mutitni arra a magától értető­dő tényre, hogy minden államnak, így Magyarországnak a határai is egyszersmind védelmi vonalak minden támadással szemben és minél termé­szetesebbek ezek a határok annál jobbak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom