Eger - napilap, 1940/2
1940-08-26 / 135. szám
E G E R 1940 augusztus 26. 7 leti országrészeket is érte támadás. Doverben tegnap nagy robbnások voltak. Ezeket a robbanásokat a belga és francia partvidéken felállított német messzehordó ágyuk lövedékei okozták. Ma éjfél után légiriadó volt Berlinben Berlinből jelenti a MTI: Ma éjjel egynegyed egy órakor Berlinben légiriadó volt. Heves légvédelmi ágyúzás és motorzúgás volt hallható. A légiriadó háromnegyed órahosszat tartott. Kálnoky István dr. polgármester, légoltalmi vezető elrendelte az épületek elsötétítésének előkészítését Az előkészítést negyvennyolc órán belül végre kell hajtani Eger, augusztus 26. Kálnoky István dr. polgármester, mint Eger város légoltalmi vezetője ma reggel rendeletet bocsátott ki és ebben a honvédelmi miniszter intézkedése alapján elrendelte a lakóházak és egyéb épületek elsötétítésének előkészítését. Középületek és magánépületek, ipari üzemek, lakások ajtóit, ablakait (udvari és lépcsőházi ajtókat és ablakokat is) és minden egyéb fénysugárzó, illetőleg fónykibocsátó felületeit oly módon kell elfüggönyözni, vagy olyan berendezésekkel (faablaktáblák, redőnyök, átlátszatlan fekete, vagy kék papírok stb.) kell ellátni, illetőleg a belső fényforrásokat úgy kell erayőzni és az azokból sugárzó fénymennyiséget úgy kell csökkenteni, hogy az épület belsejéből még az ajtók és ablakok, vagy más nyílástzáró szerkezet nyitásakor se szűrődhessék közvetlenül érzékelhető fény a szabadba. A lakóházak (egyéb épületek, házcsoportok) elsötétítését a fényforrással rendelkező személy köteles végrehajtani. Az elsötétítés tartós végrehajtásához szükséges eszközöket és anyagokat az elsötétítés végrehajtására kötelezett személy oly módon köteles állandóan felhasználásra kész állapotban tartani, hogy az elsötétítés a honi légvédelmi készültség kihirdetésétől számított 2 órán belül végrehajtható legyen. Az elsötétítés fenti módon való előkészítése 48 órán belül végrehajtandó és annak megtörténtét a légoltalmi vezető ettől az időponttól fogva ellenőriztetni fogja. Aki ezen kötelezettségnek nem tesz eleget, az az 1939. évi te. 184—190. §ai alapján büntetendő cselekményt követ el. filiert nem lehet napok óta zsírt vásárolni Egerben A hentesek és mészárosok azt mondják, hogy 1*90 pengőért nem tudnak zsírt adni az l*54~es sertésből Eger, augusztus 26. A város közönsége napok óta panaszolja, hogy az egri mészáros- és hentes üzletekből eltűnt a zsír. Valóban, majdnem egy hete már, hogy nem találunk zsírt, vagy zsírnak- valót az egri húsiparosoknál. Húsipari körökben azzal okolják meg a kellemetlen jelenséget, hogy az ár- kormánybiztosság által megállapított egri árakon nem képesek árú- sítani a sertéshájat és zsirt. A sertés ára ugyanis élősúlyban 1 54 P, és ebből semmiféle számítás szerint nem hozható ki az P90 pengős zsír, vagy háj. A húsiparosok már nem is vágnak inkább sgrtést, csakhogy a ráfizetéstől meneküljenek. Ez a helyzet a húsiparosoknál. Ebbe azonban nem egyezhet bele a fogyasztó közönség és az illetékes hatóságoknak meg kell találniok a módot arra, hogy a lakosság kapjon zsírt az egri piacon. Elkészítették az országos diákvándorló útvonalakat Eger vidéke a második útvonalba esik Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatai megállapította az ú. n. diákvándorló útvonalat, amely annak a túristahálózatnak a rendszere, amely az egész ország területén elősegíti és megvalósítja a fiatalság céltudatos túristavándor- lását. A diákvándorló útvonal mentén minden városban 50—60 ágyas teljes komfortos diákszállókat, a kisebb kelyeken 15—20 ágyas megszállókat rendeznek be, hogy a csoportosan utazó diákság és egyesek is igénybe vehessék. Az ilyen szállókban az egyszeri megszállás díja 1 pengő, a további napokra pedig 50 fillér lesz, de egy személy ugyanazon helyen legfeljebb 3 napig igényelhet szállást. Egyelőre három diákvándorló útvonalat építenek ki: 1. Budapest, Velencei tó, Székes- fehérvár, Balatonmenti körút: Bakony, Nyugatmagyarország, Sopron. 2. Budapest, Gyöngyös, Mátra, Bükk, Aggtelek, Rozsnyó, Krasznahorka, Kassa, Sátoraljaújhely, Tokaj. 3. Tokaj, Ungvár, Munkács, Volóc, Ökörmező,íHuszt, Hahó, Kőrösmező, Szinevér. Amint e diákvándorló útvonalak szállodai kiépítése befejeződik, megkezdik a többi útvonalak kiépítését, így: Balaton, Kaposvár, Pécs, Mecsek, Mohács, aztán a többi útvonalét. A kormány a borárak emelkedésével kapcsolatban minden előnyt a gazdáknak akar biztosítani A földmívelésügyi minisztériumban küldöttség járt vitéz Taby Árpád országgyűlési képviselő vezetésével Gyöngyösről. A borszabályo- zással kapcsolatban kereste fel a küldöttség a borászati osztály vezetőjét, Nyíry Károly dr. miniszteri osztálytanácsost. A Gyöngyösi Földmíves Gazdakör és a Baross Szövetség gyöngyösi csoportjának vezetői voltak a küldöttség tagjai s előbbiek a Gyöngyös-visontai borvidéknek a tömegborvidékek közé való sorozását, a Baross Szövetség kiküldötte* pedig ezenfelül az alacsony kereskedői haszonkulcsot kifogásolták. A borászati osztály vezetője megnyugtatta a gazdákat, hogy az ár- szabályozás nem érinti őket, nem akarja a kormány megakadályozni a magas borárak kialakulását, s a gazdák a rendelet megjelenése után is úgy adják el boraikat ahogyan akarják, illetve ahogyan tudják. — Azt akarjuk — mondotta Nyíry Károly — hogy még sokkal magasabb borárak alakuljanak ki. A gazdák másik kérését, hogy a Gyöngyös-visontai borvidék a minőségi borvidékek közé soroztassék be csak részben tudta teljesíteni, oly formán, hogy a Mátra közvetlen lábánál fekvő s prima hegyvidéki borokat termő Domoszló, Márkáz, Visonta, Abasár, Gyöngyösön a Sárhegy, Sólymos, Oroszi, Tarján és Pata községeket külön választva minőségi borvidéknek fogják venni s az ily irányú lépéseket illetékes helyeken megteszi. A kereskedői kéréseket illetőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormányzatnak eltökélt szándéka az, hogy az emelkedésnek ne a spekuláció, hanem a gazdák vegyék a hasznát s nem tűrik a régi olcsó készleteken való milliós nyerészkedést. Szívesen látja a kereskedőket, érzi a kereskedelem szükségességét, de minden az emelkedésből származó előnyt a gazdáknak akar biztosítani. A német birodalmi városszövetség vezetője hosszabb tanulmányban méltat]a Eger szépségeit Goetz Harry dr., a német birodalmi városszövetség elnökhelyettese, aki jelenleg brüsszeli nemzetközi városszövetség központi irodáját is vezeti, nemrégiben várospolitikai tanulmányutat tett Magyarországon. Végigjárta az ország legjelentősebb városait és tapasztalatairól terjedelmes tanulmányban számolt be. A megtekintett magyar anyaghoz képest Eger városa hosszú és meleg méltatást kapott a tanulmányban s érdemes megfigyelni, hogy az író hűvös és tárgyilagos szókészlete milyen elismerő fogalmakat talál a város különleges értékei számára. A tanulmánynak Egerre vonatkozó részletét alább közöljük: Utam Kassáról vissza Budapestre Északmagyarország szép közép- hegységein át vezetett. Útközben bájos vidékek és szép városok váltakoztak. A Miskolc közelében lévő álomszerűén szép Lillafüred érintése után kitűnő karbantartott szer- pentinutakon át a Mátra- és a Bükkhegység lábánál elterülő Eger megyei városba érkeztem. A 30.000 lakosú város igen érdekes és jelentékeny vonzóerőt gyakorol a bel- és külföldi idegenforgalomra. Közvetlen környéke Középeurópának úgyszólván legszebb középhegységvidékeihez tartozik. Eger táji szépségeinél és hőforrásainak gyógyító hatásánál fogva egyaránt predesztinálva van a fürdőhely elnevezésre. Figyelemre méltó az a sok történelmi emlék is, amely ezt a kis vidéki várost, amely évszázadokon keresztül védőbástyája volt a magyarságnak, egész különleges levegővel ruházza fel. Eger tipikus iskolaváros. Az egri érsekek, akiknek ez a város századok óta székhelye, minden időben nagy gondot fordítottak arra, hogy a kultúrát elmélyítsék és a legszebb néprétegek számára hozzáférhetővé tegyék. Ennek a körülménynek köszönhető az, hogy Egert manapság a magyar Athén néven emlegetik. Az, hogy Eger egy egészen különleges szőlő- kulturának középpontja, csak öregbíti a város hírnevét. Magának a városnak is vannak szóiéi. A vezetőség különös gondot fordít arra, hogy a minőségi termelés eredményei megmutatkozzanak. A városi pincékből kikerülő „Bikavér“ és az úgynevezett „Egri szerelem“ olyan márkás borok, amelyekhez hasonlót alig-alig lehet találni. A bortermelőkultúra védelme és növelése, valamint a mind híresebbé váló gyümölcskultúra fokozása a városnak egyik fontos feladata. A korábbiakban már említettem, hogy Eger kitűnő természetes gyógyforrásai ré-
