Eger - napilap, 1940/2
1940-07-06 / 106. szám
jEger, Ll. évfolyam, 106. szám A H ä 8 FILLÉR # Szombat ♦ Trianon 21, 1940. július 6. ELÓFIZÉTÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeotei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HÍV HTflL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Világtörténelmi fordulatok után és valószínűleg még újabb fordulatok előtt kezdte meg nyári szabadságát a magyar képviselőház. A törvényhozási szünet alkalmából gróf Teleki Pál miniszterelnök nagyobb beszédet mondott a Magyar Élet Pártjának értekezletén s ebben röviden beszámolt a végzett munkáról, ismertette a jövő feladatait és összefoglalta azokat a tulajdonságokat, amelyeket a nemzetnek a mai idők megpróbáltatásai közepette különös gonddal kell lelkében ápolnia. „Fontos — mondotta —, hogy a nemzet nyugalommal, önérzettel és bizalommal tudjon szembenézni a nehéz időkkel.“ A miniszterelnöknek ezek a szavai kétségkívül többet mondanak, mint a külpolitikai helyzet bonyolult részleteinek feltárására irányuló beszámolók, amelyeket az események gyakran már napokon, vagy órákon balül megcáfolhatnak. Olyan időket élünk, hogy hovatovább már csak az a fontos és az szabja meg a jövő eseményeit, hogy mi a nemzet akarata és milyen erővel tudja ezt érvényesíteni. Ilyenkor igazán nem szóbeszéd az, hogy az ország láb- hoztett fegyverrel vár, hanem fizikai valóság, amelyet a cselekvéstől csak egy lépés, csupán egyetlen parancs választ el. Kétszeresen fontos tehát, hogy a nemzet bizalommal és erejének tudatában engedelmességgel álljon a felelős kormány mögött, amely résen áll és az ország érdekeit lehető legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja érvényesíteni. Ezekben a hónapokban igazán a nemzet erényei alakítják a történelmet és az ország jövőjét: a magyar becsület, a nemzet függetlenségéhez és nagyságához való ragaszkodás. Most életkérdés számunkra, hogy a nagy veszedelmek és nagy lehetőségek korszakában a magunk erejére támaszkodjunk és ugyanúgy megőrizzük lelki függetlenségünket, amint megtartjuk a baráti hűséget, amely értékünket és súlyunkat az európai béke kialakulásában fokozza. Ugyanígy ragaszkodnunk kell magyar mivoltunkból eredő élet- szemléletünkhöz, a magyar világnézethez, amely a magyarság iránti hűségből, európai hivatásunk tudatos teljesítéséből és a keresztény erkölcsből áll. Sokféle célért harcolnak ma a világ nemzetei, számos törekvés ütközik össze a harctereken és a diplomáciai zárt ajtói között. Bennünket azonban csak egy érdekel: a magyar cél és a magyar hivatás. A Duna-medence szerepét kell vállalnunk és örök célunk, vágyakozásunk nem lehet egyéb, mint annak a magyar állameszmének az érvényesítése, amely elegendő kenyeret és megbecsülést jelent minden nép számára. Az örök magyar célok bizonyos részét készül most megvalósítani a nemzet. Minden óra új problémákat és erőpróbákat hoz, de a feladat nem változik: a haza fennmaradásáért és gyarapításáért fáradozik Hitler vezér és kancellár ma délután három órakor, első Ízben a háború kezdetétől, Berlinbe érkezik. A Führer délután 15 órakor érkezik az An haiti pályaudvarra. Göbbels birodalmi miniszter ebből az alkalomból felhívással fordult a német főváros népéhez, amelyben többek között ezeket mondja: — Olyan fogadtatásra szólítalak fel benneteket, amelyet Berlin még Ciano gróf olasz külügyminiszter a német birodalmi kormány meghívására Berlinbe utazott, ahol néhány napot tölt. Az olasz birodalom külügyminiszterének és kíséretének berWiesbadenből jelenti a Német Távirati Iroda: A német fegyverszüneti bizottság jegyzékben közölte a francia bizottsággal, hogy tekintettel az Órán partjai előtt történt eseményekre, a németek eltekintenek egyelőre a francia hajóhad leszerelésétől. Az oráni francia—angol tengeri csatának, amely számos francia és angol hadihajó elsüllyesztésével járt, s amely miatt Franciaországban igen nagy az elkeseredés az angolok ellen, tegnap folytatása is volt és több francia hajó összeütközött az most a kormány. Ilyen időkben igénybe veszi az állam polgárainak javait személyét, sőt, ha kell életét is, mert a tét óriási. De a sikernek az is előfeltétele, hogy a közvélemény fokozottab megértéssel és bizalommal kövesse az ország vezetőit, akik azért tudnak cselekedni, mert érzik a magyarság egyéniségének erejét és erkölcsének történelmi fölényét. így nézünk ma szembe mindazokkal a nehézségekkel, amelyek előttünk állanak. S ez magában is elegendők ok arra, hogy bizakodjunk! nem látott. Százezrek torkából har- sanó kiáltás fejezze ki a német nép háláját és szeretetét. Legyen Berlin és a bevonulás egész útvonala egyetlen virágerdő erre a fogadtatásra. A dolgozó százezrek vonuljanak fel az útvonalak mentén. Harangzúgás kisérje Berlinen át a Német Birodalom vezérét. Éljen a Führer! Éljen népünk és birodalmunk! lini utazásával kapcsolatban semmi hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki. A sajtó is tartózkodik egyelőre minden találgatástól a berlini útra vonatkozóan. angol hajókkal a Földközi tengeren. Egy francia repülőgép tegnap bombákat dobott a gibraltári angol erődítményekre. Francia hivatalos jelentés szerint a francia rádió ismét megkezdte működését. Lionból jelentik, hogy miután a francia Maginot vonal utolsó érődéi is eleget tettek a kormány parancsának és beszüntették a tüzelést, a német csapatok, amelyek megtorlásul állomásoztak Lionban, tegnap kiürítették Lion délfrancíaországi várost. Erdély. Goga Octavián, a resinári pópa fia, az egykori szegény budapesti ösztöndíjas diák, az Eötvös kollégium növendéke, később a románok ünnepelt nemzeti költője, majd végül miniszterelnöke, verset irt Petőfihez. Még Erdélyünk elvesztése előtt, irredenta költő borában. Magyar nyelven szólítja meg benne Petőfit, örök ellenségének és pusztulása prófétájának hívja. Könnyű neked, mondja, mert téged meghallgattak az istenek. Örök létet adtak trombitás dalaidnak, s mérhetetlen kegyükben vérrel hintették be koszorúd. S most hidegen nézel le rám, azt hívén, hogy nekem csak könnyeket osztogatott Apolló. De az erdélyi román irredenta költő remél. Várja a haláltáncot, az orkánt, meg a lángkarokat, amik őt is kiragadják majd a szakadékból. „Akkor, a megváltás napján, mikor az ón Tioneirecemat ír beépítik majd az alapba, melyre egy új világ [épül, ha eltemetnek majd engem a te kettészakított [birtokod homokjába, akkor az ítélet napján szeliden nézek majd a [szemedbe. Akkor gyűlöletem nem zavarja többé a kék [egeket s vidáman zarándokolunk együtt a végtelenség vizein az időben, mikor a kiegyenlítés szent porába [takarva, mint holmi elfelejtett villámok, úgy alszanak [majd dalaink.“ A ketté szakított birtok homokja Erdély, te vagy az! Rólad jövendölt a költő. Elszakittatásod prófé- tálta meg. Erdély, a földedről van szó, ahonnét felrebbent a titán Ady lelke. A sötét prófécia huhogása riasztotta föl s kergette nyugatnak, míg aztán izzó indulatában szétrobbant az égen. Mint kihűlt meteor, úgy hullott alá, húzta a haláltó. 1919-ben Szabó Dezső megírta Az elsodort falut, ökölbe fogott pennával. Utána rémséges csend lett. Az elnémult harangok országába bevonult a gyász. Ady Endre csúcsai kastélyába pedig a győzelmes költő: Goga Octavián. Megvásárolta magának s ablakában ülve naphosszat kereste Petőfi tekintetét. Hol szeliden, hol meg csúfondárosan. S a költők közt nem támadt magyar irredenta érted, Erdély ! Ten-fiad, igy szólt hozzád: „Én a neved mindig halkabban ejtem, elhallgatom, s tán nemsokára tengerszembe rejtem, Olyan fogadtatással, amilyet Berlin még sohasem látott, várják ma délután a német fővárosban a Führer bevonulását Ciano gróf olasz külügyminiszter több napos tartózkodásra Berlinbe érkezett Az oráni eseményekre való tekintettel a németek eltekintenek a francia hajóhad leszerelésétől
