Eger - napilap, 1940/2

1940-08-23 / 133. szám

Eger, LI. évfolyam, 133. szám. ÁRA 8 FILLÉR # Péntek ♦ Trianon 21, 1940. augusztus 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hőnapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeqyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nuomda, Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Harcunk Erdélyért változatlanul békés úton folyik. A magyar nemzet ezer esztendős jo­gának csorbítatlau fenntartása e diplomáciai harc legfőbb eszköze. Elvitathatatlan jogok hivatottak e vitás problémát megoldani, olyan jo­gok, amelyeket nem közeli évtize­dek gyülöletlevegője teremtett, nem a legyőzött birtokállományból való könnyelmű és tág lelkiismeretű aján­dékozás támasztott, hanem olyan jogok, amelyeket ezer esztendővel ezelőtt vérrel és vassal szereztünk. A kormány hivatott arra, hogy az elérhető legvégső határig békés vonalon igyekezzék elérni mindazt, amit a magyar történelmi múlt alapján joggal követelünk. Biztos tudatában vagyunk, hogy a továb­biak során is tudni fogja a kor­mány, hogy miként elégítse ki a közvélemény követelő óhaját. Min­ket az erdélyi kérdésben húsz esz­tendős elnyomatás, megcsonkítás, gazdasági blokád nehéz küzdelme kovácsolt össze azzal az európai politikai szemlélettel, amelyik ma Németország és Olaszország győzel­mes harcai által új, egészségesebb, igazságos és boldogulást nyújtó irányba tereli a népek életét. Eb­ből az életből a magyar nemzetnek jogában van kivenni a részét, egy­részt saját történelmi múltja, a je­len becsületes törekvései s győ­zelmes nagy barátaink támogatása által. Irtózatos küzdelem volt az, amin átesve, idáig eljutottunk. A kisántánt gyűrűjében vergődve, már- már úgy látszott, hogy elfolyik éle­tünk vére s összeroskadunk a nyo­masztó terhek alatt. De helyes irányvezetés és a jól megérzett kül­politikai elhelyezkedés és az ilyen irányban tanúsított törhntetlen ba­rátság és szilárd kitartás által el­jutottunk oda, hogy amikor a nagy német birodalom hatalmas vezér- egyénisége kibontotta a felszabadu­lás zászlaját, ez alatt a zászló alatt nekünk is megtisztelő hely jutott. A történelmi jelentőségű müncheni tárgyalások idején, amikor a szu- déta németség cseh járom alóli fel­szabadítása került a külpolitika szőnyegére, a diplomáciai úton elért nagy német sikerek eredménnyel jártak a minket leginkább elnyomni és háttérbe szorítani kívánó Cseh­szlovákiával szemben. Elegendő volt a hatalmas német erő diplomáciai megmozdulása arra, hogy darabokra törjön ez a mondvacsinált tákol­mány és néhány hónap leforgása alatt Csehszlovákia nem volt már többé. így jutottunk birtokába a fel­sőmagyarországi magyarlakta sáv­nak, majd később a történelmi jog alapján hozzánk tartozó Kárpátal­jának. Ezután következett a lengyel kérdés megoldása. Közel járunk az egyesztendős évfordulóhoz. Az ezt követő csodálatos német ftgyverté- nyek beigazolták a leküzdhetetlen német fölényt. Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium és Franciaország egymás után estek el, vagy adták meg magukat. Maradt tehát a porondon Anglia s maradtak megoldástváróan azok a Három napig tartózkodott Buda­pesten Hóry András titkos tanácsos, a magyar delegáció vezetője és Ujszászy István vezérkari ezredes, a magyar delegáció egyik katonai szakértője, akik gróf Csáky István külügyminiszternek és gróf Teleki Pál miniszterelnöknek Szent István napján délután számoltak be a tur- nuseverini tárgyalások eddigi fejle­ményeiről. Két napon át tárgyalták az ille­tékes magyar körök a román vá­laszjegyzéket, amelyet Hóry And­rás hozott magával és a kétnapi tárgyalás során kidolgozták a ma­gyar kormány válaszát. Tegnap este 7 órakor Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével minisz­tertanácsot tartottak és ezen Hóry András beszámolt a kormány tag­Genf, augusztus 23. A Journal des Glen éve augusztus 20-i számában Budapestről kelt je­lentésében hangsúlyozza, hogy Bu­dapesten azt remélték, hogy Romá­niában megértették az idők szavát. Úgy hitték, hogy a román állam­férfiak nem fognak visszariadni a besszarábiai kérdés elintézése után olyan radikális lépéstől, amely a dolgokat egészséges alapokra he­problémák, amelyeket az új idők korszellemében fogunk rendezni. Ezek közé tartozik a délkeleteuró­pai magyar és román kérdés is. Semmiféle találgatásba nem bo­csátkozunk. A magyar delegáció becsületes, békés szándékoktól ve­zérelve kötött ki a turnu szeverini Duna-parton, minden tényével bizo­nyítva a békés megoldásra való tö rekvést. A magyar közvélemény nyugodt lélekkel várja az esemé­nyek bekövetkezését olyan nyuga­lommal, amilyennel csak az igaza biztos tudatában élő nemzet visel- kedhetik. A választ az összes illetékes té­nyezőkkel megbeszélték. Ma reggel utazott vissza Hóry András éa Ujszászy István az Orient expresszel s vitték magukkal a ma­gyar kormány feleletét, amely min­den felvetett kérdésre, amely a ro­mán jegyzékben foglaltatik, meg­felelő választ ad. Hóry András visszaérkezése után a magyar és román delegáció kö­zött a tárgyalások folytatódnak és szombaton délelőtt az újból megin­duló tárgyalások során fogja a ma­gyar delegáció elnöke átadni a ma­gyar kormány válaszjegyzékét. jainak a turnu-severini tárgyalások helyzetéről. A minisztertanács este fél tizenegykor ért véget. lzezi. Az a szélsőséges visszautasí­tás azonban, amellyel egyesek Ma­gyarországgal szembeállanak, ab­szurdumnak tűnik. A románoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész világ a háború végeztével olyan formában kíván megegyezni, amely a jövendőbeli ellenségeske­déseknek nem ad talajt. Mindenki tisztában van azzal, hogy a 20 évig visszafojtott és ma erőteljesen kibontakozott magyar követelések nem jelentenek impe­rialista poiltikát, hanem az európai megbékülés megvalósulását elősegítő igazságos revízió feltételeit. A ma­gyar kormány tárgyi alapfeltételére a Pester Lloyd egyik legutóbbi cik­kéből következtethetünk — írja a lap. Ez az alap a trianoni szerző­dést megelőző fegyverszüneti felté­telekben jelöli meg a határvonalat. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a megjelölt határvonal a kilencszázezer még Romániában élő magyarról való lemondást jelenti. Az a javaslat, amely ezen alul ma­rad, már kezdettől fogva sikerte­lenségre van ítélve. Mit jelent Brit- Szomália elfoglalása Augusztus 20-án az olasz rádió- állomások világgá röpítették a hírt: Berbera elesett. Ez a rövid hír azonban a maga fasiszta egyszerű­ségében is történelmi fordulópontot jelent, mert az angol Szomália el­foglalásával Olaszország az első bomlasztó csapást mérte az angol birodalom kétszáz éven át sérthe­tetlennek hitt területére. Ennek az eseménynek azonban nem csak ez a jelképes értelme van: óriási fontossággal bír mind erkölcsi, mind hadászati, mind pe­dig gazdasági szempontból. Erkölcsi jelentősége két irányban is kidomborodik: emeli az olasz csapatok harci kedvét és lendüle­tét, mert olyan győzelmet vívtak ki, amely példa nélkül áll a had­történelemben. Az olasz katonák­nak ugyanis nem csupán a kiváló­an felszerelt és a hegyi harcokhoz különlegesen kiképzett indiai, rho- déziai és angol fehér csapatokkal kellett megküzdeniük, hanem le kellett győzniök a terep és a klíma szörnyű nehézségeit is. Az 55 °-os hőség, a teljes vízhiány és 2000 méteres magasságban felállított an­gol erődítmény-vonal azonban nem jelentettek akadályt az olasz fehér csapatok mindent elsöprő lendületé­vel, haláltmegvető bátorságával és az olasz hadvezetőség zsenialitásá­val szemben. Az erkölcsi siker má­sik oldala az a hatás, amit az olasz győzelem a benszülöttek között, de főleg az arab világban fog gyako­rolni, mert ezek a népek csakis az erőt tisztelik. Ez a hatás már meg­mutatkozott abban, hogy az angol zsoldban álló benszülött csapatok nagyrésze az elmenekülés helyett felvételét kérte abba az olasz had­Ma Indult vissza Hóry Turnu-Severinbe a magyar válaszjegyzékkel Hóry András tegnap minisztertanácson számolt be a román tárgyalásokról A magyar területi követelések minimuma: a trianoni szerződést megelőző fegyverszüneti vonal

Next

/
Oldalképek
Tartalom