Eger - napilap, 1940/1
1940-05-22 / 81. szám
2 EGER 1940. május 22. R Rdrőonyi-Tdrsastíg is szerepel város női társadalmának honvédelmi tevékenységét. A hazafias önzetlen munkáért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott dr. Dallos Iván elnöknek, aki tevékeny munkájával a városnak ezt a fontos honvédelmi szervezetét megalakította és vezette, valamint első munkatársainak, Ru- zsin Ferenc főtitkárnak és Braun Viktor gazdasági főnöknek. A tisztújító közgyűlés a tisztikart a következőképpen alakította meg: Elnök: vitéz dr. Gallasy József vezértörzsorvos. Alelnök: vitéz dr. Polánkay László OTI igazgató. Főtitkár : Ruzsin Ferenc hivatásos tűzoltóparancsnok. Pénztáros: Braun Viktor v. pénztári ellenőr. Ügyész: dr. Erlach Sándor ügyvéd. Pénztári ellenőr: Kiss Kálmán városi üzemi főkönyvelő. Számvizsgáló bizottság: Stokker Kálmán, Elek Jenő, Csiffáry Vazul. Fegyelmi bizottság: Nedeczey Viktor, Frindt Jenő, póttag: dr. Simonyi Nándor. Országos kiküldött: vitéz Jánossy Árpád. Hivatalból tagja az elnöki tanácsnak : dr. Kálnoky István polgár- mester. Az elnöki tanács tagjai: dr. Angyal Lajos, Balogh Jenő, Bogma Rezső, Forgács István, Gröber Ferenc, Hevesy Sándor, dr. Hodonszky Géza, Jánossy Árpád, Joó Gyula, Kakuk Jenő, Kiss Endre, Kovács István, dr. Lénárt János, Nagy Kálmán, dr. Petró József, dr. Petró Kálmán, dr. Palos Bernardin, Pisz- ker Valér, Rakvács Rezső, Reskovits Miklós, dr. Skultéthy Béla, dr. Somos Lajos, Szalóky Ede, dr. Szent- györgyi Jóssef, dr. Szilágyi József, dr. Székely István, Szőnyi József, dr. Tóth József, Török Árpád, Tur- csányi Ambrus, Vágner Ferenc. a budapesti és Az idei könyvnapon, június 3., 4. és 5-én a Magyar Irodalmi Társaság Országos Szövetsége (MITOSz) a Kossuth Lajos utcában felállítja a Szövetséghez tartozó társaságok, illetve írók sátrát. A Gárdonyi- Társaság felhívja tagjait, hogy aki könyveiből a könyvnap sátrába eladásra kíván felküldeni, juttassa el legkésőbb május 30-ig megfelelő kísérőjegyzékkel a MITOSz-ba (Budapest. IV, Váci-utca 74. fsz. 3.). — A kisérő levélben Írja meg a könyv árát. Ebből 40 százalék a MITOSz-t illeti. A megmaradt könyvek átvétele legkésőbb június 15-ig a beküldőt terheli. Közölni kell azt is, hogy a Gárdonyi-Társaságnak melyik tagja milyen időpontban volna hajlandó a sátorban megjelenni autogramm- adásra. Ismerősök számára meghívók is a fönti címen igényelhetők. egri könyunapon A Gárdonyi-Társaság ezzel kapcsolatban közli, hogy szeretné az idén meglepni, a közönséget a könyvnapokon az egri írók sátorának felállításával. Felkéri tehát tagjait, akik a sátorban könyvekkel óhajtanak szerepelni, hogy a könyvnapok tartamára műveiket bocsássák a sátor rendelkezésére. A műveket felelősség mellett a főtitkársághoz (Eger, Ciszterci gimnázium) szállítsák az árak feltűntetésével. Ugyancsak kéri annak közlését is, mikor hajlandók a szerzők autogramm-adásra a sátorban tartózkodni június 3., 4. 5-én. A Társaság hiszi, hogy ezzel is közelebb viszi munkás tagjait az egri közönség szívéhez. A megmaradt művek elszállításáról pontos címmegadás mellett a főtitkárság gondoskodik. Kodály Zoltán Is megjelenik az egri középiskolák nagyszabású hangversenyén Kinyíltak Egerben a karúcsondi uirágok A karácsondi leány- és legényegylet vendégszereplése Eger, május 22. Jeleztük már, hogy az egri közép és középfokú iskolák szombati nagyszabású hangversenye a magyar dal ünnepe lesz. Ezt az ünnepet teljessé teszi az a körülmény, hogy megjelenik rajta az is, akinek köszönhető, hogy az eredeti, ősi népdal ünnepet ülhet. A rendezőség kérésére Egerbe érkezik Kodály Zolton és felesége is. Egyike és elsője Kodály azoknak, akik négy évtizedes emberfeletti munkával megmentették az elkallódás veszélyének pillanatában a magyar népi lelket magában rejtő népdalkincset a magyar és euópai művelődés számára. Ezzel a munkával Kodály és társai évtizedek távlatából készítették elő a művelődés síkján a népi politika gondolatkörének kialakítását, kemény és szívós elöcsatárai voltak az egyre tágabb teret hódító népi gondolatnak. A hatalmas hangverseny technikai munkálatai már nagyon előre haladtak. A kilencszáztagú teljes karhoz méretezett dobogót virág- és zászlódísz övezi, hátterében pedig egy székely kapu látható. Mindez a fényszórók sugárözönében egészen rendkívüli látványt nyújt. A nagy dobogóval szemben az udvar átellenes sarkában, ahol a hanghatás többéves tapasztalat szerint a legjobban érvényesül és ahonnan az egész képnek legszebb áttekintése nyílik, kisebb dobogón helyezkednek el a páholysorok. A többi ülőhely az údvarnegyedek központi szögeiben épül, s az egész nézőteret függő zászlók sora foglalja kisebb egységgé. A rendezőség mindent elkövet, hogy az udvar előnyeit a közönség javára a legjobban kihasználja. Az Egri Nevelők Köre egyik legfontosabb feladatának tekinti azt, hogy az ifjúsággal és a közönséggel megismertesse és megszerettesse a magyar népdalkincs remekeit, amelyeket a német francia, angol, olasz nép is igen nagyra értékel és tőlünk szinte irigyelve műsoron tart. Közelmúltban külföldet járó énekkaraink is ezekkel a dalokkal szereztek dicsőséget a magyar névnek. A közös kórusok és a fiúiskolák karai hazafias és katonanótákat énekelnek, változatos képekben mutatva be a szeretteitől gyengéden búcsúzó s a harctérre büszkén, hősi lélekkel induló magyar katona férfias, nemes érzésvilágát. Ugyancsak a teljes kórustól és a leányiskolák énekkaraitól hallunk a magyar leányok, gyermekek ajkáról való dalokat is: népi szokások, hangulatképek, gyermekjátékok örökszép dallamait. A hangverseny sikerének biztosítói közé mintha az idő is jelentkezett volna. Ennek lehet tulajdonítani, hogy a jegyek iránt óriási érdeklődés indult meg. Jegyek kaphatók a válaszlapok visszaküldése útján a rendezőségtől közvetlenül, az iskolák énektanáraitól és a Keresztény Sajtószövetkezetben. — Éjszakai szolgálatot tartó gyógyszertárak: május 18-án este 7 órától május 25-én estig Preszler Á. Széchenyi-u. 14. és Velcsey, Hunyady- tér 5. gyógyszertára. ZONGORAHANGOLÁST VÁLLAL FERENCZ JÓZSEF róm. kát. kántor. CÍM LEADHATÓ AZ EGRI KERESZTÉNY SAJTÓ SZÖVETKEZETBEN. ____* Eger , május 22. Történelmi idők parancsolta nemzeti kötelesség a társadalmi szét- különülés megszüntetése. A népi értékek feltárása, megismertetése ennek a törekvésnek leghatásosabb módja. E^nél a kérdésnél általános magyar szempontból legsürgősebb feladat a falu és város testvéri összefogása, keresztény é3 nemzeti öntudatos munkával mindkét oldalról. A falunak ma még sok tekintetben idegen a város, mert a falu még ma is a régi liberális erők és hatalmasságok lélekben, beszédben idegen megnyilatkozásait érzi és véli a város sokemeletű házai, kereskedelmi és bank-palotái között. A falunak ez a mai városszemlélete ma már természetesen sok tekintetben téves, mert a mai magyar város újjászületett keresztény szellemben és nemzeti érzésben. Éppen ezért nagyra kell értékelnünk azoknak munkásságát, akik a magyar földműves népet közelebb akarják hozni szellemileg is a keresztény kultúrát sugárzó, nemzeti és történelmi magyar öntudatot tanító városhoz. Karácsond községben a falu hivatott vezetői megalakították a Katolikus Leányegyesületet, s ezzel párhuzamosan a Katolikus Legényegyesületet. A két tevékeny egyesületben folyó munka megteremtette Tóth Bertalan kántortanító vezetésével a karácsondi vegyeskart, amely egyre szebb eredménnyel működik közre az istentiszteleteken. A vegyeskar Vasárnap Egerbe látogattak el a karácsondi falusi kultúr-munka vezetői és katonái. Közel száz főnyi létszámmal érkeztek az érseki városba és Eger történelmi, művészeti és természeti kincseinek megtekintése után a hatvan főnyi vegyeskar a ferencesek templomában működött közre a szentmisén. Tóth Bertalan kántortanító karnagy vezénylésével és Szalay Lajos főszékesegyházi orgouaművész orgonakíséretével előadták a „Zeng a harang hívó szóval“, „Dicsőség“, „Isten hazánkért“ kezdetű énekeket és egy zsoltárt. Földműves férfiak és leányok széphangú kórusa a vegyeskar, amely dicséretes összhangban, fegyelmezetten énekelt a szentmisén. Tudásukról szakemberek is elismeréssel nyilatkoznak, de még nagyobb az elismerésünk, ha meggondoljuk, hogy itt olyan munkás földműves férfiakról és leányokról van szó, akik hetenként csak egyszer és akkor is csak nagy-nagy áldozatok árán juthatnak el az énekpróbára, s emellett kotta nélkül, hallás után tanulnak énekelni. A műkedvelők Délután négy órai kezdettel a ferencesek fehérfémében felállított színpadon a karácsondi kát. legény- egylet és leányegylet műkedvelői előadták Eger közönségének „A negyedik parancsolat“ című népszínművet. A darab bájos, egyszerű falusi történet, de nagy erkölcsi és nevelő hatása van, mert úgyszólván minden jelenetében a szülők tiszteletére és szeretetére tanít. Nagy és lelkes közönség nézte végig a falusiak műkedvelő előadását és legtöbbször nem is éreztük, hogy falusiak játszanak előttünk, mert otthonosan mozogtak a színpadon és minden lámpaláz nélkül, természetesen beszéltek a szereplők. Különösen Papp Jolán játszott, énekelt, táncolt helyesen Sári főszerepében. Nagy Mária (koldusleány) szépen énekelt és kis túlzás-
