Eger - napilap, 1940/1
1940-02-05 / 20. szám
Eger, Ll. évfolyam, 20. szám, Trianon 21, 1940. február 5, A R H 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hőnapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VáBHESTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A belső rend A belügyminiszter legutóbb választ adott egy interpellációra, amely holmi csendőri brutalitások miatt panaszkodott, olyan gyanúsítottak védelmében, akik ellen utcai orvtámadások, közéleti férfiak ellen elkövetett merényletek miatt indult meg a bírósági eljárás s akik közül egynéhányat már szabályszerűen le is tartóztattak. A belügyminiszter mindenekelőtt általános helyeslés közepette kifogásolta, hogy ilyen és hasonló, bírósági döntés alatt álló ügyeket interpelláció formájában a parlament elé visznek, azután pedig leghatározottabban állást foglalt a belső rend megóvása mellett, tűrhetetlen és lehetetlen állapotnak minősítette az olyan hatalmaskodó terrorcselekményeket, amelyeknek alkotmányos államban helyük nincs és nem is lehet, és amelyek a magánosok elleni erőszak bűntettét is kimerítik, azonkívül azonban az ön- bíráskodás jellegét viselik magukon. Nemcsak a képviselőház túlnyomó nagy többsége, hanem az egész ország is egyhangúlag helyesli a belügyminiszter álláspontját és kijelentéseit és ezeknek elhangzása után megnyugodva várja a közelmúltban tapasztalt kilengésekkel szemben foganatosítandó legerélyesebb megtorló lépéseket. Mindenki várja, mert ennek az országnak józan közvéleménye egyhangúlag elítél minden rendbontást, minden terrort, h&talmaskodást, önbíráskodást. Tűrhetetlen és lehetetlen állapot, hogy akár politikai pártok, akár politikai pártoknak túlzó csőkévé- nyei és csoportjai, a meggyőzés fegyvere helyett a nyers erőszakot, a megfélemlítést akarják politikai eszköznek alkalmazni, hogy — a- mínt a belügyminiszter mondotta — eszméket védjenek dijbirkózók felléptetésével, hogy veszélyeztessék a személyi biztonságot, a közrendet, a nyugalmat, az egyéni szabadságot akkor, amikor a maguk részére ennek a legteljesebbjét követelik. Alkotmányos államban soha és sehol sem tapasztalható az olyanfajta rendbontás, mint amilyent a belügyminiszter ismertetett. Sehol sem tűrik meg az ököljogot, a hatalmaskodást és ott, ahol az alkotmányosság elemi szabályait tiszteletben tartják, nem a nyers erőt tartják argumentumnak. Képzeljük el, mi történhetnék egy olyan országban, ahol mindenki saját magának akar akár valódi, akár vélt sérelmei következtében elégtételt venni. Kultúremberek között egyébként is ismeretlen egymással szemben a nyers erő alkalmazása csak azért, mert az egyik ilyen a másik amolyan politikai hitvallást követ. Ugyanazok, akik most ilyen erőszakosságokra vetemedtek, meggondolhatnák, hogy tulajdonképpen alig észrevehető részét alkotják az állam nagy egységének. Törpébbnél törpébb kisebbségben vannak és ha velük szemben akarnák ugyanazokat az eszközöket alkalmazni, amely eszközöket ők jónak látnának politikai feleik megfélemlítése céljából igénybe venni, bizonyára tele volna az ország sírással és jajveszékeléssel, s ők maguk panaszkodnának leg- hangosabban az erőszak miatt, amit ők meggondolatlanul alkalmazni me. részelnek. A Finnországból érkező jelentések közül a harctéri események elébe tolódik Ryti miniszterelnök drámai nyilatkozata, amelyben békét ajánl fel Szovjetoroszországnak. Ez a békeajánlat akkor hangzott el, amikor a finn csapatok mindenütt győzelmesen megállították és visszavetették a szovjet támadásokat. Tehát nem a legyőzött nép békeajánlata. A hősies, nagy harctéri sikereket elért Finnország ajánlja fel a békét, de — az igazság békéjét. Finnország hajlandó azonnal békét kötni, tekintet nélkül az európai háborúra, de — szent jogai veszélyeztetése nélkül. Ryti finn miniszterelnök nyilatkozatában további harcot hirdet, ha békeajánlata süket fülekre találna. És a harchoz újból támogatásra hívja fel a világot. Repülőgépet kér és korszerű, sőt legkorszerűbb hadianyagot. Elavult hadianyagok nem segítenek Finnországon — jelentette ki — és minél gyorsabb a segítség, annál hatásosabb. Ryti- finn miniszterelnök a Havasiroda munkatársának a finn-szovjet- orosz háborúról a következőket mondta: Az egész ország megnyugvással fogadta a belügyminiszter határozott kijelentését,mert a belső rend megóvása mindennél fontosabb. Fontos ennek a rendnek feltétlen biztosítása a legnyugodtabb külpolitikai helyzetben is, de még sokkal fontosabb olyankor, amikor körülöttünk világrengető események folynak. Minden erőszak ugyanis tgy-egy felvillanása a forradalom zsarátnokának. Ököllel érvelni, embereket megfélemlíteni, forradalmi ízű cselekmény. Már pedig forradalmat szítani ebben az országban igazán öngyilkosság számba menne. Öngyilkosság számba menne minden körülmények között, de különösen akkor, amikor itt kifelé olyan egységet kell mutatnunk, amely imponál, amely ennek az országnak tekintélyét és súlyát növeli. — Mi szabadságunkat, függetlenségünket és népünk fennmaradását védelmezzük és ezt a'védekezést minden erőnkkel folytatjuk. Finnország azonban most is hajlandó arra, mint ahogy eddig is hajlandó volt, hogy hatalmas szomszédjával egyezményt kössön. De ezt csak egy feltétellel tesszük : szent jogaink veszélyeztetése nélkül. Ha szovjetoroszország ebbe beleegyezik, akkor a finnországi háború végetér, tekintet nélkül arra, hogy az európai háború folyik-e vagy már véget ért. Ha a finnországi háború elhúzódik, akkor valószínű, hogy előbb-utóbb részévé válik az európai háborúnak. Ez pedig természetesen további súlyos bonyodalmakat idézhetne elő. Tegnap újból több várost bombáztak a szovjetorosz repülők. A bombák azonban nagyobb károkat nem okoztak. A finn repülők megtámadták és elűzték az orosz gépeket, s többet lelőttek közülök. Az északi harctéren mindenütt megtorpantak az utóbbi napokban újult erővel föllángolt szovjet támadások. A szovjet vezérkar sehol a szárazföldön nem ért el sikert. A Ladoga-tótól északra még kísérletezik újabb támadásokkal a szovjet. A támadások azonban egyre veszítenek erejükből. Helsinkiből érkezett jelentés szerint február 2-án tizenegy orosz repülőgépet lőttek le és ezzel a számmal elérték, hogy a finn-orosz háború megindítása óta 1000 orosz repülőgép pusztult el, vagy vált harcképtelenné. Befejeződött a Balkán-értekezlet A Balkán-szövetség három napig tartó konferenciája vasárnap délután végétért. Cincár-Markovics és Gafencu beszédük során elmondották, hogy a három nyugateúrópai hatalom háborúja szomorúsággal tölti el a Balkán-államok vezető államférfiait; mindketten nyomatékosan hangsúlyozták a Balkán-szövetség teljes semlegességét és elismerő szavakkal emlékeztek meg Magyarországnak és Bulgáriának a mostani konfliktussal szemben követett politikájáról. A hivatalos jelentés A Balkán-Szövetség konferenciája, amely február 2-től 4-ig tartott, a tárgyalásokról az alábbi záró közleményt adta ki: 1. A négy jBilkán hatalom külügyminisztere megállapította, hogy a Balkán-Szövetség érdekében áll Délkeleteurópa békéjének, rendjének és biztonságának fenntartása. 2. A négy külügyminiszter azon véleményének ad kifejezést, hogy a jelenlegi nemzetközi konfliktussal kapcsolatban továbbra is megmaradnak eredeti külpolitikai állás- foglalásuk mellett s elkövetnek mindent, hogy a háború ne terjedjen ki Európa ezen részére is. 3. A négy külügyminiszter elhatározta, hogy a szövetség keretében, amelynek céljai nem irányulnak egyetlen hatalom, vagy más idegen érdek ellen sem, mindent elkövetnek függetlenségük és nemzeti területük védelme érdekében. 4. A négy külügyminiszter elhatározta, hogy a jövőben mindent elkövetnek a szomszédos államokkal való baráti viszony létrehozása, illetőleg továbbfejlesztése érdekében. 5. A négy külügyminiszter elhatározta, hogy szorosabbra vonják államaik gazdasági kapcsolatait és lehetővé teszik, hogy a kereskedelmi körforgás méretei a BalkánA finn miniszterelnök békét ajánlott fel a szovjetnek A finn harctereken valamennyi szovjet-támadás ismét összeomlott — A Ladoga-tótól északra ismét új harcot kezdett a szovjet-hadsereg Ezer szovjetorosz repülőgép pusztult el a finn háború kezdetétől
