Eger - napilap, 1940/1

1940-06-01 / 87. szám

Eger, LI. évfolyam, 87. szóm. Ä E a 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. júnhis 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hőnapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. A Gárdonyi Társaság a magyar könyvért Az idei egri könyvnapokba új gon­dolattal kapcsolódik be a Gárdonyi Társaság. A magyar könyvek s ál­tala a magyar szellemi életnek meg­becsülését azzal akarja szolgálni, hogy a június 3-án, 4-én és 5-én, hétfőn, kedden, szerdán megtartandó könyvnapok alkalmával az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyv­napi asztala mellett felállítja a ma­ga szerény könyvárúsító asztalát is. Ezen az új könyvárusító helyen a Társaság agilis vezetősége kizárólag a Társaság tagjainak s más egri szerzőknek könyveit kívánja árusí­tani és népszerűsíteni. A Társaság ily irányú felhívásá­nak első örvendetes eredményeként az új kezdeményezésből nem egy­szerű könyvnapi vásár lett, hanem az egri szerzőknek s a Társaság tagjainak valóságos reprezentativ könyvkiállitása és szellemi bemuta­tója. így egy helyen összegyűjtve és tárgyak szerint csoportosítva a beérkezett könyveket és különlenyo- matokat, megérdemelt csodálkozás­sal fogja majd megállapítani az ér­deklődő egri társadalom, hogy menyi könyv jelent meg Egerben a leg­utóbbi évtizedekben s hány tollfor- gató ember törte és töri a követ a magyar szellemi élet országújá­nak Egeren, a magyar Athénnek nevezett kultúrvároson átvonuló po­ros, közönyös útszakaszán. Vannak közöttük, akik már az örökkévalóságba költözötten nyújt­ják a most élők felé szellemük be­tűbe öntött emlékeit. Vannak aztán elnémult harangok, kiszáradt tollak, akik fiatalságuk szárnypróbálgatása után nem kapván ösztönzést és len­dítő lelkesítést, felhagytak az írás­sal. A harmadik csoport a ma élő, író és lelkesedő toliforgatók csoport­ja, akik a Gárdonyi Társaság zász­laja köré gyülekezetten vagy hiva­tásuk kötelezettségeinek megfelelve írnak, dolgoznak a szebb magyar jövőért. Ebben a lelkesítő munká­ban valójában csak egy késői kor krónikása fogja megállapítani és ér­tékelni a Gárdonyi Társaság szere­pét és jelentőségét. Az írónak azonban közönség kell. író közönség nélkül épp úgy nem tud megélni, mint a hal víz nélkül, épp úgy nem tud repülni, mint ma­dár levegő nélkül. Az olvasó, az fi kormányzó születésnapján auatják fel az egri gyalogezred új zászlóját R vármegye és a város egész népének ünnepe lesz a június 18-i zászlóavatás érdeklődő embertárs az író igazi ösztönzője, nem pedig egy zártkörű irodalmi társaság. Ezt az ösztönző olvasót, esetleg később hűséges ol­vasóközönséggé tömörült közönséget akarja most megszervezni az egri írók számára a Gárdonyi Társaság. Az első lépés e szándéka meg­valósítása felé az egri írók munkái­nak összegyűjtése és bemutatása az idei könyvnap alkalmával. A má­sodik lépés a közönség áldozat- készségének felkeltése, annak a gondolatnak a közönség leikébe va­ló csepegtetése, hogy lassan-lassan ne legyen egri családi könyvtár, ahol ne szereznék meg tudatosan s a lokálpatriotizmus dédelgető sze- retetével az egri írók műveit. Ezt az áldozatkészséget szerel­né most a könyvnapokon kicsi­holni az egri társadalom leikéből a Gárdonyi Társaság olyképpen, hogy nyilvános szemlére teszi ki az egri szerzők műveinek garmadáját, meg­hívók tömegével csalogatja könyv­napi asztalához a társadalom veze­tő rétegeit, odaülteti az árusító­asztal mellé a Gárdonyi Társaság hölgyeit és hozzátartozóit, a leány­fiatalság népét, a jogászifjúságot s maguk a Gárdonyi tagok is ott fog­nak buzgólkodni szerzőtársaik sike­rén s adnak, aki kívánja, autogram- mokat is. A Gárdonyi Társaság könyvnapjá­nak tiszta jövedelme egy, a Társa­ság áltar ősszel kiadandó Almanach költségei fedezetére szolgál. Anyagi eszközeinek elégtelensége folytán a Társaság már évek óta nem tudta beszámolóit s tagjai szellemi ter­mését nyomtatásban közreadni, az idén azonban előreláthatólag már abban a helyzetben lesz, hogy régi szándékát megvalósíthatja s tagjai lelkének új virágjait csokorba köt­heti. A Gárdonyi Társaság reméli, hogy céljait a közönség a könyvnapokon fokozott mértékben megérti, erkölcsi és anyagi támogatásával pedig ha­tékonyan elősegíti. U. G. — Időjárás. — További esők, éjjeli lehűléssel. Várható időjárás a Meteorológiai Intézet jelentése szerint: Gyengülő északi, észak- nyugati szél. Változó felhőzet, he­lyenként, főleg északkeleten még záporeső. Erős éjjeli lehűlés, a nappali hőmérséklet emelkedik. Az ország legmagyarabb várme­gyéjének és székvárosának népe szép ünnepre készül. Június 18-án, a kormányzó születésnapján avat­ják fel a zászlót, amit Heves vár­megye közönsége ajánlott fel az el­múlt év történelmi napjaiban a „Dobó István“ 14. honvédgyalogez­rednek. Az értékes selyemzászló elkészült a vármegye asszonyainak munkás szeretőiével s a háziezred s a vár­megye népe keresve sem találha­Eger, június 1. A lakóházak légoltalmának meg­szervezése mindezideig nem volt kötelező, és az ilyen irányú törvé­nyes intézkedések hiányában a kér­dés igen lassan haladt előre. Most azután, a napokban jelent meg a honvédelmi minisztérium vonatkozó rendelkezése, amely az ezen a té­ren mutatkozó hiányokat gyökere­sen rendezi. Az egész ország területén épült minden lakóházra vonatkozóan tör­tént intézkedés az épületek foko­zottabb tűzvédelméről (lomtakarí­tás, stb.), majd a kötelező elsötétí­tésről és riasztásról. Ezen felül azon­ban a rendelet a városok (községek) sűrűbben beépített területein — még részletesebb és szigorúbb előíráso­kat tartalmaz. Egerben a légvédelmi szempont­ból érzékenyebb területek kijelölé­se, a rendeletben foglaltak figye­lembe vételével már megtörtént. Ennek határait nagyjából a Kis­asszony-utca, Malom-utca, Horánszky Nándor-utca, a vár, délen az Agya­gos-utca, Hadnagy-utca állapítják meg, az Érsekkert-alatti új telepü­lés egy része idetartozik, ezzel szemben a Lajosváros és a Farkas- völgy-utcán túli részek a kijelölt területből már kimaradtak. A légvédelmi meggondolások sze­rint érzékenyebb területek lakóhá­zait a rendelet két csoportra bontja, így azok a házak, építmények, a- melyekben egy bizonyos számítási tott volna méltóbb alkalmat felava­tására, mint a kormányzó születés­napjának nagy magyar ünnepe. Az ünnepre lelkesen készülődik maga a megajándékozott ezred, de szívbeli örömmel készül az ajándé­kozó vármegye is. Mindenkinek ün­nepe lesz ez a nap a vármegyében, hiszen a Dobó István gyalogezred foglalja össze legdrágább kincsét: daliás fiatalságát. Az ünnepség részleteit még kö­zölni fogjuk. kulcs szerint az ú. n. „átlagos sze­mélyi létszám“ (tehát nem a jelen­legi lakók száma!) a 20 főt meg­haladja: légoltalmukat önállóan szervezik és alkotják meg, míg a többiekból házcsoportokat kell ala­kítani. Egy-egy házcsoport lélek- száma 50—100 fő lesz, és a ház­csoport szélső házainak egymástól való távolsága a 100 métert nem haladhatja meg. A súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a rendelet óvóhelyek kö­telező létesítését — egyelőre — csak ott írja elő, ahol az előbb em­lített „átlagos személyi létszám“ a 20 főt meghaladja. Itt tehát az ösz- szes ilyen meglévő épületekben, az óvóhelyek kiépítésének 1940. októ­ber 1 ig meg kell történni. A ren­delet különben kimondja azt is, hogy ha olyan új ház épül, amely­ben az átlagos személyi létszám a 20 főt eléri, a végleges óvóhely építése most már kötelező. Egyébként úgy azoknál az épít­ményeknél, amelyek légoltalmukat önállóan látják el, mint azoknál, amelyek házcsoportokba lesznek be­osztva, gondoskodni kell a követ­kezőkről: a mentőörs felszerelésé­ről, légoltalmi házi tűzoltófelszere­lésről, a padlások tűzvédelmi be­rendezéséről és légoltalmi célra szol­gáló klórmészről. A beszerzendők milyenségét, mennyiségét és a be­szerzés határidejét a rendelet ugyan­csak pontosan szabályozza. A nagyobb lakóházak és házcso­A lakóházak légoltalminak rendezése Hol kell megépíteni az óvóhelyeket október 1-ig ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom