Eger - napilap, 1940/1

1940-01-17 / 9. szám

Eger, LL évfolyam, 9. szám,

Ara 8 fillér

♦ Szerda *

Trianon 21, 1940. január 17.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐS ÉG Líceum fsz.3. Tel.: 11. KI ADÓ HÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

Teleki Pál gróf miniszterelnök;

Ha a háború komoly stádiumba láp, nálunk Is tovább súlyosbodik a helyzet és nemcsak két hústalan nap lesz...

Munkában a törvényhozás

A karácsonyi szünet letelte után ismét összeült a magyar képviselőház, hogy a határokon túl zajló háborús események ellenére is folytassa a törvényalkotó munkát. Természetes, hogy az érdeklődés hóm lokterében Csáky István gróf külügyminiszternek velencei útjáról és ott folytatott tárgyalásairól szóló beszámolója áll, amely a törvény- hozás két házának külügyi bizottságai előtt hangzik el. De nem kisebb érdeklődés irányul arra a szociális jellegű munkaprogramra, amelyet a miniszterelnök részletesen ismertetett pártjának értekezletén.

Ha ezt a munkaprogramot nézzük, ismét csak azt állapíthatjuk meg, hogy a küszöbön álló javaslatok töretlenül haladnak azon az úton, amelynek végső állomása a kiegyensúlyozott nemzeti társadalommal rendelkező és azzal öntudatosan dolgozó Magyarország kiépítése. Az első komoly reform, amelyről a hivatalos jelentések szólnak, a társulati adót reformáló törvény- javaslat. Alapjábau véve talán részletkérdés ez, de egy olyan hatalmas probléma-tömegnek részletkérdése, amit kormányaink hosszú esz tendők óta óhajtanak megoldani. Ez a nagy probléma az adóreform, olyan általános adóreform, amely új rendszert jelent a közterhek viselésében, legelsősorban azt, hogy a terheket a gyengébbek vállairól lehetőleg az erősebbek vállaira hárítja.

Kétségtelen, hogy ennek a reformnak munkálatait a társulati adózásnál kell elkezdeni. Régi és jogos panasz, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adózás szempontjából aránytalanul kedvezőbb helyzetben vannak, mint az egyéni vállalkozók, vagy a szabad pályákon működő egyéni adóalanyok. Ez volt a múltban egyik oka és magyarázata az úgynevezett családi részvénytársaságok feltűnő szaporodásának is. Az adóreform ezen a területen a kirívó aránytalanságok megszüntetésére törekszik. Ugyanis a főcél az úgynevezett individuális, személyi adórendszer megteremtése, ami lényegében egyenlő a szociális igazságszolgáltatással.

További igen komoly szociális törvényalkotásnak ígérkezik — a földbirtokpolitikai törvény tető alá hozatala után — a belügyminiszter javaslata a szociális adóalap megteremtéséről. Ennek az alapnak létesítése megteremti azokat az anyagi lehetőségeket, amelyekre feltétlenül szükség van, hogy a kormány tovább folytathass* a gyengébbek és elesettek segélyezésére, illetve felemelésére irányuló már eddig is sikeres szociálpolitikáját.

Jelentőségben és fontosságban kimagaslik a program pontjai közül a földmivelésügyi miniszternek javaslata a mezőgazdasági munkabérek rendezéséről, illetve minimális munkabérek megállapításáról. Ez a törvényjavaslat lesz hivatott arra, hogy az egész úgynevezett földbirtokproblémát véglegesen nyugvópontra hozza és megszüntesse azt a feszültséget, amelyet földéhség néven szoktak emlegetni. Nincs ugyanis hathatósabb gyógyszere az egészségtelen földéhségnek, mint a mező- gazdaságban végzett munka bérének igazságos és méltányos megállapítása. Ha a föld munkása azt fogja látni, hogy idegen üzemben végzett munkája feltétlenül biztosítja a maga és családja számára a kenyeret, bizonyára nn-g fog csökkenni a földet mindenáron igénylők száma. Érthető, hogy — nem beszélve kevés kivételről — főldigény- nyel csak azok fognak jelentkezni, akik valóban alkalmasak is ari^ hogy a maguk gazdái legyenek, ellenben távol maradnak azok, akik nem éreznek magukban önálló vállalkozásra hivat ottságot és csak kényszerűségből s azért igényelnek földet, mert idegenben vállalt mező- gazdasági munkájuk nem biztosítja családjuknak a kenyeret. Ha ez bekövetkezik, könnyebb lesz a szelektálás munkája is, több jelentkezőt lehet valóban földhöz juttatni és kevesebbet kell közérdekből visszautasítani.

Végül a készülő sajtóreformról is megemlékezünk, s akkor világosan latjuk, milyen komoly feladatok megoldásával fogja kitölteni törvényhozásunk a most megkezdődő új időszakot.

— Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti: Mérsékelt szél, sok helyen továbbra is köd és havazás. A hőmérséklet általábau kissé csökken, a hegyeken azonban még átmeneti hőemelkedés valószínű. — Egerben a ma reggeli hőmérséklet —6 fok volt, a minimum —6‘8, a talajmentén —7 fok volt. A légnyomás 752’3> mérsékelten süllyedő irányzatú.

Budapest, január 17.

A MÉP kedden este tartotta ez- évi első értekezletét. Az értekezleten Teleki Pál gróf miniszterelnök a következőket mondotta az ország helyzetéről:

— Örömmel tölthet el bennünket, hogy a mai rendkívül nehéz időkben ott tartunk, ahol vagyunk. Az ország helyzete, mint minden európai országé, súlyosbodott, ezt lelki- ismeretleuség és dőreség volna titkolni, de ez a súlyosbodás nem önmagunkból adódott. Európa helyzete

Majd a külügyminiszter nevében, aki meghűlés miatt nem vehetett részt az értekezleten, a velencei találkozóról tájékoztatta a párt tagjait.

— Hosszú esztendők szoros barátsága fűzi össze a két országot, ezt a barátságot csak megpecsételi az, hogy Olaszország mindig a leg- odaadóbban viseltetett irántunk akár politikai, akár gazdasági, akár kul- túrális kérdésekről volt szó.

— A velencei megbeszélések kiterjedtek valamennyi európai problémára és a felfogások tökéletes azonosságát tükrözték vissza, ami nem hivatalos közli- meny szerű megállapítás, hanem valóság.

— Mindkét állam a kereszténység őrének tartja magát. Olaszország Földközi-tengeri tradíciója folytán, Magyarország pedig mint a kettős kereszt országa. Kétségtelen azonEger, január 17.

Heves vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délután tartotta rendes havi ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklésével. Az elnöklő főispán szívélyes szavakkal üdvözölte a bizottság ülésén első ízben megjelent dr. Csatth Kálmán kir, ügyészségi elnököt, majd dr. Lázár Jenő vármegyei törvényhatósági főállatorvost, kérve őket, hogy találják meg itt az összhangot működésükben, melyhez biztosította a közigazsúlyosbodott. Nem a csónakban történt változás, hanem a tenger állapotában. A csónak azonban halad, amit érzünk a politikai vonalon, de a társadalmi vonalon is, mert olyan az ország nyugalma, hogy majdnem, amiatt érez az ember felelősséget vájjon nem túlságosan nagy ez a nyugalom s nem kellene-e gyakrabban rámutatni arra, hogy azért mégsem élünk rózsáskertben. Ezt úgy értem, hogy jogos nyugalmunk ne veszítse el komoly jellegét és ne menjen az áldozatkészség rovására.

ban, hogy nehéz időknek megyünk elébe. Ha a háború komoly stádiumba lép, nálunk is súlyosbodik a helyzet, mert a háború kihat egész Európára, akár elsüti valaki a puskát, akár nem és akkor kétségtelenül nálunk is bekövetkeznek majd a megszorítások, amelyek nemcsak két hústalan napra korlátozódnak. Nsm élűnk azonban korlátozásokkal addig, amíg nem okvetlenül szükséges. Ezeket morgás nélkül elviselni hazafias kötelesség. Ezt számon is fogom tartani.

— Ami belső helyzetüoket illeti, állandóan törekszünk a nyersanyag behozatalának biztosítására és gazdasági életünk fenntartására, de ugyanakkor igyekszünk szállítani Németországnak is, de másfelé is hogy gazdasági életünket normálisan fenn tudjuk tartani.

gatási bizottság szeretetét.

Dr. Búzás Endre vármegyei főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, amelyben a vármegye alispánja a következőket mondotta:

— Am. kir. belügyminiszter a vármegye 1940. évi háztartási és egyéb alapokról szóló költségvetését jóváhagyta.

— A jóváhagyó rendelkezés a törvényhatóság összeállításán alig módosított valamit, csupán az 1939. évre elfogadott pótköltségvetés téOlaszország mindig a legodaadóbban viseltetik irántunk

A belügyminiszter jóváhagyta Heves vármegye 1940. évi költségvetését