Eger - napilap, 1940/1
1940-05-18 / 79. szám
1940. május 18. EGER 3 Jól fejlődnek az őszi és tavaszi vetések Nagymennyiségű vetőmagot osztott ki a vármegyei gazdasági felügyelőség Vitéz Fiuk Gusztáv vm. gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság most tartott ülésén az alábbiakban ismertette Heves vármegye mezőgazdasági állapotát: Az időjárás általában borús, felhős volt, míg május 13., 14. és 15-én erősebb éjjeli lehűlés következett be. Kedvező volt a csapadék a szárazabb fekvésű földekre és az elvetett terményekre, kedvezőtlen viszont a mély fekvésű, nedves és vizes területekre, mert a gyakori, ha gyengébb csapadék is, a földek száradását, a belvizek elpárolgását gátolta. Az őszi vetések általában jól fejlődnek, helyenként azonban, főleg a tiszafüredi járásban s a hevesi járás déli részein ritkák és foltosak. A tavasziak kelése egyenletes, fejlődésük megfelelő. A károsult vidékek, valamint a megye egyéb részein is kiadott kedvezményes árú és kölcsön vetőmag- akciókban a felügyelőség a következő terményeket osztotta ki: 470-85 mázsa árpát, 700 mázsa zabot, 1454'15 mázsa tengerit és 1100 mázsa burgonyát és 12538 mázsa kölest. A termények kiosztása a legnagyobb részben be is fejeződött. A tavaszi munkák, vetések, vete- ményezések általában zavartalanul folynak, csupán a belvizes területek elvetése ütközik még akadályokba. A jószágállomány kihajtása megtörtént, az állatok a gyenge telel- tetés folytán a legnagyobb részben igen gyenge állapotban vannak. A munkapiac helyzete kedvező, munkanélküliség nincs, sőt helyenként hiány van munkás-kézben. Az egri burgonyapiacon az Ellát 14 fillérért, a Gülbabát 16 fillérért árulta 12 fillér helyett hat asszony Az árkormánybiztos a burgonya árát az 1939. augusztus 26.-i árban rögzítette. Aki ennél drágábban adja a krumplit, árdrágítást követ el és az uzsorabíróság elé kerül. Ez lett a sorsa annak a hat egri asz- szonynak is, akik az egri burgonya- piacon az Ella-krumplit 14, a Gülbabát pedig 16 fillérért árusították. A rendőrség felírta neveiket és át tette az ügyet a kir. ügyészségre, amely árdrágító visszaélés büntette címén indított ellenük eljárást. A hat asszony bűnügyét most tárgyalta az egri törvényszék, mint uzsorabíróság. Valamennyiüket bűnösnek mondotta ki és Bőta Jánosné Sándor utca 15. szám alatti lakost, akit egyszer már megbüntettek árdrágításért, most 14 napi fogházra, 3 évi hivatalvesztésre és 20 pengő pénzbüntetésre, vitéz Bartha Istvánná Makiári üti lakost öt napi fogházra, 3 évi hivatalvesztésre és 10 pengő pénzbüntetésre; Szalontay Bertalanüé Árnyékszala út 1. szám alatti lakost négy napi fogházra és három évi hivatalvesztésre; Hubert Istvánná Újsor utca 72. szám alatti lakost, Kormos Jánosné Verőszala 214. és Majoros Istvánná Verőszala 188. szám alatti lakost egyenként háromnapi fogházra és három évi jogvesztésre ítélték. elindítani! Asszony vagyok, aki a férjét tán soha többé vissza nem kapja! S a rendőr megjuhászodva félreáll s torkát köszörülve elindul másfelé. Ki merné megvádolni az asszonyt, hogy hűtlen honleány?! A következő jelenetet pedig Móra Ferenc írta meg az Aranykoporsóban. Dioklécián római császár Alexandriában nevelteti a fiát. A gyermek édesanyja furcsábbnál-furcsább levelet ír aggodalmában a magiszterének. Milyen színű ruha áll neki legjobban ? Milyen a haja ? Ne engedje sokszor mosni, mert kihull. Alexandriában már ilyenkor nagy forróság lehet, csak reggel és este engedje ki a palotából. Egyszer aztán azt a hírt hallja, hogy a fiú sokat olvas a híres alexandriai könyvtárban. Akkor meg kezdi félteni a szemeit és azt kérdezi egyik levelében, hogy nem jó lenne-e inkább felgyújtani az egész könyvtárat ? Mi mosolygunk rajta, de ki merné megvádolni az asszonyt, hogy sötétlelkű, gyűlöli a tudományt? Nem, csak nagyon szereti a fiát! Mária Antoinetteről, a szerencsétlen végű francia királynőről jegyzik fel életírói, hogy egy magas toronyszobába volt zárva. Fia, a kis trónörökös az udvaron lakott egy vargánál, s a sóvárgó édesanya félnapokig könyökölt az egyik ablakon, ahonnét fiának kerítésre vetődő árnyékát pár pillanatra megláthatta, mikor egyszer-másszor átvezették az udvaron. Ki fejti meg ennek a titkát és ki méri föl az édesanyai szeretet türelmét! ? A teremtésben adott magasabb ösztönök világa ez. Az ösztönt pedig Isten önti belénk s nem mi fogalmazzuk meg, s nem is változtathatunk rajta. Az édesanyai szív törvényéből megérthetjük hát, hogy mi az Isten valódi elgondolása a szeretetről. * * * Krasinszky lengyel író hatalmas erejű drámájában, A pokoli színjátékban egy fiatal édesanya ezekkel a szavakkal borul férjétől meg- csalatva kicsi fiára: 1937-ben ünnepelte az országszerte ismert putnokí m. kir. gazdasági Ielső leánynevelő- Intézet fennállásának 25 esztendős jubileumát. Azóta napról napra mindinkább növekedik e nagyszabású intézet tekintélye. Ez nem is olyan csodálatos, ha meggondoljuk, hogy ennek az intézetnek egyik növendéke a budapesti országos háziasszonyverseny alkalmával az első, egy másik növendéke pedig az 1837. évi párisi nemzetközi háziasz- szonyversenyen a d lesére tre- mólíó második díjat nyerte el. Milyen szeretettel és mennyi gonddal tanulják ezek a leánykák az ételek elkészítését. Erőleveseket és sülteket készítenek, de emellett pompás kávét is főznek. A jó kávéfőzéshez azonban kettő kívánatos: először a megbízható kávéanyag és pedig babkávé vagy jófajta malátakávé, másodszor az olyan kiváló kávéízesítő, mint a *Franck -kávépótlék. Ezt a „Cichorium intybus“ gyökereiből készítjük, melyet Sopron és Moson vármegyékben termeltetünk. E nemes növényt tehát hazánk földjének ősi ereje és a nap áldó sugara táplálja. A modern gyártási technika teszi viszont lehetővé, hogy a táplálkozás szolgálatába állíthatjuk mint íFranck -kávépótlékot. Ez fokozza a kávéital zamatát és Illatát, valamint szép, aranyosbarna színét. Ez az, amit a jó kávéitalban szeretünk. A megbízhatóság ismertető jele! Hirdessen az „Eger“-ben — Rz Ú) élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtőszövet- kezei könyvkereskedésében.
