Eger - napilap, 1940/1
1940-05-01 / 69. szám
2 E G E R 1940 május 1. Értesítés. Az egri várbástyák ódon falai között épült ViillíililSÜISTIftT május l.-ével újból megnyi- ® IBI t ottam.Zamatos egri jó borok, jégbehűtött friss sörök, ízletes uzsonnák, szalonnasfités nyárson. Hangulatos cigányzene. Romantikus hangulatú esték. Legszebb kilátás a városra. Pontos és gondos kiszolgálás. A n. é. közönség szives támogatását kéri özv. Morvag Istvánné, a Törönkert bérlője. zeti kötelesség, hogy a mezőgazda- sági cselédek családjai segítséget kapjanak. Ez nem egyszerű mezőgazdasági érdek, hanem közérdek s ezért igazságos és méltányos, hogy a vele járó terheket ne a mezőgazdaság, hanem az egész ország viselje. Éppen ezért feliratában javasolja a vármegye, hogy a kormány a családbérrel járó terhekről az állami költségvetésben gondoskodjék. Az indítványt egyhangúlag magáévá tette a törvényhatósági bizottság. A továbbiakban a bizottság csatlakozott Szeged feliratához, amelyben a szabadkőművesség érvényesülésének megakadályozását sürgeti, tekintettel arra, hogy még mindig szerepelnek a közéletben olyanok, A MTI jelenti: A szomszéd államok az ott tartózkodó külföldiekkel szemben nemrégiben szigorú rendszabályokat hoztak. így számolni kell azzal, hogy az onnan távozni kényszerülő külföldiek tilos utakon is megkísérlik azt, hogy magyar területre jussanak. A nemkívánatos külföldiek határ- átlépésének megakadályozását és a netalán már itt rejtőzöttek felkutatását célozza a belügyminiszternek most kiadott rendelete, amely előírja, hogy tartózkodási engedély nélkül Magyarország területén lévő idegeneknek 24 órán belül jelentkezniük kell a rendőrhatóságoknál, vagy a főszolgabíróságokon. Az or■ Eger, május 1. A kortársaknak talán fel sem tűnik, de a világháború utáni magyar történetírás bizonyára jelentős fejezetet fog szentelni annak a mozgalomnak, amelyet a hevesmegyei földmivesek harminc évvel ezelőtt indítottak meg Mayer János vezetésével. Igénytelen keretek között indult a mozgalom. Távol szeretett volna maradni a napi politikától. Gazdasági szervezkedésnek készült, nem irányult sem párt, sem osztály ellen, mégis sokan félreértették és szembeszálltak vele. Ma azonban már tisztán látjuk, hogy egyik legerősebb fundamentuma lehetett volna a magyar nemzeti újjászületésnek, a keresztény nemzeti magyar társadalom új honfoglalásának, ha annak idején megértéssel találkozott volna a vallásos nemzeti gondolko- zású kisgazdák emancipációs mozgalma. A mozgalom Hevesmegyéből indult el harminc évvel ezelőtt és azakik a szabadkőművességgel kapcsolatot tartottak fenn. Ugyancsak feliratot intézett a közgyűlés a kormányhoz, hogy a községi közigazgatási tanfolyamokat főiskolai jelleggel ruházza fel, majd csatlakozott Kecskemét feliratához, hogy a helyi tüzh arcos szövetség és a HONSz kiküldöttei helyet kaphassanak a törvényhatósági bizottságban. A törvényhatósági bizottság végül jóváhagyta vármegye háztartási alapjainak 1939. évi zárószámadását és a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében felemelte a háztartási és közúti alap nyugdíjasainak illetményét a többi nyugdíjasokéval egyenlő mértékben. szág területére érkező idegeneknek 24 órán belül a rendőrhatóságok élőtt személyesen kell jelentkezniük és tartózkodási helyüket csak rendőrségi engedéllyel htgyhatják el, engedélyük lejárta előtt pedig el k°ll hagyniok az ország területét. A rendőrség felhívja azokat a külföldi állampolgárokat, kik Eger megyei város területén hatósági engedély nélkül tartózkodnak, hogy 24 órán belül a rendőrkapitányság 8. számú szobájában jelentkezzenek. Azon külföldiekkel és szállásadó- ikkal szemben, akik a rendeletet be nem tartják, kihágást eljáráson kívül az internálást eljárást is folyamatba teszi a rendőrség. óta az egész magyarság körében visszhangra talált. A világháború utáni politikai szervezkedésekben minden pártalakulás magáévá tette a kisgazda-programot és választásoknál ezzel remélte elérni a győzelmet. Az évforduló emlékezetére vacsorán gyűltek egybe Egerben, a Veresrák vendéglőben a hevesmegyei kisgazdák vezetői, akik tulajdonképpen elindítói voltak a magyar kisgazdák történelmi megmozdulásának. Megjelentek a vacsorán Plősz István és Krisztián Imre hívására a megye minden részéből a kisgazdák, akik ezelőtt 30 évvel Mayer Jánossal együtt indultak el a politikai küzdelmek utján. A régi kisgazda vezetők körében megjelentek a megyei vacsorán dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, dr. Búzás Endre vármegyei főjegyző és dr. Szabó Gyula az egri járás föszolgabírája is. A kisgazda-mozgalom története. A vacsora elején Plósz István al- debrói kisgazda, országgyűlési képviselő a következő felszólalásban ismertette a már történelmi mozgalom elindulásának érdekes részleteit : — A magyar kisgazda-mozgalom azzal kezdődött,, hogy 1908-ban az egri járás községi bíráit Kerecsendre hívta össze Misz Péter és társai. Itt határozlak el, hogy Füzesabonyban vármegyei értekezletet hívnak össze. Csupán gazdasági és nem politikai kérdések megtárgyalásáról volt szó és az értekezleten majdnem minden község képviseltette magát. Bech Jakab, Krisztián Imre és én voltunk az előadók. Elhatároztuk, hogy megindítjuk a falu gazdasági megszervezését, s a szer vező bizottságban elnökké Hel- lebronth Géza országgyűlési képviselőt, ügyvezető elnökké Ragó Fa- uszt kisgazdát, jegyzővé Mayer János kompolti kisgazdát, s aljegyzővé engem választottak meg. Ragó nemsokára lemondott és Mayer Jánost választottuk ügyvezető elnökké. Ezután a kápolnai nagyvendéglőben tartottuk meg nagygyűlésünket a Gazdaszövetség keretében, mert ebben a szövetségben akartuk megszervezni a falu társadalmát. 1909. tele után azonban feloszlott a parlament és uj választás szele fujdo- gált. — A tavaszi vármegyei törvény- hatósági közgyűlést megelőző napon, vizbehányó hétfőn, összejöttünk Kápolnán, képviselőjelölő gyűlést tartottunk és Mayer Jánost jelöltük a kápolnai kerületben. Másnap törvényhatósági bizottsági közgyűlés volt, s a megyeházán nagy megütközéssel fogadták, hogy a kisgazdák már politikailag is szervezkednek. Nagytálya községben, Juhász Ferencnél, akinek ma itt vendégei vagyunk, tartottuk az első szervező ülésünket a választásra, Mayer János képviselősége érdekében és az ő jelenlétében. Itteni elhatározásunk alapjáu mentünk fel másnap küldött- ségileg gróf Károlyi Mihályhoz és megkértük, lépjen vissza, de azt felelte, hogy nem léphet vissza, mert így egyezett már meg a kormánypárttal. — Harminchat szavazattal megbuktunk. Károlyi gróf többségét a füzesabonyi zsidók adták. Mayer János beszéde Mayer János hosszabb beszédben szólalt fel és megemlékezve az elmúlt harminc év eseményeiről, többek között a következőket mondotta : — Egy nemzet belső berendezkedését máról-holnapra nem lehet átreformálni. Nagy reformokat máról-holnapra megvalósítani csak forradalommal lehet, de a forradalom által létrejött reformok nem maradnak fenn sokáig és sok kárt okoznak azoknak is, akiknek az érdekében létrehozták. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a kisgazda- mozgalom. Az akkori cenzusos választójogi törvény alapján a választók 80 százalékát a kisgazdák képezték és az a kívánság merült fel e nagy társadalom részéről, hogy a maga soraiból is kíván képviselőt küldeni a törvényhozásba, egy az élet mélységeiből kinőtt kisgazdaszószólót kíván bejuttatni a parlamentbe. — Amikor velem közölték, hogy engem jelöltek képviselőnek, kacagtam és az akkori választási, kortes- kedési szokásokra gondolva, azt mondottam társaimnak: Egy reggelire megeheti a kerület a 30 hol- dacskámat és ha megbuktam, mehetek koldulni. Ok azonban azt mondották, hogy e nélkül is megválasztanak. Óriási volt a harc és 36 szótöbbséggel megbuktunk. A megyén tovább folytattuk a küzdelmet, lassan megismertek bennünket és belátták, hogy becsülettel megálljuk helyünket a közéletben. 1914-ben a megüresedett ceglédi mandátumot Károlyi Mihálynak ajánlották fel és a kápolnai kerület eDgem küldött be a képviselőházba augusztus 25-én. — Hirdetem, hogy mi kisgazdák e harminc év alatt mindig ott voltunk, ahol a magyar tradíciókat, a magyar törvényeket, a magyar alkotmányt védeni kellett, amelyeken ez a nemzet ezer éve nyugszik, és csak ezeken nyugodhat az űjabb ezredévben is. „Nem sebeket ütni, de sebeket gyógyítani jöttünk." A kisgazda társadalom bebizonyította, hogy nem hiába jutott fel a fórumra és a hatalomhoz. És ha együtt tud dolgozni mindig azokkal, akik hivatásszerűen vezetik az országot, megyét, községet, akkor ezt a nemzetet nem kell félteni még a pokol kapuitól sem. A főispán felszólalása. Dr. Hedry Lőrinc főispán volt a következő szónok és elmondotta, hogy évszázados hibánk nekünk magyaroknak, hogy mindig kissé későn jövünk rá a tennivalókra. Az események mindig megelőznek bennünket. Milyen másként alakult volna a magyar történelem, hogy ha a háború előtt legalább tíz évvel, rájöttünk volna arra, hogy az ország súlypontja egészen másütt van, mint ahol akkor tartották. — Ma már ott tartunk, — mondotta a főispán, — hogy nincsen ur és paraszt, mert csak egy különbség lehet közöttünk, az, hogy ki végez több és értékesebb munkát a 24 óráa belüli Jelentkezniük kell az országba érkező külföldieknek Rz egri rendőrkapitányság felhívása Harmincéves a hevesmegyei kisgazdamozgalom Mayer János huszonhatodik éve tagja a törvény- hozásnak — A kisgazdamozgalom emlékvacsorája Egerben
