Eger - napilap, 1940/1
1940-04-29 / 68. szám
EGER 1940, április 29. ben a harcban állott felek egymás ellen küzdöttek, most is él, nem mosta el tengervér, nem födte el csonthalom — mondja egy kiváló írónk —, ez a gyűlölet a kimondott szóban, a nyomtatott betűben nemcsak él, de újra születik minden kisded világrajöttével s a gyermekkel újra férfiúvá nő s átkos örökségként hagyta az apa a fiúra. Ez a gyűlölet sorvasztó láz lett az egész világra. 3 ____________ — E küzdelmes időben sokat vesztettünk, de nem vesztettük el bizalmunkat s mélyen átérezve küldetésünket, egy reményteljes szebb jövőt várunk s ezt a jövőt a szerencséskezű alispán úr vezetése mellett minden erőnkkel munkálni kívánjuk s e szándékunkban kívánhatunk-e mást, minthogy az Úristen alispán urat a nagy feladatokhoz szükséges erőben, egészségben, sikeres munkában boldogul éltesse. A kisgazdák A lelkes tapsviharral fogadott szavak után vitéz Oönczö János, Erk község bírája köszöntötte közvetlen, szívből jövő szavakkal Oko- licsányi Imre alispánt. — Ebben az ősi teremben — mondotta — jól esik üdvözölni nekünk a harmadszor megválasztott ali spán urat, azt a férfiút, aki a nép nevében ... sorsát nem a paragrafusok, hanem magyar szíve szerint irányítja. Szeretettel köszöntőm ót a kisgazda- társadalom nevében és kérem az Úristent, adjon neki erőt, egészséget a gazdák további támogatására, mert ez a nép megérdemli a boldogabb jövendőt. Az alispán válasza Az éljenzés utáni csendben meg- a tódottan emelkedett szólásra Oko- licsányi Imre alispán és a következőket mondotta: — Hálás szívvel köszönöm a bizottsági tag uraknak, hogy most harmadízben méltóztatnak megtisztelő bizalmukkal a vármegye alispánjává választani. Köszönöm az én jó Főispánomnak nemes szavait s azt, hogy lehetővé tette, miszerint az ő hathatós támogatása mellett 15 éven keresztül meg tudtam állni a helyemen s be tudtam tölteni azt a pozíciót, ahová engem törvény- hatóságom állított. Hálás szívvel megköszönöm Dutkay Pál ő méltóságának nemes szavait, különösen jól esik, hogy egy ilyen nagy tekintélyű és tapasztalatokban gazdag múltú régi megyei vezető ember állapítja meg rólam, hogy jól vezettem a közigazgatást és hogy hűséges sáfárja vagyok vármegyémnek. — Mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság! — Amikor 1925-ben először méltóz- tattak bizalmukkal megtisztelni, ígértem, hogy igyekezni fogok azoknak szeretetét s bizalmát is megnyerni, akik akkor nem engem akartak alispánnak s ha visszanézek az elmúlt évekre joggal mondhatom be, is váltottam ígéretem, mert azóta kétízben méltóztattak engem egyhangú bizalmukkal kitüntetve alispánná választani. — Sohse voltam hiú, dicsekvő ember s így annak elbírálása, hogy mit tettem s dolgoztam nem én reám tartozik, de hogy jól végeztem hivatásom s megfeleltem mindenben kötelezettségeimnek látom abból, hogy ez alatt a hosszú idő alatt mindig magam mögött éreztem vármegyém közönségének osztatlan szeretetét és bizalmát. — Nem tudok most se mást mondani s ígérni csak azt, hogy ezután is az akarok lenni a ki eddig voltam s fokozott munkakedvvel állok továbbra is a vármegye közönsége rendelkezésére. Hálás szívvel köszönöm ezt az irányomban most megnyilvánuló szeretetet s bizalmat s kérem méltóztassanak ezután is támogatni, hogy ezekben a nehéz időkben továbbra is eredményesen tudjunk dolgozni szeretett vármegyénk s Hazánk javára. Üdvözlő küldöttségek A közgyűlés után a hivatali szobájába vonult alispánt küldöttségek keresték fel és üdvözölték. Elsőnek ősi szokás szerint Heves vármegye központi tisztikara, a járási fő- szolgabírák kara, s a megye községi jegyzői karának küldöttség járult üdvözlésre az alispán elé. Az élükön dr. Hunyadi-Buzás Endre vármegyei főjegyző közvetlen hangon mondotta el, hogy ne csak a köteles tiszteletet érezze az alispán ebben az üdvözlésben, mert ennek a tiszteletnek a mélységes szeretet az alapja. Ez a tisztikar hálás a Mindenhatónak, hogy Okolicsányi Imre alispánsága alatt szolgálhatja a vármegyén keresztül a magyar hazát. Ennek a tisztikarnak örömnapja volt ma, mert az alispánválasztásnál még a tíz év előttinél is nagyobb volt a lélkesedés. Ezek a tisztviselők mint szeretett atyjukra tekintenek alispánjukra és csak azt kérik, hogy továbbra is mint fiait kezelje őket. Okolicsányi Imre mélyen meghatva köszönte az üdvözlést. Elmondotta, hogy hivatali működése valóban a szereteten épült fel s amikor kemény és szigorú volt eljárásában, akkor is élt benne ez a szeretet. Fiainak tekintette mindig és tekinti ma is tisztviselőit, s abban, hogy a törvényhatóság így megbecsüli őt, a tisztikar lelkiismeretes munkáját, odaadó hűségét illeti elsősorban az elismerés. Ezt a hűséget, ezt a szeretetet, kéri, tartsák meg továbbra is iránta, legalább addig az egy-két évig még, amíg itt marad a vármegye élén ... (Élénk tiltakozások nemcsak a tisztikar, hanem az üd~ vözlésen megjelent törvényhatósági bizottsági tagok részéről is.) Ezután dr. Kálnoky István polgármester vezetésével Eger város tisztviselői karának küldöttsége járult az alispán elé. A polgármester ihletett szavakkal, ékes beszédben fejezte ki Eger város és tisztviselő karának örömét Okolicsányi Imre alispánná választása felett és Isten áldását kérte az alispánra és családjára. Okolicsányi Imre hálás szavakkal köszönte meg, hogy a városi tisztikar is ilyen szeretettel gondolt rá. Kijelentette, hogy nem tesz különbséget megyei és városi tisztviselők között, mert szerinte együvé tartoznak, mint egy nagy család tagjai. A továbbiakban még számos küldöttség üdvözölte az alispánt, kit magánosok is, személyesen, levélben és táviratok özönével igen sokán kerestek fel jókívánságokkal nemcsak a megyéből, hanem az ország minden részéből. Eger udros közönsége nagy lelkesedéssel üöuözölte az érsekfőptísztort és a udrmegye alispánját Közérdekű felszólalások a polgármesteri jelentés vitájában Az érsekfőpásztor ünneplése Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta áprilisi rendes közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével. Az elnöklő polgármester megnyitójában a fiúi hódolat hangján emlékezett meg Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló születésnapjáról. — Az a tiszteletreméltó szerénység, — mondotta — amellyel Onagy- méltósága a külsőségekben megnyilvánuló ünneplést magától elhárította és távoltartotta, megfosztott ugyan bennünket attól, hogy a pátriárka kor eme csodálatos évfordulóján legbelsőbb szándékunk és elhatározásunk szerint ünnepélyes külsőségek között adjunk kifejezést mélységes hódolatunknak és gyermeki ragaszkodásunknak, — de nem foszthatott meg attól, hogy mai közgyűlésünk napirendje előtt egy pillanatra meg ne álljunk, s bensőséges érzelmekkel ne adjunk hálát az isteni Gondviselésnek, hogy őt nekünk adta, Az alispán Ezután Kálnoky István dr. az alispánválasztás örvendetes eredményéről emlékezett meg: — Ha igaz az az állítás — mondotta, — hogy a közpályán működő s vezető állást betöltő férfiú sikerének fokmérője az a hatás, amit közéleti munkájával s egyéni képességeivel kortársainál kiváltani tud, úgy az Alispán Úr Öméltóságának kortársaira gyakorolt hatását a ma délelőtt immár harmadízben megismétlődött egyhangú választás mindennél ékesebben dokumentálja. — Mert az az egyhangú bizalom és elismerés, amellyel Heves vármegye törvényhatósági bizottsága az Alispán Úr Öméltóságát ma délelőtti közgyűlésén oly spontán kitüntette, — közszolgálati pályán működő, s vezető pozíciót betöltő férfiúnak csak nehezen jár ki s akkor is csak ritkán. — A legmélyebb tisztelet hangján köszöntjük mint az ősi vármegye első tisztviselőjét, aki másfél évtizedes alispáni működése alatt, köhogy közöttünk jó egészségben és teljes testi és szellemi frisseségben megtartotta, hogy fenkölt személyével,' s áldásos életével, s városunk iránt oly sok ízben tanúsított atyai szeretetével példát mutathasson, s irányíthasson bennünket a mai súlyos és nehéz időkben és azon az úton, amit járni ugyan nehéz, de ami az egyetlen út a szellemi tökéletesedés s a végtelenségbe való fel- emelkedés felé. — Indítványozom, hogy a képviselőtestület a mai napon tartott rendes közgyűléséből az Érsek Ur Onagyméltóságát 89-ik életévének betöltése alkalmából felíratilag üdvözölje, s fiúi szeretetének kifejezése mellett mélységes tiszteletéről, hódolatáról és ragaszkodásáról biztosítsa. Lelkes éljenzés után a képviselő- testület a polgármester javaslatára elhatározta, hogy felíratilag üdvözli az Érsekfőpásztort születésnapja alkalmából. üdvözlése vetendő példát mutatott arra, hogyan kell a törvény által reáruházott vagyoniéi ügyeleti jogkört szigorral ugyan, de egyszersmind megértéssel, jóindulatú szándékkal és mindig az autonómia jogkörének tiszteletben tartásával gyakorolni. — De szól a mi üdvözlésünk az egri Polgártársnak is: aki közülünk való, akinek bölcsője e város falai között ringott; aki ennek a városnak történelmi milliőjében s a múlt emlékeiről beszélő kövek között szivta magába a legértékesebb és a legnemesebb emberi tulajdonságokat: a szociális igazságot, embertársainak megbecsülését, a segítés vágyát, a vallásosságot és a hagyományok tiszteletét, s aki mindig le tudott ereszkedni ha az elesettet fel kellett emelni; aki tudott bánatos könnyeket letörölni, aki tudott jó barát lenni leereszkedés nélkül, s tudott született úr lenni polgári gőg nélkül. — Ezek a ritka és kiváló egyéni tulajdonságok elismerése szülte azt