Eger - napilap, 1940/1
1940-04-17 / 61. szám
7 EGER 1940. április 17. munkásság további felvilágosítása feltétlenül szükséges. Győrffy Kálmán elnök ezután az újjáalakítandó szakosztályok feladatkörét ismertette és a választmány elhatározta, hogy az elnöki előterjesztésnek megfelelően növény- termelési, mezőgazdssági ipari, ló- tenyésztési, gyümölcstermelési, pénzügyi és adóügyi, általános gazdasági, földbirtokrendezési, vadászati és sport, kiállítási, munkaügyi és szociális, szafcoktatásügyi, közlekedés- ügyi, műszaki és növényegészségügyi szakosztályokat alakít s az erre vonatkozó elnöki előterjesztések elfogadása után a választmány tudomásul vette az 1939. évi zárszámadást és az 1940. évi költség- vetést 7,700 pengő végösszeggel. Megejtette ezután a gyűlés a jelöléseket a 19-én délután tartandó közgyűlés során megválasztandó 60 igazgató választmányi és 10 póttag személyét illetőleg, majd foglalkozott az Abaújmegyei Gazdasági Egyesület azon átiratával, melyben a földművelésügyi minisztertől azt kéri, hogy ne hagyja jóvá a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara közgyűlésének azon határozatát, a- melyben a kamarai illetéket 4 százalékra emeli fel. Többek hozzászólása után Gellén Aladár kamarai h. igazgató világította meg ezt a kérdést, megindokolván, hogy az illeték felemelését szükségessé tette a Felvidék révén visszakerült 500 község kapcsán jelentkező munkatöbblet, de szükségessé vált ez azért is, mert az ország minden kamarája hasonló illeték kulccsal dolgozik. Apróbb ügyek [letárgyalása után Győrffy Kálmán elnöa a gyűlést bezárta és Borhy Miklós alelnök vezetésével szűkebb értekezlet tárgyalta azon gazdák sérelmét, akik őszi len termelésére vállalkoztak, de a még ki nem próbált mag a zord telet nem bírta és a vetések elpusztultak. Elhatározták, hogy a megye szerződéses őszi len termelői közös kérelmet juttatnak el illetékes helyre káruk orvoslása érdekében. Éjféli látogatás az egri „közélelmezési hivatalban“ ahol 28 tisztviselő hajnali három óráig dolgozik, hogy a cukorjegyeket minél előbb megkaphassa a közönség — 120 ezer cukorjegyet kellett lebélyegezni — öt deci bélyegzőfesték fogyott el — A gyermekek sójegyre kapják a cukrot, mert kevés cukorjegy érkezett Eger, április 17. A kormány takarékossági rendeleté egyfelől bevezette a jegyrendszert, másfelől az intézkedések lebonyolítása céljából elrendelte a közélelmezési hivatalok felállítását. A közélelmezési hivatal nem tartozik a bájos ismeretlenek közé, akik a sors szeszélye folytán kacérkodni kezdenek velünk. Húsz- huszonöt év távlatából ismerősen „csendül“ neve, tele zűrzavarral, sorbanállással, tülekedéssel a mindennapi kis adagokért, a háborús és háborúvégi polgári élet minden soványságával. És ha most netán zúgolódnék valaki, bogy jegyre kell vásárolni a cukrot, gondoljon csak vissza egy pillanatra azokra az időkre és adjon hálát az Istennek, hogy így vagyunk, mert még jól vagyunk így. A közönségnek jóformán csak át kell tanulmányozni a rendeleteket, elolvasni a falragaszokat, a jegyeket kikézbesítik a házakhoz, mint a postát, vagy a pénzt, a gond, a gyötrő munka, a megfeszített idegek felelőssége, a zsúfoltság és veríték — a közélelmezési hivatalé. Éjfélkor még világosak az ablakok ... A városi közélelmezési hivatal valóban verejtékben született. Hétfőn reggel kellett gondoskodni felállításáról s addig is, mig munkába állítják a szellemi szükségmunkások sorából a tizennégy főnyi tisztviselői kart, az adóhivatal egyébként is agyon dolgozott tisztviselőit kellett mozgósítani, hogy a közönség minél gyorsabban és a lehetőség szerint rendben megkapja a cukorjegyeket. Hol található és meddig fogad a hivatal — kérdeztük dr. Pál Endre aljegyzőtől, a város jelenlegi „köz- élelmezési miniszterétől.“ — Az adóhivatal és a javadalmi hivatal helyiségében — mondotta — és hajnali 2—3 óráig fel lehet keresni bennünket. Éjfél tájban csengetjük fel a városházát. A sötét udvaron bágyadtan világít le az emeleti ablaksor. A hivatal teljes üzemmel dolgozik. — Nagyon nehéz és fárasztó ez a munka — mondja dr. Pál Endre — különösen, mert akadályokkal kellett indulnunk. A rendelet kimondja, hogy a cukorjegyek kiosztásához szükséges adatokat az 1938—39-es népösszeírás adataiból kell kiválogatni. Euuek a népösszeírásnak, az adatai azonban nem álltak rendelkezésünkre. Nem maradt más hátra, mint, hogy az 1939. év novemberében felvett adóösszeírás adatait használtuk fel. Ez az összeírás természetesen más szempontok szerint készült és sok kérdésre nem ad feleletet. így nem lehet pontosan megállapítani egyes személyek családi hovatarto- zandóságát. Ennek az lesz a következménye, hogy a kézbesítésnél egyeß házakhoz több, más házakhoz kevetud képzelni. Több mázsa súlyú irattömeget kell szétválogatni, azokból megállapítanunk a családtagok számát, a cukor mennyiségét és a cukorjegyek számát. Hétfő óta huszonnyolc tisztviselő dolgozik hajnali 2—3 óráig, hogy megoldhassuk ezt az emberfeletti feladatot. de kevésnek bizonyult nem számítottak a terhes anyák háromszoros és a 12 éven aluli gyermekek kétszeres adagjára. Ezekről úgy gondoskodtunk, hogy eójegyeket kapnak megtelel ó mennyiségben s a sójegyre vásárolhatják a cukrot.Tlyenformán 120 ezer jegyet kell kiállítanunk és lepecsételnünk. Végig a munkaszobákon Végig megyünk a munkaszobákon. Hajnali háromig itt dolgoznak türelmesen, kivörösödött szemekkel, kicsit már kábultan a tisztviselők. Mindegyik előtt garmadában ívek, kötegekben kimutatások, válogatnak, számolnak, összeadnak, összegeznek. Érted és Miattad, óh Közönség! Beszéd sem hangzik, siet mindenki, néha szinte dühödten, mint aki hideg, nyugalmas és gúnyosan mozdulatlan tömeggel mérkőzik. Sietni kell. A jegyek kikézbesítése szerdán megkezdődik, végrehajtók, szellemi szükségmunkások és hajdúk viszik a házakhoz a jegyeket. Az egyik szobából ütemes dobogás zaja hallatszik. Hét hajdú hét pecséttel reggeltől hajnalig pecsételi a 120 ezer jegyet. A tenyerük felhólyagosodott, a festékpárnák menthetetlenül lyukadoz- nak, elfogyott rájuk eddig 5 deciliter festék. A munka itt lázasan folyik. Lázon itt izomláz is értendő. Pongrác bácsi orrán fél centiméterrel lejjebb rázódott a pápaszem. — Hajhaj, — mondja csendesen. És Te, nagy közönség, holnap egyszerűen kézhez veszed a cukorjegyet. Jé, ilyen kicsi? mondod majd, alig látszik. Hát még, ha ezt a rengeteg munkát látnád rajta. De megbecsülnéd. (por) A megszervezett társadalom élete a Budapesti Nemzetközi Vásár tükrében Szombattól kezdve már féiáron lehet Budapestre utazni Budapestről jelentik: Szombaton, április 20-án, 0 órakor már életbelép a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából a féláru utazási kedvezmény minden vasút és minden hajó minden kocsiosztályán. Ugyanettől az időtől kezdve 25—40°/o menetdíjkedvezményben részesülnek a MÁVAUT autóbuszjáratain is a vásár látogatói. A kedvezmény igénybevételére természetesen vásárigazolvány kell, amely minden utazási és menetjegyirodában és a vásár minden tb. képviseleténél mindenkinek rendelkezésére áll. Budapesten a vá- sárigazolvány tulajdonosai háromszor díjmentesen léphetnek a vásár területére, a fővárosi villamosvas- utakra két napra 2 pengőért, három napra 3 pengőért kedvezményesbérletjegyeket válthatnak a vásárigazolvány megfelelő szelvényének leadása ellenében a vásár pénztárainál dijmentesen kapnak egy szelvényfüzetet, amely kedvezményes jegyek váltására jogosít a budapesti látványosságra, színházakba, kiállításokra, fürdőkbe, szórakozó helyekre. A vásárigazolványban lévő levelezőlap felhasználásával bárki igényeinek legjobban megfelelő elszállásolást kérhet a Főváros Idegenforgalmi Hivatalától. A vásárigazolvány tulajdonosa budapesti taxtózkodása alatt egy alkalommal kedvezményesen utazhat bármely vidéki állomásra és onnan vissza Budapestre. A kedvezmények május 13-án éjfélkor szűnnek meg. A Városligetben természetesen már tető alá került az ezidén már valóban óriásivá nőtt vásárváros minden egyes csarnoka és pavillon- ja. Már a belső berendezés folyik, lassacskán már ki is bontakozik a pazar kiállítás teljes képe. Bár elsősorban az ipar kiállítása ez, a Vásár mégis ezernyi más szenzációt tartogat. Ezek között egész bizonyosan különlegesen nagy sikere lesz majd a közintézmények kiállításának, amely arról nyújt majd képet, hogy milyen az ország, a város, a falu megszervezett társadalmának az élete pontosabban, hogy a társadalom megszervezésének terén hol tartunk ma. Több mint húsz közintézmény kiállításán keresztül mutatkozik majd meg a társadalmi szervezettség mai állása. Sokat hall és olvas a közönség arról, hogy milyen remekül műkő-
