Eger - napilap, 1940/1
1940-03-05 / 54. szám
2 EGER 1940, április 5. ország között csak katonai győzelem oldhatja meg a kérdést. Katonai győzelem pedig nem köny- nyen remélhető Németországgal szemben. Ezért legjobb megoldás lenne a békéről való tárgyalás. — Tegnap a belga-francia határon négy angol katona határsértést követett el. A belgák lefegyverezték és internálták őket. — Luxemburgi kórházból megszökött négy francia tiszt, akik repülőgépen vívott harcban sebesültek meg és kényszerleszállás útján Luxemburgba kerültek. — Anglia nagy ütemben folytatja a hajóépítéseket. A angol hajógyárak egyetlen típusú hajókat építenek. Állítólag gyorsabban épülnek meg a hajók, mint amilyen gyorsan a németek elsüllyesztik azokat. Értesítse Időnként a város a bál- tula|donosokat a víz-túlfogyasztásról Az egg évre kivetett túlfogyasztási díj méltánytalan és súlyos teher Eger, április 5. Eger város vízmüvei egy kis húsvéti meglepetéssel kedveskedtek a háztulajdonosoknak az 1939. évi túl-, fogyasztás után tekintélyes számlával. Szegény háztulajdonosok, nem elég, hogy az összes közterheket a ház-ingatlan viseli, nem elég, hogy az ország legdrágább vízdíját fizetik, a házbérnek 20—25°/o-át, amit nem a lakó fizet, de a háztulajdonos; nem elég, hogy még a vízdíj után adót is fizetnek azért, mert behajtják a vízdíjat és beszolgáltatják a városi közpénztárba; most még ráadásul pótfizetési felhívást kapnak az elmúlt egész évről végrehajtás terhe alatt, a tarthatatlan magas vízdíjnak 20—100 %-át még mint túlfogyasztást utánafizetni. Érthető az általános felzúdulás a meglepetésszerű túlfogyasztás 1939. év utáni kivetése miatt. Kétségtelen, hogy a lakók tekintélyes része nem csinál nagy lelkiismereti kérdést abból, hogy az évente egy vagy kétszeri 50—50 filléres bőrözés elmulasztásának a mosdó vagy a W. C. állandó vízelfolyása miatt ez a következménye, nem gondolja meg, hogy a háztulajdonosnak az alig számbavehető börözési költség helyett száz, sót többszörös kárt okoznak a túlfogyasztás megtérítése következtében. Lehet a házivezetékben tömítési hiba, vagy csőrepedés is, amiért a háztulajdonost nem lehet büntetni azzal, hogy az ily természetű tűlfogyasztást 'minden előzetes értesítés nélkül, egy év után megfizetni kötelesek legyenek. Amely házban lelkiismeretlenül pocsékolják a vizet és nem tartják karban a felszereléseket, meg kell fizettetni a ház által elfogyasztható vízmennyiségen felüli mennyiséget, de nem úgy, hogy egy év után kapjon meg a háztulajdonos a túlfogyasztás megtérítéséről egy borzalmas számlát. A vízfogyasztást a vízmérő óráról havonként olvassák le és ha túlfogyasztás mutatkozik, akkor az illető alkalmazott egy magával hordott figyelmeztető alapján a túlfogyasztás mennyiségének feltüntetésével azonnal értesítse a háztulajdonost. így a háztulajdonosnak módjában áll azonnal intézkedni, kikutatni, hogy mi okozza a túlfogyasztást. Nem lehet azonban egyszerre követelni egy egész évi túlfogyasztást, amit a havi figyelmeztető alapján idejében meg lehetett volna szüntetni, egy kisebb összeg megfizetésével rendezni, de azt is csak a második eredménytelen figyelmeztető után. Ez ellen nem lehet senkinek kifogása és nem is lenne, de az egy év utáni figyelmeztetés és behajtás igen szigorú eljárás és igazságtalan. Igaz, hogy a fizetési meghagyásban hivatkozás van a „többszöri figyelmeztetésre,“ de erről a legtöbb háztulajdonosnak nincsen tudomása. Bfidil Károly. A belügyminiszter az árvízkárosultak országos gyűjtés Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rendeletet adott ki az árvízkárosultak javára engedélyezett országos adománygyűjtés lebonyolításáról. A rendeletben az országos adománygyűjtés lebonyolításának módozatait a következőkben állapítja meg: — A legfelsőbb elhatározás értelmében az adománygyűjtés lebonyolítása az árvízvédelem országos kormánybiztosának feladata. A gyűjtést az ország egész területén a kormánybiztos irányítja és ellenőrzi, egyúttal a befolyt pénz és természetben nyújtott adományok mikénti felhasználásáról és elszárendeletet adott ki részére megindított lébonyolításáról molásáról gondoskodik. Az adománygyűjtés lebonyolításában a kormánybiztos működését elsősorban a sajtó és a hazafias társadalmi egyesületek hivatottak támogatni, továbbá a főispánok, főpolgármester, kárpátaljai kormányzó-biztos részéről a szükséghez képest alakítható társadalmi helyi bizottságok és a hatóságok. Az adományok készpénzben vagy anyagokban — elsősorban építési anyag, kő, tégla, fa, cserép stb. termény ajánlhatók fel. A készpénzadományok a 64.100. számú «B. ilf.: Árvízkárosultak segélyezésére, letéti számla, Budapest* elnevezésű postatakarékp. számlára fizethetők be. Postatakarékpénztári befizető lapok az árvízvédelem országos kormánybiztosánál a belügyminisztériumban igényelhetők. A pénzadományok bianco postataka- rékpénztári befizetőlapon is befizet- hetők. A pénzadományok bármelyik politikai napi- és hetilap kiadóhivatalához is eljuttathatók. Az ily lap kiadója a laphoz befolyt adományokat a lap legközelebbi számában az adományozó nevével és az adomány összegének feltüntetésével nyugtázza, az adományokat pedig hetenkiüt a fentebb említett postatakarékpénztári számlára befizeti. Ezenkívül okmányokkal felszerelt elszámolását az árvíz- védelem országos kormánybiztosához minden hó első napjáu felterjeszti. Ezt az eljárást kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha valamelyik más gjüjtőszerv- hez fizetné pedig közvetlenül pénzadományát. A törvényhatóság első tisztviselője, illetve a közigazgatási kirendeltségek vezetője részéről engedélyezett közvetett adománygyűjtés — előadás, hangverseny — mindennemű engedély, rendőri és tűzoltói ügyeleti és ellenőrzési díj fizetése alól mentes. A természetben felajánlott adományok tárolása, rendeltetési helyre juttatása és felhasználása tekintetében a helyi gyüjtőszervek részéről az adományok neméről és meny- nyiségéről tett bejelentések alapján az árvízvédelem országos kormány- biztosa rendelkezik. Az adománygyűjtés terhére semmiféle kezelési költség, napidij, százalékos részesedés fel nem számítható és ki nem fizethető. Az adománygyűjtés eredményéről és annak felhasználásáról annak idején a közönség részletes tájékoztatást kap. fi Dépműuelő Testoérek Társasága a utírmegye egész területére kiterjeszti nőneuelési munkáját A Társaság egri szervezete megtartotta első beszámoló közgyűlését és megválasztotta tisztikarát — 462 gyermeket támogatott a szervezet a hőstyák napközi otthonaiban Eger egyik csendben, de annál nagyobb eredményekkel dolgozó társasága a Krisztus Királyról elnevezett Népművelő Testvérek Társaságának Eger városi szervezete. A szervezetet a Társaság 1938 októberében alakította, különösen abból a gondolatból kiindulva, hogy a külvárosi negyedekben napközi otthonokat létesítsen, vagy a már meglévő otthonok auyagi támogatásáról gondoskodjék. Hogy mennyire fontos ez a szervezet, annak megítélésére ismerni kellett a régi helyzetet, amikor a reggel munkába induló anyák kénytelenek voltak vagy bezárni gyermeküket az üres lakásba, vagy „nenék“ gondjaira bízni. Sok szerencsétlenség, halálos nyavalya volt ennek a rendszernek a következménye, nem is szólva azokról a talán soha ki nem javítható lelki károkról, amelyet a gyermekek nevelése szenvedett. A Népművelő Testvérek egri szervezete mo3t tartotta meg első beszámoló közgyűlését dr. Petro József kanonok-plébános elnökletével. Az elnöklő kanonok-plébános megnyitó szávai után dr. Csepreghy Lászlóné olvasta fel jelentését a szervezet eddigi munkájáról és jövő terveiről. A Népművelő Testvérek a hóstyákon A Társaság — mondta jelentésében — megszervezte a város négy negyedére a Maklári-űti, Hatvani- hóstyai, Károly-városi és Czifra- negyedi napközi otthon bizottságokat. E bizottságok tagjai szervezték meg és kérték fel a gyermekvédnököket. A Szervezet kibocsátott 350 darab védnöki lapot, amelyekből elhelyeztek 224 darabot, mint gyermekvédnöki okmányt. Eger város társadalmának nagylelkűségéről és a szegény kisdedeket gondozó intézmények iránti rokonszenvéről tanúskodnak a védnökségi okmányok ellenőrző szelvényei, amelyek elárulják, hogy egyes nagylelkű védnökök tíz gyermek után fizettek havonta és fejenként 50 fillért, vagyis az egész idényre 35 pengőt. — Tíz gyermek védnökségét vállalták: Dutkay Pál prelátus érseki vikárius, dr. Petro Kálmán Eger város képviselője, dr. Csanády László címzetes kanonok, nyug. tanítóképezdei igazgató, Angolkisasszonyok zárdája és Szabó Ferencné. A gyermekvédnökségak bevételeit a teljesen fizetésképtelen gyermekek ingyenes ellátására, továbbá a többi gyermek részbeni segélyezésére, a pótszemélyzet fizetésére,“berendezési tárgyak és játékok beszerzésére, a Károly-városi és Czifra-negyedi lakbér pótlására használtuk fel a következő formában: teljesen ingyenes ellátást kapott havonta hét hónapon keresztül 52 gyermek, részbeni ellátási segélyt élvezett havonta 27 gyermek, egész éven át összesen 462 gyermek. Ugyancsak a napközi otthonok segélyezésére rendezte meg Szervezetünk május 14-én a „kistestvérnapot.“ Célja kettős volt, a kisdedek lelki, erkölcsi fejlődését a fő-
