Eger - napilap, 1940/1

1940-04-01 / 52. szám

1940. április 1. EGER 3 áz árlsormányltiztos bozzájárnlt a zsírszalonna, háj és zsír árainak felemeléséhez Mától kezdve 1 pengő 90 fillér az említett hentesáruk kilója Az élő sertés ára a hizlalási ne­hézségek miatt az utóbbi időben emelkedett,. A hentesipar az ár- kormánybiztoshoz fordult, hogy en­gedje meg az emelkedés érvényesí­tését az fogyasztói árak megállapí­tásánál. Az árkormány biztos hozzájárult az árak emeléséhez s a zsírszalon­na, háj és zsír árát 1 pengő 90 fillérben szabta meg. Az új árak már életbe is léptek. Április 7-én filléres gyors indul Budapestre a mezőgazdasági kiállításra Eger száz jegyet kapott a Beregszászról induló vonatra Eger, április 1. A MÁV április 7-én, vasárnap reggel filléres gyorsot indít Bereg­szászról Budapestre, a mezőgazda- sági kiállításra. A vonat útközben felveszi Munkács, Ungvár, Miskolc, Eger és Gyöngyös utasait. Eger száz jegyet kapottá filléres gyorsra. A menettérti jegy ára a belépő­jeggyel együtt 4 pengő 90 fillér. A vonat egri menetrendje a kö­vetkező: Egerből 7-01 órakor indul, Budapestre 10'26 órakor érkezik, visszaindul 23'35 órakor és Egerbe érkezik 2’52 órakor. Jelentkezni az idegenforgalmi hi­vatalban lehet április 3-án, szerdán délig. Hagy sikerrel mutatták be a Kolping-lányok a Bob-herceget Vasárnap délután megismétlik az előadást a Legényegyletben Eger, április 1. A Kolping lányok, a Legényegy­let és a fiú felsőkereskedelmi iskola közreműködésével nagy sikerrel mu­tatták be Huszka Jenő híres ro­mantikus operettjét, a Bob here get. Zsúfolt ház gyönyörködött a vasár­nap délutáni előadás pompásan pergő remekében, táncaiban, a zenekar nagyszerű munkájában, a szereplók üde játékában. A hétfő esti előadás ugyancsak telt ház mellett, a leg­nagyobb siker jegyében fog lezaj­lani. Az előadásról egyébként leg­közelebb közlünk részletes mélta­tást A Bob herceget, tekintettel a nagy érdeklődésre április 7-én, vasárnap délután 5 órakor megismétlik a Le­gényegyletben, hogy azok is megte­kinthessék, akiknek eddig nem volt módjukban. A megbántott asszony benzinnel öntötte le veszekedő részeg urát és meggyujtotta ruháját Súlyos égési sebeket szenvedett a férj, de a bíróság előtt kibékült a házaspár Eger, április 1. Magyari Imre abasári 37 éves földmíves összeveszett feleségével és férji búbánatában ivásnak adta fejét. Egyik este részegen tért haza és bántalmazni kezdte az asszonyt. Magyariné védekezett, majd kétség- ségbeesésében felkapta a benzines kannát és ráöníötte a benzint férje ruhájára. Az asszony gyufát gyúj­tott, mire az ura lángolni kezdett. A benzin elégette ruhája nagyré­szét és Magyari súlyos égési sebe­ket szenvedett. Bűnvádi eljárás indult súlyos testi sértés bűntette címén Magyariné ellen, de az ügyészség nem látta bizonyítottnak az asszony vétkessé­gét és megszüntette az eljárást. A férj átvette a pótmagánvádat és igy került az ügy dr Pálinkás Jenő kir. törvényszéki egyesbíró elé. A bíróság elé lépve, az asszony ura ellen, a férfi a felesége ellen még pattogva és szinte gyűlölettel be­szélt. A biró szava azonban békes­séget csepegtetett a két ember lei­kébe. A férfi kijelentette, hogy meg- bocsájtott és elejti a pótmagánvádat, csak azt kéri, hogy felesége már este térjen haza hozzá. Az asszony pirulva, lesütött szemmel Ígérte, hogy estére hazatér hites urához. A bíró beszüntette az eljárást. Gyűlölködő sértett és vádlott he­lyett összebékült boldog emberpár indult el a tárgyalóteremből egy szebb és megértőbb házasélet felé. Lakást keresek négy szoba, konyha, fürdőszobával azonnalra vagy május 1-re. Cím a Kiadóban. 33,896 pengő államsegélyt juttatott a belügyminiszter a hevesmegyei zöldkeresztes tej-akcióra A m. kir. belügyminiszter 1940 második évnegyedében a zöldkeresz­tes tejakció további megszervezése céljából 33.896 pengő államsegélyt juttatott Heves vármegye közjóléti alapjába és 18.000 darab zöldkeresz­tes tejutalványt küldött jHeves vár­megye alispánjának címére. Ebben a negyedévben Heves megye területén 730 terhes és szoptató nő és 1770 hároméven aluli,2030 három-ötéves, 4520 hat- tizenegyéves korú gyermek részesül a tejakcióban. A 6—11 éves korúak két hónapi, a többiek három hónapi időtartamra. A belügyminiszter felhívta az al­ispán figyelmét, hogy az év harma­dik negyedében kisebb összeggel és szűkebb keretek között szervezik meg a tejakciót. Támogatást a harmadik évnegyedre XIIMIINillMIIMtlMIIMIIMIHWIIMIimiMIIMII első sorban olyan községek kapnak, amelyek az ötéven aluK gyermekek megóvása érdekében napközi otthonokat létesítenek. A vármegye alispánja éppen ezért jelenteni fogja a belügy­miniszternek, mely községekben fog­nak nyári napközi otthonokat léte­síteni, s a gyermekek közül hány három éven aluli és mennyi a 3—5 éves korú. iiwiiwiiwwiwiiiwiiwiiOTmw.iuMHunnH.a.i.M.m...»...«.,,»...»..—...----------rrr-rmrrri~mi-mr) O lcsóbb siépkenyér rozslisztből. A földművelésügyi miniszter kü­lönböző kenyérfajták készítésének szabályozása tekintetében újabb en­gedményt tett azáltal, hogy az ed­dig forgalomba hozható kétfajta népkenyéren kívül megengedte egyedül az úgynevezett fehér rozs­lisztből is az egységes búzakenyér­nél olcsóbb népkenyér készítését. Az új rendelet a rozstermelő vidé­kek igényeinek is megfelel, mert a legújabb kenyérfajta lényegében azonos az ilyen vidékeken azelőtt is sütött kenyérféleséggel. Gallya, vagy gálya Az „Eger“ húsvéti számában cikket közöltünk arról a kérdésről, hogy Heves megye legmagasabb hegycsúcsa, a 963 m magas Gallya- csúcs, honnan kaphatta a nevét. Ekkor kapcsolatba hoztuk a Gallya nevet, vagy ahogyan egyesek most írják a Galya elnevezést a közelében lévő Dorogházán még ma is élő Gallyas (Gallyasi, Gallasy) csalá­dokkal. Ma azután egy érdeklődő­től azt a közlést kaptuk, hogy egy régi térképen ez a csücs Gálya nevet viselte (Nagy-Gálya). Igaz, írja ez az érdeklődő, hogy ezt a térképet 1886-ban adta ki a „K. u. K. militär-geographisches Institut“. Rajzolói pedig a követ­kező nevű nem magyar társaság volt: Inchanek, Perakovic és Ruz- min. így lehetséges, hogy ezek a magyarul nem tudó osztrák tisztek Gályának értették a Gallya nevet. Ma azután még egy hozzászólás futott be hozzánk. Ez szintén erről a Gálya névről ír és fantasztikus magyarázatot fűz hozzá. Az illető ugyanis sorba kérdezgette a Dorog­házán, Szuhán és Mátramindszenten élő szlovák lakosságot, vájjon Gallya név nem szlovák eredetű-e s ezek mind azt mondották neki, hogy nem, mert amikor az őseiket oda telepítették, azok ezt a csú­csot már Gallya csúcsnak hallották mondani az ottani magyaroktól. Ezek elmondották még, hogy ez a hegy és a szomszédos községek, a török hódoltság alatt egy nagy- rangú török birtokai voltak s ez a török a nagy csúcsokon várakat építtetett. Ezek maradványai állító­lag még ma is láthatók. A munká­kat láncra fűzött magyar rabok végezték, akiket az ottaniak „Gálya- rab “-oknak neveztek el. Innen származnék a Gálya-csúcs név is. Most már valóban kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi itt az igaz­ság? — Fél év alatt 6830 vagon cukrot fogyasztott Magyaror­szág. Most kerültek nyilvánosságra a múlt év szeptember 1-tői ez év február végéig terjedő hat hónapra vonatkozó adatok a cukorfogyasz­tásról. A kimutatás szerint fél év alatt 6830 vagon cukor került for­galomba. Ez a mennyiség 1320 va­gonnal több, mint amenDyi egy év­vel korábban a fenti fél évnek meg­felelő időszakban forgalomba került. A növekedés közel 30 százalékos. Érdekes megemlíteni, hogy cukor­ból az elmúlt hat hónap alatt ex­portunk egyáltalában nem volt. A túlfogyasztás valószínűleg annak a cukor-hisztériának tulajdonítható, ami különböző rémhírekkel kapcso­latban elfogja a társadalmat. A fö­lösleget nyilván összevásárolták „az előrelátók“ és a készletek a kam­rában várják, mig — elmúlnak a rémhírek. — Holtan találták a szántó- földön. Hort község határában a szántóföldön, Csala Mária 73 éves, hajadon gyöngyösi lakost holtan találták. Orvosi vélemény szerint Csala Mária halálát fagyás okozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom