Eger - napilap, 1940/1

1940-03-09 / 39. szám

1940. március 9. E G E H 3 Két ügyvéd tisztességét akarfa „megfúrni11 Kétrendbeli hamis vád bűntette miatt kéthónapi börtönre ítélték a verpeléti kútfúrómestert Csorba Mihály 61 éves verpeléti kütfurómestert kétrendbeli hamis­vád bűntettével vádolta a kir. ügyészség, mert Verpeléten 1936. december 23-án feljelentést írt, azt benyújtotta az egri kir. ügyész­séghez és a feljelentésben súlyos váddal illette dr. Weisz Pál és dr. Dallos Iván ügyvédeket. Nevezete­sen: Weii-z Pálról azt állította, hogy az özv. Csorba Józsefué által Csorba Mihály ellen az egri kir. járásbíróság előtt folyamatban volt perben, özv. Csorba Józsefné alá­írásával ellátott hamis meghatalma­zást készített és a per során fon­dorlattal tévedésbe ejtve, 746 pengő költség megállapításával vagyoni kárt okozott. Dallos Ivánról pedig azt állította, hogy a perben eskü­vel megerősített hamis tanúvallo­mást tett. A kir. ügyészség a fel­jelentés állításait kivizsgálta és megállapította, hogy azok valótla­nok. Csoiba Mihály bűnügyében most tartott főtárgyalást az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác ta­nácselnök büntető tanácsa. Csorba Mihályt bűnösnek mondotta ki a bíróság kétrendbeli hamisvád bűn­tettében, s ezért őt héthónapi bör­tönre, továbbá öt évi hivatalvesz­tésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Hol kopdltatta meg Igazságos mátyás király a lusta főurakat? Bolyongás Putnok történeti emlékei között Putnok mezőváros a kies Sajó- parton szinte szomszédos Egerrel, mert közel hozza ide a gömöri vá­rost az Eger—putnoki vasútvonal. Egyik miskolci laptáisunk nyomáu érdemesnek tartottuk ezért felje­gyezni az alábbi történelmi adato­kat és legendákat az - ősi gömöri városról: Mátyás félévezredes esztendejé­ben érdemes elzarándokolni Gömör vármegye egyik legkedvesebb és legtisztább kis városába, Putnokra, amely a mai napig is őrzi emlékei­ben és lakosainak szívében a színes legendát és talán történelmi tényt, hogy a putnoki hegyekben tanította a nagy király a rest magyar ura­kat kapálni. Itt született a híres színész és népszínműíró, Tóth Ede. A Kossuth- utcában márványtábla jelöli meg a nevezetes épületet: „Itt született Tóth Ede 1844 október 14-én. Meg­halt 1876 február 26-án.“ A nagy magyar színész, Egressy Gábor ebben a városkában látta meg a napvilágot. Tompa Mihály, a Bach korszak magyarokat ébresz­tő, vigasztaló dalosa 1868-ban Put- nokon vásárolt írói honoráriumából egy kúriát. A nagy költőpap a szom­szédos Hanva községben alussza örök álmait. Féczely József, a híres polihisz­tor, író és kritikus ugyancsak Put­nokra való. Az ő fia az akadémia hires Péczely-dijának alapítója. A putnoki erdők fái szonban más legendákat is suttognak. Hajdaná­ban hatalmas vára volt Putnoknak. Nemes és kiváló vitézek voltak a vár és a birtok urai. A szomszédos velezdi birtokos, a dédesi várkapi­tány, lomom Pál sétálgatott hóna­pokon át a putnoki vár alatt, a Paleologue a Három diplomata c. művében idézi Hugo Victort Talleye- rand bebalzsamozásáról. „Nos 1838. május 17-é.n e? az ember meghalt. Orvosok érkeztek, egyiptomi szokás szerint kivették a beleket és az agyvelőt. Miután a herceg múmia lön, selyemmel bélelt koporsóba tették, de az agyvelőt véletlenül kint felejtették. Később az inas megtalálta. Mit csináljon vele? Eszébe jutott, hogy az utcán van egy csatorna. Felragadta hát az agyvelőt, mely annyi dolgotkigondolt, két forradalmat vezetett, 20 királyt megcsalt, és belevágta a csatornába.“ Nemrég még élt és szikrázott. Titkát senkisem tudja megfejteni, csak egy bizonyos: a lélek olyan a testtel, mint a világgá küldött mű­vész, aki hegedűvel keresi kenyerét. Isten küldte világgá, hogy daloljon rajta, énekeljen, imádkozzon, szen­vedjen, szeressen és szerezze meg általa az üdvösséget. Úgy látszik, Hilty is ugyanerre gondolt, írván egy helyen, hogy a lelket juttassuk uralomhoz magunk­ban, s a jóság, meg a lélek tiszta­sága menjen át az idegek életébe, szí­vünk verésébe és a lélegzet ritmusába. S Ady mit sirat, mikor írja: „A két szemem ugy-e milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog“. A legszebb húr elkopott és lelke megvakult. Atkozza az első szenynyes gondolatot s nincs más hátra, mint: „Testamentumot, szörnyűt, írni, És sírni, sírni, sírni, sírni“. Nagy titok, félelmetes titok, de igazi mélye csak aztán következik, ha égnek fordítja szemét. „Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, Istenem, Istenem. Könnyebb a lelkem, hogy most látván [vallott, S hogy te leszel a halál, köszönöm“. Sok titok van, de legnagyobb mégis a bűnbocsátó kegyelem titka nekünk, s csak Isten irgalmának mélysége mérheti. Dr. Kiss István. Kér szenved ni fejfájásét á .régbevált Aspirin- tabletták gyorsan megszüntetik és visszaadják jó közérzetét. aspirin© TABLETTA Csak a ««-kereszttel valódi jobbágysoron. Ezt olyan tujafák szegélyezik, amelyek még láthatták csemetekorukban Tömöri Pált. Itt elmélkedett a világ hiúságairól és a múlandóság dolgairól a vitéz ka­pitány. A daliás vitéz kolostorba vonult, Sajóládra, a pálosokhoz. In­nen vitték el Esztergomba, majd a kalocsai érseki székbe, onnan pe­dig akarata ellenére a mohácsi ha­dak élére. Albert István becsületes putnoki borbélymester, akinek háza a régi tuják utcasorán vaD, márványtáblá- val örökítette meg házán a későbbi érsek-fővezér emlékéj; aranybet ük­kel: „Tömöri Pál fővezér, aki a mohácsi csatában 1526-ban hősi ha­lált halt ifjú korában, — gyakran járt-kelt Pntnokon. És ez útvona­lon sétálgatott. Emlékül Albert Ist­ván.“ Putnokon lakik Kováts Antal ré­gi nemesi családból származó, jó­módú gazdálkodó és iparos, aki azt állítja, hogy az ő szőlőjében kapál- tatta meg az igazságos Mátyás a lusta magyar urakat. Csak itt tör­ténhetett a kapálás, mert Putnok- tól feljebb még hetven évvel ezelőtt sem ismerték a nagyobbarányú sző­lőművelést. A putnokiak szerint Mátyás nem is járhatott Sajógömör- ben, amely község magának köve­teli a kapálás dicsőségét. A hagyo­mány szerint a nagy király a vá­roshoz legközelebb fekvő szőlőhe­gyen, az úgynevezett „Kedves-he­gyen“ tanította meg kapálni a ne­mes főurakat. Kováts Antal borhá­zán a márványtábla aranybetűível hirdeti: Hunyadi Mátyás nagy királyunk Putnoky János várkapitány idejé­ben ebben a szőlőben tanította meg a főrangú vitéz magyar urakat, hogy a munkát megbecsülni tanul­ják. Az igazságos fejedelem emlé­kére ezt a szöveget vésette Kováts Antal és neje. Az emléktábla felavatásán jelen volt az egész békebeli vármegye, amely most ismét visszatért az anya­országhoz. Akár szép legenda, akár szigorú történelmi tény a putnoki szőlőkapálás, feleveníteni az emlé­keket mégis érdemes. Gömörnek ez a szép kisvárosa ebből a hitből is merít erőt a magyar cselekvésekre. Az Egri Fő káptalani Uradalom egri hizlaldájában príma ZÜlRSERTÉSEK beszerezhetők Előjegyzés: a Főkápta­lani Uradalom Számve­vőségénél Eger, Káptalan udvar, Hirdessen az „EGER“-ben OIDDI/ .1. á I IvJGf Társadalmi naptár. Március 10: Délután 5 órakor az Egri Katolikus Legényegylet kultúrdélutáuja. Passiójáték élő­képekben. — A hőmérséklet emelkedik. Az Idöjárástani Intézet jóslása sze­rint várható időjárás a következő 24 őrára: Mérsékelt szél, az északi megyékben néhány helyen kisebb eső, vagy havas eső. A hőmérsék­let emelkedik. — Egerben ma reg­gel 7 órakor —10'4 fok, a tegnapi legmagasabb —3 fok, a legalacso­nyabb —1P2 fok, a talajmentén pedig —14'8 fok volt. A légnyomás 768 mm., emelkedő. Hómagasság 30 centiméter. — Istenes szent János rend­alapító ünnepe az irgalmasok- nál. Az irgalmasok rend-alapítójá­nak, Istenes szent Jánosnak ünnepét tegnap a komoly időkhöz való sze­rény keretek között, de bensőséges lélekkel ülték meg a rend egri tag­jai. Délelőtt 8 órakor az irgalma­sok templomában ünnepélyes szent­misét mondott dr. Petro József apát-kanonok, Eger váro3 plébá­nosa. A szentmise alatt a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör Huszthy Zoltán tb. országos kar­nagy' vezényletével régi énekszá­mokat énekelt, dr. Radnai Zoltán rendőrkapitány pedig hegedűszólót játszott. Szentmise végén pápai ál­dást adott a kanonok-plébános, vé­gül ereklye-csókolás volt s ennél mindenki egy egy érmecskét kapott emlékül. A rend tagjain kívül az orvosi kar, az egri szerzetesrendek küldöttségei voltak hivatalosak az ünnepen. — Ágoston Julián Győrött. A győri „Dr. Kovách Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság“ már­cius 10-én, vasárnap délután tartja 25. felolvasó ülését. A felolvasó ülés egri érdekessége, hogy a mű­soron dr. Ágoston Julián ciszterci tanár, a kitűnő papköltő, a Gárdo­nyi Társaság főtitkára verseiből ad elő. A gyűlést a győri városháza dísztermében rendezik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom