Eger - napilap, 1940/1
1940-03-04 / 36. szám
2 EGER 1940 március 4. Petro Kálmán dr. meghatottsággal mondott köszönetét az üdvözlésekért. A megjelent vendégek nevében is üdvözölte Reskovics Miklóst, a Kör új elnökét, kérve, hogy biztosítsa a Körben a harmonikus munkát, tömörítse az iparosságot, s a béke otthona legyen a Keresztény Iparoskör falai között. A továbbiakban kijelentette a képviselő, hogy mindenkor hű marad az iparossághoz, amely a legutóbbi választásnál is száz százalékban mögötte állott. Mile Kálmán üdvözlésére kijelenti, hogy képviselői munkája nem kirakatnak készült, soha senkitől hálát nem vár közéleti munkájáért, s csak a jó Isten jutalmában bízik azért, hogy másokért dolgozik. Mindig arra törekszik, hogy Eger társadalma részére tudjon valamit kivívni. — Munkájához azonban mindenesetre kitartást és erőt nyújt, az, hogy Eger keresztény iparos és kereskedő társadalma is ilyen szeretettel és hűséggel áll a háta megett. Nem kér ünnepeltetést, csak majd akkor kíván ünnepelni, amikor a magyar iparos és kereskedő társadalom helyzete fel fog virágozni egy boldogabb Nagy-Magyarországban. Vida Ferenc a képviselő mellett dr. Petro József apát-kanonokot, Eger város plébánosát, dr Kálnoby István polgármestert, Frank Tivadar főjegyzőt, Szalay Pál m. kir. pénzügyi főtanácsost és a megjelent többi vendégeket üdvözölte. Juhász Ferenc a vendéglős szakosztály elnöke a vendéglátó ipar nevében megköszönte dr. Petro Kálmánnak, hogy hathatós segítségére sietett ennek a fontos iparágnak is mindenkor, amikor hozzáfordultak kérésükkel. Kijelentette, hogy a vendéglátó ipar is mint egy ember áll teljes bizalmával és ragaszkodásával Eger képviselője mögött. Petro József kanonok-plébános szeretettel üdvözölte az Iparoskor új elnökét. Kijelentette, hogy az iparostársadalom, az iparostestvérek közel állnak lelkipásztori szívéhez s dolgozni kíván értük, amennyire csak bír. Dr. Kálnoky István várospolitikai, gazdasági, nemzeti és művelődési szempontból világított rá az iparos és kereskedő társadalom nagyfontosságú szerepére, s köszöntötte a vacsorán megnyilatkozó iparosegyüttérzést és társadalmi harmóniát. Dr. Kiss István theologiai tanár színes derűvel átszőtt beszédében az iparos egység, a magyar testvéri összetartás szükségességét emelte ki, mint ami nemzetünk és hazánk iránti kötelesség is a mai viharos időkben. Lanther János humoros felszólalása fejezte be a pohárköszöntők sorát. A vacsora közönsége az éjféli órákig maradt együtt kellemes hangulatban. A pénzügyminiszter dr. Könczöl Kálmán min. tanácsos, pénzügyigazgatót a soproni pénzügyigazgatóság élére helyezte A pénzügyminiszter dr. Könczöl Kálmán miniszteri tanácsos ru. kir. pénzügyigazgatót az egri pénzügyigazgatóság éléről a soproni pénzügyigazgatóság vezetőjévé nevezte ki. Könczöl Kálmán dr. pénzügyi köz- igazgatási szempontból nehéz időkben került Egerbe. A gazdasági válságokozta komoly hátralékokkal kellett küzdenie, később különleges feladatként jelentkezett a beruházási hozzájárulással kapcsolatos kérdések megoldása. A hivatali érdemekre mindig az eredmények adnak igazolást. Könczöl Kálmán dr. olyan eredményekkel dicsekedhetik, aminők szigorú, lelkiismesetes, pontos egyéniségre engednek következtetni. Legutóbbi jelentése szerint a régi hátralékok póriasa megkezdődött, a beruházási hozzájárulás teljesítésében pedig Heves vármegye az elsők között áll. A vármegye sajnálattal értesült távozásáról. Hivatalát március 11-én foglalja el Sopronban. Meg kell akadályozni a vásári alkuszok visszaéléseit Felül kell vizsgálni az iparengedélyeket és be kell vezetni a kaució-rendszert Eger, március 4. A vásári kisgazdaközönséget bizonyos visszaélések következtében ért károsodások megakadályozása céljából a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara ismételt előterjesztésben kérte a földmívelésügyi kormányzatot, hogy intézkedjék a lókereskedők és alkuszok iparengedélyének bevonása és azok újbóli kiadása érdekében és az alkuszoktól bizonyos összegű kaució letételét kívánják meg. Előterjesztésében a Kamara utalt arra, hogy a jelenlegi rendszer mellett előfordulható visszaélések miatt súlyos anyagi károk érhetik a gazdát akkor, amikor kehes lovat vesz drága pénzen és a kupecen nincs mit behajtani, de ugyanez a helyzet akkor is, ha a gazda a kehes lovat olcsó áron adja el, amit azután az alkusz, vagy lókereskedő a járlat átíratása nélkül egy másik gazdának ad tovább, mikor is az eladó gazda kénytelen ennek az üzletnek anyagi következményeit viselni. Renökíuüli hdzaóómentességet kér a utíros bizonyos területekre Eger, március 4. A városi képviselőtestület legutóbb kérelmet intézett a pénzügy- miniszterhez, hogy a város bizonyos részein, városrendezési szempontok miatt engedélyezzen rendkívüli ideiglenes házadómentességet. A képviselőtestület ezeket a területeket az alábbiakban jelölte meg: a Foglár-utca jobb oldala, az Almagyar-u. 10. sz. ház lebontásával nyitandó utcában épülő házak sora, végül a Gólya-utca rendezésével beépítésre kerülő területek. A családpénztárak új terve: támogatják a 14 évnél idősebb, tanulni vágyó munkásgyerekeket Eger, március 4. A kormány ismeretes rendelete egy év előtt létrehozta a szakmai családpénztárakat, amelyek gyermekenként havonta 5 P gyermek- nevelési pótlékot folyósítanak a pénztárak kötelékébe tartozó munkásoknak. Kereken 130.000 munkás élvezi ezeket a családi bérpótlékokat, mintegy 250.000 14 évnél fiatalabb gyermek után. Jelenleg 8 szakmai családpénztár működik, amelyek között legnagyobb a bányaipari családpénztár. Ennek 34 ezer munkástagja van. A vasipari családpénztár kötelékébe 25.000 munkás tartozik. Működik ezenkívül a fa- é3 papíripari, a kereskedelmi, a gépipari, a textilipari és nehézipari családi pénztár. Közöttük vannak olyanok is, amelyeknek taglétszáma alig haladja meg a hatezret. Az utóbbiak természetesen meglehetősen drágán adminisztrálják az ügyeket. A nyolc szakmai pénztár fel- ügyelóbizottsága most foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne megszüntetni a taglétszámok közötti aránytalanságot, ezzel csökkenteni a felesleges költségeket. A terv szerint két három szakmai pénztár adminisztrációját egyesítik és csak arról van szó, hogy a kisebb pénztárakat egy vezetőség irányítása alá helyezik. Ezzel pedig számottevő megtakarítást érnének el. Az így előállott felesleggel támogatják azokat a gyermekeket tanulmányukban, akik előmenetelük révén jó eredményt értek el, azonban elmúltak 14 évesek és szüleik nem élvezik tovább a gyermeknevelési pótlékot. A tervet, értesülésünk szerint, a közeljövőben valósítják meg. Kétezren nézték meg a környékbeli falvakbél a Földindulást Búzás Endre dr. vármegyei főjegyző mondott beszédet az előadások előtt a falu népének Eger, március 4. Vasárnap délelőtt, délután és hétfőn a déli órákban a környékbeli falvak lakosságának nagy tömegeivel népesedett be Eger. Északról és délről, vonaton, kocsikon és gyalogszerrel a környékbeli lakosság százai tartottak a város felé, hogy megnézzék a Földindulást, az első komoly népi szándékú magyar darabot, amiben nem pesti kabaréfigurák játszanak urak számára kitalált történeteket, hanem a nép szól önmagához megrázó kiállásokkal. A Thália Egri Színjátszó Társaság szombaton este egy, vasárnap délután két és hétfőn délután egy előadásban ismételte meg a Földindulást és az előadásokat mintegy kétezer falusi tekintette meg. A páholyokban tarka kendők csokrai virítottak az estélyi ruhák helyett, a zenekari zsöllyék szmokingjai helyén ünneplő feketék sorakoztak fel és a falu tömegei áhítattal, könnyel és derűvel nézték végig a darab jeleneteit. Előadás előtt Hunyadi-Búzás Endre dr. vármegyei főjegyző szólt a falu népéhez a színpadról: — Magyar Testvéreim! — mondotta — itt, ma nem színdarabot fogtok látni, itt igazi élet, sőt az életnek talán legszomorúbb része fog peregni előttetek. — Olyan jelenségről lesz szó, amely kisértetkéat, jár közöttünk, de amelyről egymás között is alig beszélünk, sőt m5g önmagunk előtt is szégyenkezve rejtegetjük. Pedig e jelenség itt él velünk, — ront, kiszárit, elsorvaszt. Sivataggá akarja változtatni a magyar rónát, temetőkké a falvakat és városokat, kriptákká a lakóházakat, —• gyűlölködő vigyorrá a gyermekkacajt. — A gyermekáldás mesterséges megakadályozásának fagyos lehel- lete hasit szívünkbe e színdarabból. Ez a bűn, ez a borzalom nem a szegénységből született. A vagyon, a kényelem, a föld múló értékeinek túlzott szeretete teszi e bűnben tönkre a fiatal életeket, s az öregek mohó, kíméletlen vagyon- imádata hajtja, sodorja a magyar népet, a különböző vallási eltévelyedések, szekták halálos ölelésébe. Az „Ördögűzők“, a „Jehova szolgálói“ — akárhogyan is hívják ezeket a szektákat — a gyermeknélküli, üres lelkek tévelygései, melyek az élet napsugarai helyett, a megsem-
